Ugrás a tartalomhoz

Né/ma?

DERÉKY PÁL ÉS MÜLLNER ANDRÁS

RÁCIÓ KIADÓ

Rövidítések

Rövidítések

AMKK = Artpool Művészetkutató Központ, Budapest

FSZEK = Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest

OSA = Open Society Archives, Budapest

OSZK = Országos Széchényi Könyvtár, Budapest

PIM = Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest

é. n. = év nélkül

p. = pagina (oldal)

Tiszta szívvel. Irodalmi és kritikai folyóirat 1964–1966

Az ELTE KISZ VB és az Alkotókör lapja

Kiadja: Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest) Bölcsészettudományi Kar

150–160 p., megjelent évente, 700–1500 példányban

Főszerkesztő: Bella István (3–4. sz.), felelős szerkesztő: Asperján György (1–2.sz.), szerkesztő: Sumonyi Zoltán

Szerkesztőbizottság: Győri László, Kamarás István, Szabó István (1–2. sz.), Kiss [Kis] János (3–4. sz.)

1: 1964. november (OSZK); 2: 1965. szeptember (OSZK); 3-4: 1966 (OSZK, PIM)

Időszaki almanach jellegű kiadvány. Célja a bölcsészkaron tanuló tehetséges fiatal költők, írók, kritikusok támogatása, kísérletezési lehetőség biztosítása. Tanulmányírói között feltűnnek a későbbi demokratikus ellenzék tagjai (Bence György, Haraszti Miklós, Kis János).

Irodalom: Tábor Ádám, Hatvanas évek: a folytatás és a Kezdet. Egy irodalmi szabadságharc kezdeteinek krónikája = Hatvanas évek, szerk. Nagy Ildikó, kiállítási katalógus, Budapest, 1991, 45–50. További megjelenése: Tábor Ádám, A váratlan kultúra, Balassi Kiadó, Budapest, 1997, 15–35.

Bölcsész. A JATE Bölcsészettudományi Karának időszakos kiadványa 1967–1983 (Utóbb: Harmadkor 1984–1989, Hét világ 1990–)

Kiadja: József Attila Tudományegyetem (Szeged) Bölcsészettudományi Kar

60–120 p., megjelent rendszertelenül 300–500 példányban

Főszerkesztő: Szendi Zoltán (1974), Szilágyi Sándor (1975), Ambrus Lajos (1977), Csapody Miklós (1979), Herbszt Zoltán (1980), felelős szerkesztő: Papp István (1974), Süli Mária (1975), Németh Jenő (1977–1979), Ötvös Péter (1980–1983)

Szerkesztő: 1974: Lipák Tibor, Ódor Ágnes, Pál József, Szabó László; 1975: Ambrus L[ajos], Böhm J., Dávid Cs[aba], Erdei J., György P[éter], Katona M., Lénárt E., Lipák T[ibor], Nagy J., Székely J., Szigeti Cs[aba]; 1980: Hévizi Ottó, Monok István, Szőnyi György; 1983: Dlusztus Imre

lelőhely: OSZK (1969–73: muzeális példány, példányinformáció: 1974–75, 1977–83)

1974: 1; 1975: 1; 1977: december; 1979 (1978): április; 1980 (1979): május; 1983 (1980/83): tavasz

A Bölcsész az egyetemi irodalmi-kritikai folyóiratok sorába tartozik. Bár megjelenése esetleges és rendszertelen volt, szinte számonként változó szerkesztőgárdával, mégis fenn tudott maradni másfél évtizeden keresztül, és egy olyan hagyományt alapozott meg, amelyet a Harmadkor, majd a Hét világ folytatott.

Expresszió. Önmanipuláló szétfolyóirat 1971–1973

A4, gépírás, készült 5 példányban, 60–80 p.

Kezdeményezők: Ajtony Árpád, Hap Béla, folytatták: Halász Péter – Koós Anna, Maurer Dóra

Ajtony Árpád: 1971. k. (AMKK, OSZK); Hap Béla: 1971. k. (AMKK, Erdély Miklós-hagyaték); Halász Péter–Koós Anna: 1972–1973. k. (Erdély Miklós-hagyaték); Maurer Dóra: 1973. február (AMKK)

A Szétfolyóirat volt az első magyarországi irodalmi-képzőművészeti szamizdat. Valószínűleg 1971-ben készítette el Hap Béla és Ajtony Árpád a két első számot öt-öt példányban, majd továbbadva azokat a következő öt-öt embernek úgy kellett új számokat összeállítani, hogy a kapott lap maximum felerészben felhasználható volt, és azt új anyaggal kellett kiegészíteni, majd továbbadni ismét öt embernek, és így tovább. A kezdeményezők szigorúan szabályozták a szerkesztés körülményeit, annak érdekében, hogy a lap minél tovább életben maradhasson. A példányszám meghatározása azért volt fontos, mert ez a mennyiség még nem minősült kiadványnak, öt szám felett azonban a Tájékoztatási Hivatal engedélyét kellett kérni folyóirat-kiadáshoz. Az, hogy két különböző első szám készült és ezzel két irányba indult el a lap története, azt a célt szolgálta, hogy ne lehessen felgöngyölíteni az eredetét és a készülési folyamatot. Az egyes összeállítások nem kaptak számozást, a szerkesztők neve nem volt feltüntetve, ma már csak a személyes viszszaemlékezések, illetve a III/III-as jelentések alapján rekonstruálhatjuk a Szétfolyóirat történetét. Eszerint két új szerkesztésű szám készült: Hap Béla lapját Halász Péter és Koós Anna folytatta, az övéket pedig Maurer Dóra. A jól átgondolt konspirációs tevékenység ellenére a Szétfolyóirat a belső elhárítás látókörébe került, ami a kezdeményezés végét jelentette.

