Ugrás a tartalomhoz

Né/ma?

DERÉKY PÁL ÉS MÜLLNER ANDRÁS

RÁCIÓ KIADÓ

(2)

(2)

akik engedélyt kaptak. Akiket beenged az irodalmi érvényesség általa állított korlátai közé. S főként, hogy ne támadhasson kétség az iránt, mik a szabályok, mi is tekintendő a vezető paradigmának. Mondjuk, egész konkrétan, hogy, persze futnak mások is, mégis a magy. irod. fősodra a Petőfi–Ady–József Attila-vonal,[526] ez a belsőhármas játszik. Cseresor sincs. Ehhez a tételhez viszont nem Petőfi Sándor,[527] Ady Endre és József Attila szövegeit veszik, csöppet sem úgy alakult ki, hogy a szövegek rendezték volna be az irodalom terét, hanem világel


    rendezési koncepciókhoz, ideológiákhoz rendelődtek e szerzőktől
    szövegek. Ideológiákhoz válogattak, mint tót a
    vadkörtében: tót lvalahova Bakabánya felél igyekeszik,
    és útközben unalmában levizel egy körtehalmot,
    aztán hazafelé nagy szomjasan válogat, mondván,
    ez se pisis, az se pisis.[528]



[526] lA párt nagy energiával hangsúlyozza Petőfi–Ady–József Attila költészetének összefüggő jelentőségét [h] A három nagy forradalmi költő munkásságában látja a marxista tudomány a magyar irodalom fejlődésének fővonalát [h] Néhány cikk és tanulmány azt a benyomást kelthette az olvasóban, hogy már-már minden irodalmi alkotás közvetlen előzménye népi demokráciánknak.l Pándi Pál, A hagyományokról, Csillag, 1955/11. Már-már minden. lA Társadalmi Szemlében Lukácsnál még »Petőfi–Ady–Móricz« formában jelentkezik nyilván azért, mert 1946 elején a Moszkvából érkezettek szemében József Attila még gyanús jelenségnek számított.l Németh G. Béla, Az Újhold, Alföld, 1999/10.

[527] A Petőfi-jelenség lmessze túlnyúlik az irodalom keretein, s benne a történeti, politikai, ideológiai mozzanatok legalább oly erővel, ha nem nagyobbal, szerepelnek, mint a költészetiek, s így Petőfi igen sok irodalmon kívüli kontextusban is értelmezhető [h] az egyszerre irodalmi és nem-irodalmi Petőfi-jelenség kultikus jellege eleve meghatározza sajátos vagy magát sajátosnak tekintő irodalmi megközelítés módszertanát, kérdésfeltevéseit és beszédmódját isl. Margócsy István, Petőfi Sándor. Kísérlet, Korona, Budapest, 1999. Vesd össze két egymáshoz nem túl közel álló szerző könyvei címét: Németh László, Jelszó: Petőfi, 1934, és Horváth Márton, Lobogónk: Petőfi, 1950. Ez a leírás egyébként, valamilyen szinten, Adyra és József Attilára is vonatkozik. Valamilyen szinten persze, ha nem is lolyl extrém módon, minden kultuszra és kanonizációs folyamatra is.

[528] Ez nem Mikszáth, hanem anyukám egyik kedvenc tanmeséje. Az idézet Mikszáth Kálmán Tót atyafiak. Az arany kisasszony c. novellájából való.