Andrásfai Béla, Bakos Tibor, Bognár Jánosné, Bognár Mátyás, Gallai Tibor, Hódi Endre, Laczkovich Miklós, Molnár Ferenc, Reimann István, Rényi Alfréd, Révész Pál, Rónyai Lajos, Surányi János, Vadkerty Tibor, Varga Tamás
Typotex
Ez az eljárás meg is fordítható, és egy olyan osztási eljáráshoz vezet, amelynél szintén lehet részletszámítások nélkül csak a hányadost írni, még akkor is, ha azt sok tizedesjegyre kell kiszámítanunk.
Fordítsuk meg először első szorzásunkat: osszuk el
[D]
A szorzás utolsó lépésében a két tényező legmagasabb
helyiértékű jegyét szoroztuk össze – tehát az
5-öt a keresett hányados első jegyével –, és
hozzáadtuk az előző lépés maradékát, így kaptuk a szorzat – adott
esetben – első két jegyéből álló számot:
42-t; ezt kell tehát osztanunk
5-tel, és megkapjuk a hányados első jegyét. Azonban
nem célszerű
8-at venni hányadosul, csak
7-et, mert az előző lépésben két jegypár
szorzatához adtunk még maradékot, valószínűtlen tehát, hogy ebből
csak
2-t kellett volna átvinni. Ekkor az utolsó előtti
lépésből
[D]
Ez úgy keletkezett, hogy a
[D]
Ez a két összadandó tehát együtt
[D]
[D]
[D]
[D]
[D]
[D]
[D]