Internet: Tilos művészet 1966–1988, http://www.c3.hu/collection/tilos/. Amegfigyelt események kronológiája: http://www.c3.hu/collection/tilos/krono.html. Dokumentumok: http://www.c3.hu/collection/ tilos/docs.html

Velencei Melence 1971–1973

Bécs–München–Velence

A4, lapszámozás nélkül, kb. 30–50 p., megjelent rendszertelenül, 70–80 példányban

Szerkesztő: Deréky Pál, Halmos Albert, Molnár Gyula

1–5: 1971–1973 (AMKK)

A Velencei Melence ldilettáns, anarchoid, underground-jellegű lapocskal volt, amelyet a Velencei Szépművészeti Akadémián, a bécsi és a müncheni egyetemen tanuló magyar emigráns fiatalok szerkesztettek. A lapban megjelent írások az amerikai beatköltészet, a rajzok az olaszországi comics-mánia hatását mutatják. A lapot készítői kollektív műalkotásnak tekintették, ezért az egyes szövegek szerzőinek nevét nem tüntették fel. l[h] szerzői az önkifejezésen kívül elsősorban nem irodalmi babérokra pályáztak, hanem arra törekedtek, hogy a felszabadultságot és az életörömöt átplántálják a nyugati magyarság mindennapjaiba.l Részlet Deréky Pál írásából.

Irodalom: Deréky Pál, lFormailag és tartalmilag megnevezhetetlenl. A Velencei Melence (1971–1973) – magyar underground lapocska az Accademia di Belle Arti vonzáskörében = Avantgárd: underground: alternatív. Popzene, művészet és szubkulturális nyilvánosság Magyarországon, szerk. Havasréti József – K.Horváth Zsolt, Artpool Művészetkutató Központ – Kijárat Kiadó – PTE Kommunikációs Tanszék, Budapest–Pécs, 2003, 79–94.

Jelenlét. Az ELTE BTK irodalmi-művészeti kiadványa 1972–1998 (Utóbb: Budapesti Jelenlét 1998–)

Kiadja: Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest) Bölcsészettudományi Kar (1972–1989), Médium-Art Stúdió, Budapest (1997–1998)

első sorozat

Főszerkesztő: Szilágyi Ákos (3. sz.), Fürjes Péter (4–5. sz.), felelős szerkesztő: Csaplár Vilmos (1. sz.), Szilágyi Ákos (2. sz.), Kulin Ferenc (3–6/7. sz.),

Szerkesztő: Sárándi József (1. sz.), Szilágyi Ákos (1., 4-5. sz.), Vámos Miklós (1–4/5. sz.), Körmendi Zsuzsa (2–3. sz.), Pintér Lajos (2–4/5. sz.), Szkárosi Endre (4/5–6/7. sz.), Fábri Péter (6–7. sz.), Györe Balázs (6–7. sz.), Mányoki Endre (6–7. sz.)

Illusztrációk: Dévay László, El Kazovszkij (borítóterv)

140–400 p., megjelent évente, 1000 példányban

1: [1972] (OSZK); 2: 1973 (AMKK); 3: [1974] (OSZK, PIM); 4-5: 1975: (OSZK, PIM); 6-7: 1976 (AMKK, FSZEK, OSZK)

új sorozat

Felelős szerkesztő: Csűrös Miklós, szerkesztő: Petőcz András

Szerkesztőség: Császár László, Horváth Tamás, Kukorelly Endre, Szabó János, Sziládi Zoltán

Illusztrációk: Ábrahám Péter, Bándi András, Fehér László, Háy Ágnes, Nóvé Béla, Petőcz András, Szabó János, Szurcsik József, Vörös Antal

80-200 p., megjelent kb. félévente, 700-1200 példányban

8: [1981] (OSZK); 9: [1982] (FSZEK, OSZK); 10: [1982] (FSZEK, OSZK, PIM); 11-12: [1983] (AMKK, FSZEK); 13: 1983 (AMKK, FSZEK)

új sorozat

Felelős szerkesztő: Csűrös Miklós

Szerkesztő: Császár László, Farkas Gábor, Kukorelly Endre, Petőcz András, Sziládi Zoltán

1–2 (14–15): 1989 Szógettó. Válogatás az új magyar avantgarde dokumentumaiból. Az anyagot gyűjtötte és válogatta: Papp Tamás (AMKK, OSZK, PIM); 16: 1989

új sorozat

Főszerkesztő: Petőcz András, szerkesztő: Berkovits György

Szerkesztőség: Balázs Géza, Géher István, Kenyeres Zoltán, Koczkás Sándor, Sipos Lajos, Maurer Dóra (18. sz.)

17: 1997 (AMKK, OSZK, PIM); 18: 1997–98 (AMKK, OSZK, PIM)

Jelenlét-antológiák:

Állóháború. Irodalmi antológia, szerk. Petőcz András – Tótszegi Tibor, ELTE Közművelődési Titkárság, Budapest, 1983

lKováts!l – Jelenlét-revü. JAK füzetek 23., Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986

Az ELTE bölcsészkarának újabb irodalmi folyóirata a hatvanas évekbeli Tiszta szívvel után. A szerkesztők a lap bevezetőjében megfogalmazták a korábbi kiadvánnyal vállalt rokonságot, de egyúttal a megváltozott kor miatti különbséget is. A hét szám után megszűnt lapot 1981-ben fedezte fel Petőcz András és elhatározta annak újraindítását. Az új sorozat sorszámai folytatták a korábbiét, ezzel is jelezve a szellemi, ízlésbeli közösséget. 1983-ban Petőcz lemondott a szerkesztésről, ezzel a folyóirat ismét megszűnt, majd hat évvel később újabb kísérlet történt a felélesztésére: az új sorozat első – dupla – számaként jelent meg a Papp Tamás szerkesztette Szógettó című kötet, amely a hetvenes évek magyar neoavantgárd irodalmának – napjainkig a legteljesebb – antológiája. 1997-ig újabb szünet következett be a Jelenlét életében, ekkor ismét Petőcz András indította el a lapot, természetesen már nem egyetemi kiadványként. A több évtizedes múltra visszatekintő folyóirat a hetvenes–nyolcvanas években a hivatalos értékrendtől eltérni kívánó irodalmi-kulturális megnyilatkozások egyik fontos fóruma volt. 1998-tól Budapesti Jelenlét címmel jelenik meg napjainkig.

