Ugrás a tartalomhoz

Napló Buda avagy Offen erős városának híres ostromáról…

Czigány István (1954-), Hankó Ágnes, Balogh Tamás

Balassi Kiadó

A NÉVTELEN ÖNKÉNTES NAPLÓJA

A NÉVTELEN ÖNKÉNTES NAPLÓJA

A kötetünkben magyar fordításban megjelenő holland nyelvű napló eredetileg: a „DAGVERHAAL / Van de Vermaarde belegering der sterke Stad / BUDA, /of / OFFEN/ Door de zeeghastige Wapenen van den onverwinnwlyken / Roomschen Keizer / LEOPOLDUS de I. / Onder het beleid der voortreffelijke Vorsten den / Hertog van Lotharingen en den Keurvorst van Beyeren. / Op den 2 September 1686. Stormender hand ingenomen” („NAPLÓ BUDA avagy OFFEN erős városának híres ostromáról, a legyőzhetetlen Római Császár, I. LIPÓT győzedelmes fegyverei által / Mely a kiváló fejedelmek, a Lotharingiai Herceg és a Bajor Választófejedelem vezetésével, 1686. szeptember 2-án rohammal vétetett be”) címet viseli. A naplót, amelyet egy, az ostromban részt vett önkéntes jegyzett le, még az ostrom évében tárta az érdeklődők elé Amszterdamban Aert Dirksz Oossaan könyvárus és könyvkiadó.

A napló egyik példánya megtalálható Bécsben az Österreichisches Nationalbibliothek gyűjteményében.[39] Német nyelvű fordítást nem találtunk, de rábukkantunk egy olyan, szintén az 1686. esztendőben kiadott német nyelvű nyomtatott naplóra, melynek szövege mintegy 50-60%-ban csaknem szó szerint megegyezik a kötetünkben közölt holland nyelvű változattal. Az ebben lévő illusztráció és annak magyarázata szintén azonos az amszterdami kiadással.[40]

Valószínűnek látszik tehát, hogy az ostromról szóló, közvetlenül Buda bevétele után megjelent művek nagy része néhány alapforrásból táplálkozik, melyekből önálló vagy kompilált munkákat készítettek.

A rejtélyes önkéntes személyére és nemzetiségére nézve csak találgatásokba bocsátkozhatunk. Naplójából mindössze annyi derül ki, hogy a lotharingiai herceg vezette seregtesttel érkezett Buda alá. Nincs rá adatunk, hogy holland lenne. Elgondolkoztató azonban a fordító felvetése, miszerint az amszterdami Oossaan kiadónak jó kapcsolata volt Hollandia bécsi követségével. Ekkoriban az a Jacob Jean Hamel Bruininks (Bruyninks) volt a követségi titkár, aki később, az 1704–1706-os béketárgyalásokon II. Rákóczi Ferenc és a Habsburg-udvar között közvetített. De számos ország követségének ágense, rokona, illetve ismerőse is jelen volt a budai táborban. Erre a legjobb példa Frederico Cornaro, Velence bécsi követe, aki az ostrom idején, augusztusban Bécsben tartózkodott ugyan, de Budán harcoló unokaöccse, Francesco Grimani szinte naponta beszámolt neki a táborban történt eseményekről.

Valószínű, hogy a holland követ is kapcsolatot tartott az ostromlókkal. Azt nem tudjuk, hogy önkéntesként vagy zsoldosként hány holland földről származó katona harcolt Budánál. Ismeretlen önkéntesünk egyetlen alkalommal, mégpedig a július 18-ról 19-re virradó éjszakán történt eseményekkel kapcsolatban említi a következőket: „De azért felrobbantottak egy [akna] kemencét az aknánk mellett, miáltal Libert, az aknászok parancsnoka, egy holland és két másik eltűnt…”

Hollandiában nemcsak a XIV. Lajossal kötött törékeny béke miatt kísérték élénk figyelemmel a magyarországi hadieseményeket, hanem azért is, mert a Habsburg császár 1684 végétől spanyol és holland Németalföldön jelentős számú katonaságot toboroztatott. Fernando de La Verne, a spanyol szolgálatból átlépő vezérőrnagy parancsnoksága alatt 8000 gyalogosra, 1600 lovasra és 500 dragonyosra számítottak az udvarnál e területekről.[41]

Az Udvari Haditanács 1685 januárjában 3000 gyalogos és 1000 lovas Hollandiában történő verbuválására kért engedélyt. D’Erbey ezredes részére január 22-én állították ki a Hollandiába szóló toborzó pátenst egy 1500 fős ezred létrehozására. Az ezred végül nem alakult meg, mert csak ezer regruta jelentkezett, ezért az újoncokat a Dippenthal-, a Rosen-, a Salm- és a Houchin-gyalogezredekbe olvasztották be. Hasonló sorsra jutott a Buda ostrománál és a naplónkban is feltűnő Wilhelem de Maigret ezredalapítási kísérlete is 1685 tavaszán, miután a néhány száz szolgálatra jelentkező németalföldi zsoldost szintén szétosztották a különböző ezredek között.[42]

Bár a naplóíró személyét nem tudtuk azonosítani, az általa lejegyzett események elsődleges forrásnak minősülnek. Ezek számos ponton egészítik ki a Buda 1686-os ostromáról való ismereteinket. Nyelvezete a ma embere számára is könnyen érthető. Remélhetően, az ostromról szóló naplót, a függelékben közölt hírlevelekkel együtt, nemcsak a szakemberek, hanem a história iránt érdeklődő laikus közönség is majd haszonnal forgathatja.



[39] Jelzete: ÖNB 735075-B.11

[40] Journal oder warhafftig und ausfürliche Erzehlung alles desseni was zu Anfang und Ende Beläger bis zu glücklicher Eroberung/ Durch die Sieg:reiche Waffen Irho Kayerl Majestet/ und dero hohen Würrenl Der Haupt Vestung und Königl. Stadt Offen/ vom Tage zu Tage remarquables passiert… Gedruct im Jahr Christi 1686. ÖNB 175527-B. A metszet német nyelvű magyarázata egy ponttal bővebb, mint a hollandé. Csak az utolsó pontban térnek el egymástól, mely a német változatban meglévő levágott ellenséget mutató alakra vonatkozik. Itt, a 43. pontban „a levágott felmentő” magyarázat található.

[41] Hollandiai területre szóló toborzási kérelem. Wien, 1684. szeptember 8. ÖStA. KA HKR Bestallung Protocoll 2. k. 1630–1655.

[42] Wrede, Alphons, Geschichte der k. und k. Wehrmacht. II. Wien, 1868. 168.; Beszámoló báró Johann D’Erbey ezredes Hollandiában folytatott toborzásáról 1685. február. ÖStA KA Prot. Exp. 370. k. 73–74. fol.