Ugrás a tartalomhoz

Né/ma?

DERÉKY PÁL ÉS MÜLLNER ANDRÁS

RÁCIÓ KIADÓ

20. fejezet - Csilla, Bényi Underground/alternatív/szamizdat irodalmi és képzőművészeti periodikumok bibliográfiája

20. fejezet - Csilla, Bényi Underground/alternatív/szamizdat irodalmi és képzőművészeti periodikumok bibliográfiája

Összeállította: Bényi [611]

Az összeállítás azokat a szamizdat és legális kiadású, de a hivatalos, nagy példányszámú, országos terjesztésű lapokhoz képest alternatívát jelentő irodalmi-képzőművészeti folyóiratokat mutatja be kronológiai rendben, amelyek az 1960-as évek közepétől a rendszerváltásig terjedő időszakban jelentek meg. A határon túli magyar nyelvű periodikumok feltérképezésére, valamint az 1980-as években jelentkező irodalmi csoportokhoz köthető élő folyóiratok bemutatására – a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt – nem volt lehetőség.[612]

A listán szereplő kiadványok alternatív jellegét nem feltétlenül a kiadás körülményei – legális vagy illegális – határozták meg. Gondoljunk az egyetemi lapokra, amelyek a második nyilvánosság fontos fórumai voltak és az 1980-as évek elejéig, a magánkiadású irodalmi lapok megjelenéséig a fiatal költőknek, íróknak, társadalomtudósoknak egyedül ezekben a kiadványokban volt publikálási lehetőségük.

A felsorolt lapok legtöbbje nem tekinthető hagyományos értelemben folyóiratnak: akadnak közöttük olyanok, amelyeknek csak egy vagy két száma jelent meg, az egyetemi lapok inkább rendszeresen (vagy rendszertelenül) megjelenő antológiák voltak, mintsem folyóiratok: általában nem kaptak lapengedélyt, hanem a szerkesztőknek minden egyes számot külön kellett engedélyeztetniük (pl. Jelenlét). Az 1980-as évek magánkiadású periodikumai sem rendelkeztek a folyóiratok ismérveivel: esetlegesen jelentek meg, egyediségük, kis példányszámuk, vizuális megjelenésük és a képzőművészeti technikák alkalmazása inkább a művészkönyv, műtárgy kategóriához közelíti őket. Az AL esetében kifejezetten koncepció volt a műként történő megjelenés, remélve azt, hogy ezzel elkerülhetővé válik a lap esetleges betiltása. Hasonló volt a szándéka – vagyis a műtárgyként való megjelenés – a Médium-Arttal kapcsolatban Petőcz Andrásnak is (idézve a kronológiában).

A felsorolt periodikumokra jellemző az irodalom és a képzőművészet együttes megjelenése tartalmilag és formailag egyaránt. Míg az egyetemi lapoknál hagyományos módon – illusztrációként – jelenik meg a képzőművészet (kivétel ez alól a Jelenlét és a Bölcsész Index), a magánkiadású folyóiratoknál, legyen az irodalmi lap vagy művészfolyóirat, megfigyelhető a vizuális megjelenés frissessége, szellemessége, formabontó jellege, jellemző az egységes vizuális megjelenés, amely kiterjed a tipográfiára, a kiadvány méreteire, alakjára, esetleg az összetűzés módjára is (pl. Világnézettségi Magazin).

A bibliográfiában szereplő kiadványok tematikájában különböző hangsúllyal szerepel a képzőművészet és az irodalom, de találunk közöttük olyanokat is – mint pl. a Szétfolyóirat, az AL, a Bölcsész Index, az Új Hölgyfutár, és a Sznob International – amelyek mára az irodalom, a színház, a zene és a képzőművészet egyaránt nélkülözhetetlen forrásaivá váltak.

A témára vonatkozó válogatott irodalom

A bibliográfiában szereplő kiadványokról a következő adatok szerepelnek:

Megjelenési idő – néhány lap a rendszerváltást követően is megjelent, de részletes példányinformációt csak az 1990-ig kiadott számokról közöltem (kivétel a Jelenlét, mivel a teljesség kedvéért érdemes volt az 1990-es években megjelent két számot is feltüntetni).

Kiadó neve, helye – a magánkiadású lapok esetében a szerkesztő tekinthető kiadónak is, de találkozunk fiktív kiadókkal is, például az Inconnu csoport lapjainál.

Oldalszám, példányszám, periodicitás, szamizdatok esetében méret és technika is.

Szerkesztőség – eltérő adatok szerepelnek az egyes lapoknál, attól függően, hogy a szerkesztőség milyen felépítésű volt. Az egyetemi folyóiratoknál a gyakran cserélődő szerkesztők neve egy tételben került felsorolásra, a nevek mellett zárójelbe téve, hogy mely szám szerkesztésében vett részt az illető.

Példányinformációk – a kiadványoktól függően különbözőképpen szerepelhetnek ezek az adatok, követve az egyes lapok saját rendszerét. Mivel a számozások általában folyamatosak voltak, ezért első helyre legtöbb esetben a szám került, utána az évszám. A szamizdatoknál néhány esetben nem beszélhetünk számozásról, sőt a kiadás sorrendje sem mindig ismert (pl. Sznob International), ilyenkor azok az adatok szerepelnek az egyes példányokról, amelyek alapján egymástól megkülönböztethetők. A leginkább problémás adatok A Lap folyóiratainál találhatók, amelyeknél párhuzamosan többféle számozás is létezett: az egyes folyóiratok saját számozása, illetve A Lapon belüli számozása, ezért a kiadványokon található minden adatot feltüntettem. Minden egyes szám után szerepel még annak lelőhelye, így azok a példányok nem kerültek felsorolásra, amelyek egyik könyvtárban sem találhatók meg.



[611] A kutatást a Kállai Ernő művészettörténészi-műkritikusi ösztöndíj segítségével végeztem.

[612] Ugyanakkor bizonyos assemblingek (pl. Laza Lapok, Leopold Bloom) feldolgozása is a későbbi kutatás feladata lehet.