Irodalom: A Jelenléttől a Médium-Art-ig. Justyák János beszélgetése Petőcz Andrással = Petőcz András, A jelben-létezés méltósága. Írások, 1982–1990. Colosseum, Budapest, 1990, 95–100 (eredeti megjelenése: Palócföld, 1988/3.); Németh György, A lrégil Mozgó Világ és a Jelenlét. Beszélgetés Petőcz Andrással, Budapesti Jelenlét, 1999. nyár–ősz, 23–24. sz., 57–60; Vilcsek Béla, Jelenlét és Jelenlét a 70–80-as évek fordulóján, Budapesti Jelenlét, 2000. tél – 2001. tavasz, 28–29. sz., 75–84.

Napló 1977–1982

Kornis Mihály ötletéből indult a hetvenes évek végén – számos író, költő részvételével – a kéziratos szamizdat Napló. Célja az volt, hogy a benne résztvevők – nagyrészt a későbbi politikai ellenzék tagjai – tájékoztassák egymást mindennapi életükről, gondolataikról. A Napló a rendszeres információcsere és az öndokumentáció eszköze volt annak a mintegy száz embernek, aki az öt év során részt vett benne. Egyszerre három napló ment körbe a társaságban – különböző irányban – amelyekbe mindenki három példányban rakta be saját írását, majd a negyedik héten egyvalakinél találkozott mindhárom napló, az ún. lrendőrnéll, aki elrendezte az addig összegyűlt szövegeket. A nyolcvanas évek elején a szélesebb körhöz eljutó politikai szamizdatok megjelenése vetett véget a Napló történetének.

Irodalom: A Napló 1977–1982 (Válogatás), szerk., Barna Imre – Kenedi János – Sulyok Miklós – Várady Szabolcs, Minerva Kft, Budapest, 1990; Barna Imre, 1983, Beszélő, 1999. március, 57–67.

HAR.D giccs magazin (Undergrand) 4. 1979

Kiadja: Inconnu Kiadó, Szolnok

A4, szitanyomat, 8 p., megjelent 70 példányban, számozott

Szerkesztő: Inconnu csoport

1: 1979 (AMKK)

Az Inconnu csoport által készített és kiadott pszeudo-képregénymagazin, művész-folyóirat, amely magán viseli a valódi folyóiratok ismertető jegyeit (pl. évszám, számozás).

Sznob Internacional / International 1981–1985

A3, A4, A5, fénymásolat, stencil, ofszet, 30–150 p., megjelent rendszertelenül, kb. 50 példányban (kivéve Hajas 1982: 500 pld.)

Szerkesztő / kiadó: Papp Tamás

Munkatársak: 1981. 12. 4.: Csányi Attila, Csordás Edit, Kozma György, Thurza Gábor, Vadász Gábor; 3: Bán Zoltán, Benkő Éva, Lugosi Lugó László, Lukin Gábor, Puskás István, Vadász Gábor, Vető János; 1981. 12. 4. (AMKK); 1982. 02. 8. Spions (AMKK); [1982]: 3 (AMKK); 1982: Hajas Tibor: Sidpa Bardo (AMKK, OSZK); [1984– 1985?]: lIttaztánfűnemtereml [Szentjóby Tamás levelei] (AMKK); [1985]: Hajas Tibor: Vihar a húsban, Sidpa Bardo (AMKK)

Papp Tamás kezdeményezésében indult el a második nyilvánosság zenei, képzőművészeti és irodalmi életével foglalkozó szamizdat folyóirat. A sorozatban megjelentek tematikus számok, például az első magyar punkzenekar, a Spions tiszteletére készült egy összeállítás, amelyben az együttes dalszövegeit, a működésükkel kapcsolatos korabeli dokumentumokat, koncerten készült archív fotókat, és az alapító, Molnár Gergely szövegeit publikálták. Ugyancsak önálló számot szenteltek az akkor Svájcban élő St. Auby Tamás leveleinek közlésére. Hajas Tibor Sidpa Bardo című írása két különböző változatban is megjelent: az egyiket 1982-ben adták ki, Szaniszló Júlia illusztrációival kísérve, a másik változatban – ennek kiadási ideje ismeretlen – a Sidpa Bardo mellett a Vihar a húsban című írás is szerepel, a szerző műveivel illusztrálva. Két szám a nemzetközi és hazai underground zene témáját járta körül: a külföldi új hullám emblematikus személyiségeivel – David Bowie, Brian Eno – kapcsolatos írásokat tartalmazza, a témához kapcsolódó, külföldi lapokban megjelent cikkek fordításait, de megtaláljuk benne Gémes János (Dixi), Víg Mihály és Vető János dalszövegeit is.

Aladdin épeszű. Rendszertelenül megjelenő fehér anyag 1982

A4, fénymásolat, lapszámozás nélkül, kb. 100 p.

Szerkesztő / kiadó: Csányi Attila

Munkatársak: Cs. László, Faragó Béla, Roderick L. Iverson, Kiss László, Vető János, X.Y.

1: 1982. február (AMKK – Beke László letétje)

A Sznobhoz hasonló irányt képviselő Aladdin épeszű című szamizdatnak egy száma ismert, szerkesztője, a Sznobban is közreműködő Csányi Attila volt. Alapban megjelentek Molnár Gergely szövegei, egy összeállítás – főleg külföldi folyóiratokból átvett anyagok alapján – Patti Smith-ről, interjú William Burroughs-zal és David Bowie-val. Közölt írásokat a hivatalos sajtóban tabuként kezelt témákról, mint a tetoválás, a drog és a szex.

Inconnu. Unknown Underground Line. Actionalistic Journal. Egyes / Kettes Számú Ismeretlen Földalatti Vonal. Akcionista Folyóirat

(1979–81, 1979–82) 1982–1983

Kiadja: Punknown Kiadó [Szolnok]

A5, fénymásolat, 78 és 114 + 17 p., készült 100 példányban (1. szám számozott, 2. szám mappában)

Szerkesztő: Inconnu csoport

1: [1982] (AMKK); 2: [1983] (AMKK, OSZK, PIM)

A két kötetben az Inconnu csoport 1979 és 1982 közötti írásos munkáinak és dokumentumainak összefoglalásai olvashatók, valamint versek, novellák, műfordítások.

AL. Aktuális Levél, Artpool Letter 1983–1985

Kiadja: Artpool, Budapest

A5 és A4, ofszet, fénymásolat, 40–80 p., megjelent havonta, majd rendszertelenül, 3–400 példányban

Szerkesztő: Galántai György – Klaniczay Júlia

1: 1983. január (AMKK, OSA, OSZK, PIM); 2: 1983. február (AMKK); 3: 1983. március (AMKK, OSA, OSZK, PIM); 4: 1983. április (AMKK, OSA, OSZK, PIM); 5: 1983 nyár (AMKK, OSA, OSZK, PIM); 6: 1983. szeptember (AMKK, OSA, OSZK); 7: 1984. január (AMKK, OSA, OSZK, PIM); 8: 1984. február (AMKK, OSA, OSZK); 9: 1984. május (AMKK, OSA, OSZK); 10: 1984 tél (AMKK, OSA); 11: 1985 tavasz (AMKK)

Galántai György és Klaniczay Júlia által szerkesztett szamizdat művészeti folyóirat. Rendszeres megjelenése lehetővé tette, hogy az aktuális művészeti események publicitást kapjanak, beszámolt a legfrissebb kiállításokról, koncertekről, irodalmi estekről stb. Közölte a hivatalos sajtóban nem publikálható írásokat, foglalkozott a kortárs építészet problémáival, az új szenzibilitás térhódításával a képzőművészetben és a zenei élet eseményeivel. Az egyes számokon belül tematikus blokkok jártak körül egy-egy kiemelt témát: pl. a 70-es, 80-as évek magyar underground irodalmát, a Halász-színház működését, a balatonboglári kápolnaműterem történetét. Az AL kommunikációs lehetőséget, fórumot teremtett az underground művészeti szcéna szereplői számára, a lap közösségszervező erejének veszélyét a III/III-as jelentések is kiemelik.

Internet: www.artpool.hu/Al/alhu.html; on-line publikációk az AL-ból: www. artpool.hu/Research/ALonline.html

Bölcsész Index. Az ELTE BTK lapja 1983–1987

Kiadja: Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest) Bölcsészettudományi Kar

130–300 p., megjelent rendszertelenül, 400-3000 példányban

Szerkesztők: Bóna László, Gonda Emma, Hollós János, Sükösd Miklós, Szőke Annamária

Szerkesztőbizottság: Beke László, B. Gelencsér Katalin, Csepeli György, György Péter, Heleszta Sándor, Tausz Katalin

Az egyes számokat összeállították:

Cápa: Beke László, Sturcz János, Szőke Annamária; Jó világ: Beke László, Szőke Annamária, Csanádi Dániel, György Péter; Másvilág: Bóna László, Horváth Tibor, Kamondy Ágnes, Kelényi Béla, Fejér G. Tamás, Gerlóczy Ferenc, Kiss Tibor; Tartóshullám: Beke László, Csanádi Dániel, Szőke Annamária, György Péter; Hasbeszélő a gondolában: Beke László, Csanádi Dániel, Szőke Annamária

Illusztrációk: Bak Imre, Bernáth(y) Sándor, Böröcz András, Czakó Mária, Enyedi Ildikó, Erdély Miklós, Fejér G. Tamás, Kelényi Béla, Kozma György, feLugossy László, Méhes Lóránt, Nemesi Tivadar, Révész László László, Sugár János, Szirtes János, Vető János, Wahorn András, ef Zámbó István

Cápa: 1983 (AMKK, OSZK); Antológia. Jó világ / Cápa 2: 1984 (AMKK, OSZK); Másvilág / Kecske: 1985 (AMKK); Tartóshullám / Jó világ 2 / Cápa 3: 1985 (AMKK, FSZEK, OSZK); Hasbeszélő a gondolában. A Tartóshullám antológiája / Jó világ 3/ Cápa 4: 1987 (AMKK)

Bölcsészindex Centrál könyvek:

Mauzóleum. Halálirodalom. lA halállal való foglalkozásl, szerk. Adamik Lajos – Jelenczki István – Sükösd Miklós, Bölcsészindex Centrál könyvek (1). 1987 (FSZEK, OSZK)

Politikai ökológia, szerk. Szabó Máté, Centrál könyvek 2. 1989 (FSZEK, OSZK)

A lapot az ELTE Bölcsészettudományi Karán különböző – népművelés, történelem, művészettörténet – szakos egyetemisták alapították 1982-ben azzal a céllal, hogy jól sikerült szemináriumi dolgozatokat közöljenek benne. Az eredeti koncepció már az első számtól módosult: az egyetemisták mellett az egyetem oktatóinak, illetve az egyetemen kívül tevékenykedő tudósok, írók, művészek írásait közölte, egy-egy téma köré csoportosítva. A számok többsége a Művészettörténet Tanszéken készült – kivétel ez alól a Másvilág című színház-szám –, majd 1987-től az eredeti szerkesztőgárda két csoportra szakadva folytatta a kiadói munkát. Beke László és Szőke Annamária Tartóshullám címmel indított – napjainkig megjelenő – könyvsorozatot, amelynek első darabja Hamvas Béla 33 esszéje volt (1987). A Sükösd Miklós vezette másik szerkesztőség Bölcsészindex Centrál könyvek címmel még két kiadványt jelentetett meg.

Csere 1983–1988

A4, fénymásolat, vegyes technika, kb. 40 p. (az oldalszámok az ábécé betűivel helyettesítve), megjelent rendszertelenül

Szerkesztő / kiadó: Sebeő Talán

1: 1983 Kosarazni egyedül (AMKK, PIM); 2: 1984 Világfilozófia (AMKK, PIM); 3: 1984 Végtelen szeretettel (AMKK, PIM); 4: 1984 Buszosok köszönése (AMKK, PIM); 5: 1984 Ha dáma, wellcome (AMKK, PIM); 6: 1984 A fiókomban (AMKK, PIM); 7: 1985 Gyorskettő (AMKK, PIM); 8–9: 1986 (AMKK, PIM); 10: 1987 (melléklet: Fekete Balázs: Erzsike) (AMKK, PIM); 11. 1988 Mindennek itt az ideje (AMKK)

lA Csere önmaga. A létrehajtók a Cseresorozat Filozofikussági Művészetelőreiskola emberei. A Csere formáját tekintve idő-szaki kiadvány, mely témái közé felveszi az újfilozófiákat (formatervezési filozófia, mozgásesztétika, személyiségfilozófia, matematikai fennállástan, stb.), tudományos merényleteket, az újzenét, a többközi nyelvet, a jelenséghorizontot, illetve bármit. A Csere kérdésessé kíván tenni minden elrendező elvet és határosságot, ezért(is) van túl minden ideológiavonatkozásún. ACsere – Játék. A Csere nem újság, nem lap, nem hivatalos kiadvány, nem csoport, nem jogi személy, effélékkel kapcsolatot nem tart fenn. Terjesztés nem történik, szerkesztők, szerkesztőség nincs, az olvasó is csak jelenés (mint pl. amikor valaki megjelenik a színen), helyette az azakinek áll fenn.l Részlet a lap impresszumából.

Irodalom: Sebeő Talán, Filozofikusság a 80-as évek magyar művészetében = Amodern poszt-jai. Esszék, tanulmányok, dokumentumok a 80-as évek magyar művészetéről, szerk. Keserü Katalin, ELTE Bölcsészettudományi Kar, Budapest, 1994, 259–280.

Internet: Cseresorozat Nemzetközi Filozofikussági Művészetelőreiskola: www. c3.hu/~titanic/html/csere/csere.html; Kiadványok: www.c3.hu/~titanic/html/csere/ kiadvany1.html; a Csere önmaga: www.c3.hu/~titanic/html/csere/tortenet1.html

Potencia Pura (PP) 1983–1984

A4, fénymásolat, lapszámozás nélkül, kb. 30–90 p., megjelent rendszertelenül

Szerkesztő / kiadó: Pető Tóth Károly

1: 1983. április 28. (AMKK); 2: 1983. május 9. (AMKK); 3: 1983. május 13. (AMKK); 4: 1983. június 2. (AMKK); 5: 1983. augusztus 4. (AMKK); 6: 1983. október 17. (AMKK); 7: 1984. január 30. (AMKK); 8: 1984. március 29. (AMKK); 9: 1984. augusztus 29. (AMKK); 10: 1984. október 25. (AMKK)

Pető Tóth Károly szerkesztésében megjelent irodalmi szamizdat, amelynek kb. tizenöt fős szerzőgárdájában a szerkesztő mellett többek között Aranyi László, Nász János, Szerényi Gábor, Fogarasy Attila és Gürtler Katalin szerepel.

Harmadkor. A JATE Közművelődési Titkárság irodalmi-kritikai kiadványa 1984–1989 (Előzmény: Bölcsész 1967–1983, utóbb: Hét világ 1990–)

Kiadja: József Attila Tudományegyetem (Szeged) Közművelődési Titkárság

100–130 p., megjelent rendszertelenül, 500–700 példányban

Felelős szerkesztő: Ötvös Péter

Szerkesztő: Dlusztus Imre (1. sz.), Szijj Ferenc (1. sz.), Takáts József (1–9. sz.), Balog József (3–5. sz.), Csuhai István (3–5. sz.), Kurdy Fehér János (3. sz.), Fenyvesi Anna (8–9. sz.), Laczkó Sándor (8–10. sz.), Mikola Gyöngyi (8–10. sz.), Szántó István (8–10. sz.)

1: 1984 (OSZK); 2: 1984; 3: [1985] (FSZEK, OSZK); 4: [1985] (FSZEK, OSZK); 5: [1986] (FSZEK); 6: [1987] (FSZEK, OSZK); 7: [1987] (FSZEK, OSZK); 8: [1988] (FSZEK, OSZK); 9: [1988] (FSZEK, OSZK); 10: [1989] (FSZEK, OSZK)

Harmadkor antológia, szerk. Szántó István, JATE Közművelődési Titkárság [Szeged, 1989] (a Harmadkor melléklete)

A szegedi egyetem folyóirata az 1967 óta ugyanitt megjelenő Bölcsész lúj folyamakéntl indult 1983-ban. A Bölcsész diáklap-jellegét elhagyva, a Harmadkor a fejlődés új állomásaként valódi irodalmi-kritikai lappá kívánt válni. A kiadvány műfaji és tematikai sokszínűségre törekedett: megjelentek benne versek, kritikák, esszék, valamint tanulmányok a szociográfia, eszmetörténet, filozófia és szépirodalom köréből. A Harmadkor saját holdudvart alakított ki az 1980-as évek fiatal irodalmár generációjának képviselőiből, akik mellett rendszeres publikálási lehetőséget kaptak a határon túli fiatal magyar írók is.

Internet: A Harmadkor repertóriuma (1984–1989): mek.oszk.hu/00000/00015/ 00015.htm

Inconnu Press. Alkalmi eseményújság 1984–1986

Kiadja: Arteria Kiadó, Szolnok–Budapest

A4 és A5, fénymásolat, 15–50 p., megjelent kb. félévente

Szerkesztő: Inconnu csoport

1: 1984 (AMKK, PIM); 2: 1984 (AMKK); 3: 1985 (AMKK, OSZK); 4: 1985 (AMKK, OSA, OSZK); 5: 1986 (AMKK, OSA)

Az Inconnu csoport politikai-művészeti szamizdat folyóirata. Az Inconnu aktív kiadói tevékenységet folytatott, kiadványaik sorában az Inconnu Press öt számot megért újság volt, amely beszámolt az aktuális művészeti és ellenzéki politikai eseményekről. A lap közreadott mail art-felhívásokat, kiállításmegnyitó-szövegeket, publikálta a Beszélő munkatársainak írásait, A politikai művészet dokumentumai címen a csoport tagjai elleni rendőrségi határozatokat, a belügyi szervekkel folytatott levelezésüket közölte.

Világnézettségi Magazin 1984–1985

A4 és A3, vegyes technika, megjelent havonta, majd rendszertelenül, 100 példányban

Szerkesztő/kiadó: Hejettes Szomlyazók

1: 1984. szeptember (AMKK); 2: 1984. október 2. Száj (AMKK); 3: 1984. november hülye aki elolvassa (AMKK); 4: 1984. december [Hejettes Szomjazók falinaptár 1985] (AMKK); 5: 1985. január a helyettes szomjazók magazinja, ötödik szám (AMKK, OSA, OSZK); 6: 1985. január Üde elvágyódás (AMKK, OSZK); 7: 1985. május A stenker-jujj (AMKK)

A Hejettes Szomlyazók művészcsoport folyóirata a hagyományos magazin destruált változata, a csoport játékos folyóirat-átértelmezése. A Világnézettségi Magazinnak nem volt szerkesztősége, a számokat a csoport tagjai közösen hozták létre, a szerzők nevét nem tüntették fel – vagy csak nagyon ritkán – az egyes műveknél. Alapnak nincs hagyományos borítója, vagy állandó címlapja, az összetűzés is különleges: az egyes példányokat bőrvarrógéppel varrták össze. A szövegeket nem lineárisan közölte a lap, az írások gyakran nem az elején kezdődnek, illetve nem a végén fejeződnek be. A Világnézettségi Magazinban jelentek meg először magyar nyelven de Sade márki írásai.

Irodalom: Tarczali Andrea, Világnézettségi Magazin (Tanulmány és dokumentáció), kézirat, 2002

Medium-Art. Kísérleti/irodalmi fórum 1985–1986

Kiadja: Médium-Art Kiadó, Budapest

A5 és A4, fénymásolat, ofszet, 15–50 p., megjelent rendszertelenül

Szerkesztő: Kurdi Imre (1., 2. sz.), Petőcz András

1: 1985. április 8. (AMKK, PIM); 2: 1985. június 3. (AMKK, OSZK, PIM); 3: 1985. december 7. (AMKK, PIM); 4: 1986. november 15. (AMKK, PIM)

A Médium-Art elsősorban a vizuális költészet bemutatását tűzte ki céljául, illetve minden olyan alkotás publikálását, amely újszerűsége következtében maradt kívül a hivatalos irodalom keretein. A szerkesztő Petőcz András megfogalmazása szerint: lA Médium-Art nem folyóirat, hanem önálló művészeti munka, olyan könyv-mű, amely vizuális költészeti reprodukciók dokumentálására (is) vállalkozik. Mivel kis példányszámú, egyedi műalkotás, ezért kiadói engedélyért nem folyamodik. Jól érzi magát rendezetlenül is, fésületlenül is és technikailag rossz minőségűen is.l

Narancsszív-szonett [füzetek] 1985–1988?

Szerkesztő/kiadó: Háy János, Kurdy Fehér János, Podmaniczky Szilárd

A5, ofszet, fénymásolat, 20–30 p., megjelent rendszertelenül

1: 1985 Háy János – Fehér János: Narancsszív-szonett (AMKK)

2: é. n. Hévizi Ottó – Szijj Ferenc: Hátrányos helyzetű látomás (AMKK)

3: é. n. Háy János: Töredékek a hagyományos szomorúmanók életéből (AMKK)

(1988) Podmaniczky Szilárd: Első örömszerzési kísérlet: a matador

(1988) Móra F. Sándor – Solymosi Bálint: Tévedek

lCélunk, hogy a Narancsszív-szonett-ben olyan költői műveket mutassunk be olvasóinknak, amelyek az eddig többnyire impresszión alapuló és pillanatnyi hatásra törekvő kísérleti költészetet a gondolati líra irányába fejlesztik tovább. A Narancsszív-szonett nem folyóirat jellegű kiadvány. Itt egy-egy szerző munkáit alaposan, szinte kötetszerűen mutatjuk be. A szerkesztési munkákat a szerzőkkel közösen kívánjuk végezni.l A szerkesztők bevezetője.

Underpress 1985–1986

Kiadja: Westbudapest

A5, fénymásolat, lapszámozás nélkül, kb. 30 p., megjelent rendszertelenül

Szerkesztő: Nagy Atilla Kristóf

1: 1985 (AMKK); 2: 1985. október–1986. január (AMKK); 3: 1986 (1986/2) (AMKK)

Az Underpress című irodalmi kiadványt Nagy Atilla Kristóf indította el azzal a céllal, hogy az irodalmárok legfiatalabb nemzedékének fórumot biztosítson. Az első szám bevezetőjében megfogalmazott célok szerint a lap helyet kívánt adni az avantgárd irodalomnak, a transzavantgárd műveknek, az experimentális irodalomnak, de nem akart egyetlen értékrend mellet sem kiállni, azt kanonizálni. Közölte külföldi alkotók magyarul még meg nem jelent írásait, ezzel bemutatkozási lehetőséget adott fiatal műfordítók számára.

Hangár (1–3. sz.) Hangaar (4–5. sz.). [Kazetta-folyóirat] 1986–1989

Kiadó/szerkesztő: Császár László, Amszterdam

Szerkesztő: Kardos Tiborcz (1. sz.); Matkovits Hajnal (3–5. sz.); Papp Tibor (Archívum rovat, 3–4. sz.)

Grafika: Szurcsik József (1–3. sz.); Beöthy Balázs, Pereszlényi Roland (4–5. sz.)

1: 1986. május (AMKK); 3: 1987. szeptember (AMKK); 4: 1989. október (AMKK); 5: 1989. november (AMKK)

Hangár címen az Amszterdamban élő Császár László indított kísérleti irodalmi-zenei folyóiratot, amely audió kazetta formájában jelent meg. Az első számok a magyar alternatív irodalom és zene darabjait mutatták be, többek között Szkárosi Endre, Szilágyi Ákos, feLugossy László és a Balaton együttes egy-egy felvételét. A későbbiekben a nemzetközi hangköltészet lett a folyóirat fő profilja, amelyet olyan művészek képviseltek, mint Paul de Vree, Ladik Katalin, Richard Kostelanetz, Jaap Blonk, a Logos Band, Henri Chopin és François Dufrené. lA Hangár: hangok harmonikus és disszonáns áradata, az alternatív irodalom és zene szuperszonikus vadászgépeinek és nehézbombázóinak csarnoka.l

Irodalom: Hangos irodalmi újság ’89/1. (A Szabadkai Rádió műsorának ismertetése), Szép Szó. A Magyar Szó műsorfüzete, Újvidék, 1989. március 2.

Határ. Irodalom társadalomtudomány 1986–1995

Kiadja: Kossuth Lajos Tudományegyetem (Debrecen) Közművelődési Bizottság (1986–1988)

Kossuth Lajos Tudományegyetem (Debrecen) (1989–1995)

90–210 p., megjelent rendszertelenül, 500–900 példányban

Felelős szerkesztő: Fülöp László (I–IV. sz.), Varga Pál (V. sz.), Dobos István (VI. sz.)

Szerkesztő: Csontos János (I–III. sz.), Elek Tibor (I–II. sz.), Gerliczki András (I–IV. sz.), Jászberényi Attila (I–II. sz.), Porcsin Zsolt (I–III. sz.), Porkoláb Tibor (I–V. sz.), Valuch Tibor (I–III. sz.), Molnár László (IV–VI/VII. sz.), Velkey Ferenc (IV–V. sz.), Szirák Péter (V. sz.), Szűcs Sándor (V. sz.)

I: 1986 (FSZEK, OSZK); II: 1986 (FSZEK, OSZK); III: 1987 (FSZEK, OSZK); IV: 1987 (FSZEK, OSZK); V: 1988 (FSZEK, OSZK); VI-VII: 1990 (FSZEK, OSZK)

A debreceni egyetem lapjában – hasonlóan a többi egyetemi folyóirathoz – a hallgatók versei, novellái, műfordításai és tanulmányai jelentek meg. AHatár figyelemmel kísérte a többi egyetemi folyóirat tevékenységét is: rendszeresen közölte a legújabb számok tartalmát, illetve 1987-ben megszervezte e lapok szerkesztőinek találkozóját.

Korszem 1987–1989

Kiadja: Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest) Bölcsészettudományi Kar KISZ Bizottsága

1987: A4, stencil, 35 p., megjelent 500 példányban

1988: A4, stencil, 50–60 p., megjelent 400 példányban

1989: A5, fénymásolat, 67 p., megjelent 150 példányban

Szerkesztő: Jákfalvi Magdolna, Jankovich Oszkár (1988), Kappanyos András, Tímár Katalin (1987–1988), Hárs Endre (1989), Kis Erika (1989)

1987: 1 (AMKK, PIM); 1988:1–2 (AMKK); 1989: 1–2 (OSZK)

Az ELTE hallgatói által szerkesztett egyetemi kulturális folyóirat. Tartalmaz beszámolókat irodalmi, képzőművészeti, színházi eseményekről, interjút, filmkritikát, verseket, novellákat.

Metszet. A Janus Pannonius Tudományegyetem Művészettudományi Intézetének alkalmi kiadványa 1987

Kiadja: Janus Pannonius Tudományegyetem (Pécs) Művészettudományi Intézete

83 + 58, 99 + 38 p., megjelent 500 példányban

Főszerkesztő: Gallasz József, Hárs György Péter, felelős szerkesztő: Bécsy Tamás

Szerkesztőbizottság: Bocz Beáta, Fekete Gábor, Méhes Károly, Újvári Gábor, Buják Zoltán (2. sz.), Karaivanov Mónika (2. sz.)

Illusztrációk: Méhes Károly

1: 1987; 2: 1987

A pécsi egyetem lapjában a szépirodalom mellett helyet kaptak külföldi és magyar szerzők tanulmányai a társadalomtudomány, a művészetelmélet, a pszichológia és a szociológia területéről.

Új Hölgyfutár Revue. Közlöny az irodalom, társasélet, művészet, kozmológia és divat köréből 1987–1989 (l. még: Új Hölgyfutár 1988–1991)

Kiadja: Kortárs Művészeti Fórum (1987–1988), Talentum (1989)

A5 és A4, ofszet, 12–24 p., megjelent rendszertelenül

Szerkesztő: Szilágyi Ákos, Szkárosi Endre, Garaczi László (0/3. számtól)

Lapterv: Galántai György

0/2: 1987 Új Hölgyfutár Revue 0/2 (AMKK); 0/3: 1987 Jóérzésfok (AMKK); 0/4: 1988 Világhírek (AMKK); 0/6: 1989 Solid Art Minifest (AMKK)

A József Attila Kör folyóirattervének keretében (lásd A Lap) Kőbányai János, Szilágyi Ákos és Szkárosi Endre 1985-ben kidolgozta a majdani Új Hölgyfutár folyóirat-programját. 1986-tól rendszeresen jelentkezett Új Hölgyfutár Revue címen a folyóirat élő változata – az Almássy téri Szabadidő Központban, a Pesti Vigadóban és a Radnóti Színpadon – amelyek mellékleteiként jelentek meg a katalógusok, a programfüzetek és a művészfolyóiratok műfaját ötvöző hasonló című füzetek 1987 és 1989 között. A kiadványok számozásai a műsorok számozását követik, ebből kiderül, hogy az egyes és ötös Revue-höz nem készült kísérő füzet. Az esteken a zene, a képzőművészet, az irodalom, a performansz és a hangperformansz műfajai találkoztak, többek között Bukta Imre, Bernáth(y) Sándor, Szkárosi Endre, Garaczi László, Galántai György, Szilágyi Ákos és Márta István szereplésével.

A Lap [keretfolyóirat] 1988–1990

Kiadja: József Attila Kör, Budapest

Főszerkesztő: Csaplár Vilmos, főszerkesztő-helyettes: Szilágyi Ákos, olvasószerkesztő: Várady Szabolcs

1988: próbaszám (AMKK, OSZK, PIM)

A ’84-es kijárat 1988–1992

Kiadja: IKREK Kft. Kráter Kiadója, Budapest

75–79 p., megjelent rendszertelenül

Szerkesztő: Györe Balázs (1988–1990/1), Kukorelly Endre, Márton László, Németh Gábor, Garaczi László (1990/3, 1991–1992/6)

további számok A Lap próbaszáma után:

1: 1989 (OSZK, PIM); 1: 1990 (OSZK, PIM); 3: 1990 (AMKK, OSZK); 4: 1990 (OSZK, PIM)

további számok A Lap megszűnése után:

6: 1991–1992 (OSZK, PIM)

A ´84-es kijárat. Antológia 17 nyelven (7. szám), szerk. Kukorelly Endre, Pesti Szalon Könyvkiadó, 1995

Új Hölgyfutár. Közlöny az irodalom, társasélet, művészet, kozmológia és divat köréből (1988) Maművészeti Magazin (1990–1991) 1988–1991 (lásd még: Új Hölgyfutár Revue 1987–1989)

Kiadja: IKREK Kft. Kráter Kiadója, Budapest (1988–1990), Co-Nexus (1990–1991)

A5 és A4, 60–70 p., megjelent negyedévenként (1989–1991)

Felelős szerkesztő: Szkárosi Endre

szerkesztő: Garaczi László (1988, 1990/1), Szilágyi Ákos (1988)

Lapterv: Bernáth(y) Sándor

további számok A Lap próbaszáma után:

1989. december: 7 (A Lap: 1989/4) Enigma (AMKK, OSZK, PIM); 1990. április– május–június: 1 Sport (AMKK, OSZK, PIM); 1990. július– augusztus–szeptember: 2 (A Lap: 1990/6) Álom (AMKK, OSZK, PIM)

további számok A Lap megszűnése után:

1990. október–november–december: 3 Robot (Több kultúrát!) (AMKK, OSZK); 1990–1991 szökőszám: Rém (A magyarok zsenik) (AMKK, OSZK, PIM)

Dolog és szellem 1988–1989

Kiadja: IKREK Kft. Kráter Kiadója, Budapest

Szerkesztő: Bertha Zoltán, Csengey Dénes, Elek István, Márton Gyöngyvér

további számok A Lap próbaszáma után:

1989: 2 (OSZK, PIM)

Polisz. Politika – Líra – Széppróza 1988–

Kiadja: IKREK Kft. [Kráter Kiadója], Budapest (1988–1990)

Szerkesztő: Turcsány Péter, Erdei János, Földényi F. László, Csapody Miklós (1988/1)

további számok A Lap próbaszáma után:

1989: 3 (OSZK, PIM); 1990: 2 (OSZK, PIM); 1990. augusztus: 3 (5) (OSZK, PIM)

további számok A Lap megszűnése után:

1990: 3 (PIM); 1991–1992: tél (PIM); 1992–1993: tél (PIM) stb.

Az 1983-ban betiltott Mozgó Világ helyett a József Attila Kör olyan új folyóiratot kívánt indítani, amely elkerüli a népfrontosságot és kommunikációt teremt a különböző irodalmi, esztétikai és politikai irányzatok között. A terv az volt, hogy közös cím alatt négy különböző irányzatot képviselő kiadvány jelenjen meg párhuzamosan. A Lap lett a keretfolyóirat címe, amelynek próbaszámában egybekötve jelent meg a négy folyóirat: a posztmodern A ’84-es kijárat, a neoavantgárd Új Hölgyfutár, a népnemzeti Dolog és szellem és a spiritualista-eklektikus Polisz. Aszerkesztőségek az 1988-as megjelenésig élő folyóiratesteket – felolvasásokat, irodalmi revüket – rendeztek. A négy kiadvány 1990-ig jelent meg A Lap részeként, de egymástól függetlenül, ezt követően végleg önállósultak, majd a rendszerváltás után hamarosan megszűntek, a Poliszt kivéve, amely napjainkig él.

Irodalom: Kukorelly Endre – Németh Gábor – Garaczi László, A ´84-es kijárat. Lettre-beszélgetés a Rózsa-presszóban. (1998. december 29.), Magyar Lettre Internationale, 32., 1999. tavasz, 73–77.