Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A növény apró építőkövei, a sejtek

A növény apró építőkövei, a sejtek

A baktériumok és a moszatok között már találkoztunk egysejtű élőlényekkel. Az ostoros moszatok sejtjei sokkal nagyobbak a baktériumokéinál, mégis csak mikroszkóppal figyelhetők meg. A többi, jóval nagyobb testű növény is többé-kevésbé a moszatokéhoz hasonló sejtek milliárdjaiból épül fel. Már a baktériumok kezdetleges sejtjei is meglehetősen sokféle alakot ölthetnek. A megjelenés nagymértékű változatossága még fokozottabban érvényes a többi élőlény sejtjeire.

Minden élő sejtnek van egy alapanyaga, amit plazmának nevezünk. Sok apró alkotója van. Az egyik plazmaalkotó, a mitokondrium, a sejtet energiával látja el. A plazmát kívül egy vékony hártya, a sejthártya határolja. A plazmában zajlanak le a legfontosabb életfolyamatok. Benne többnyire középen helyezkedik el egy sötétebb, rendszerint gömb alakú testecske, a sejtmag. Ez egy molekulákba zárt belső program segítségével irányítja a sejt működését és osztódását, és így gondoskodik arról is, hogy ezt a programot az utódsejtek is megkapják. A program utódsejteknek, illetve utódoknak való átadását nevezzük öröklésnek. A sejtmag alapanyagában egy vagy több sejtmagvacska figyelhető meg. A növények sejtjeiben vannak színtestek is, amelyek a fény által megvilágított sejtekben a levélzöld nevű színanyagaiktól általában zöld színűek. A zöld színtestek az élet egyik legfontosabb feladatát látják el: a napfény energiájának megkötésével szervetlen anyagokból szerveseket állítanak elő, amit azután a táplálékláncokon keresztül minden más élőlény saját testének felépítéséhez fölhasznál. Az öregedő növényi sejtek jelentős részét egyre nagyobbodó hólyagok, ún. sejtnedvüregek töltik ki. Ezek belső anyaga a sejtnedv, amely sokféle vegyületet átmenetileg vagy véglegesen raktároz. Közöttük gyakoriak az olajcseppek és a kristályzárványok . A növényi sejt sejthártyája a sejt köré egy szilárd réteget - sejtfalat - von.

Az öregedő növényi sejtek üregének egyre nagyobb részét sejtnedvüregek (vacuolum) töltik ki (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Az öregedő növényi sejtek üregének egyre nagyobb részét sejtnedvüregek (vacuolum) töltik ki (Fridvalszky Lóránt felvétele)

A növényi sejtek sejtnedvüregeiben felhalmozódó olajcseppek (Fridvalszky Lóránt felvétele)
A növényi sejtek sejtnedvüregeiben felhalmozódó olajcseppek (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Kalcium-oxalát kristályrozetták a lonc (Lonicera sp., Caprifoliaceae) termésében (interferenciakontraszt-mikroszkópos felvétel) (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Kalcium-oxalát kristályrozetták a lonc (Lonicera sp., Caprifoliaceae) termésében (interferenciakontraszt-mikroszkópos felvétel) (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Növények fiatal sejtjei (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Növények fiatal sejtjei (Fridvalszky Lóránt felvétele)

A sejtek anyagainak döntő részét a víz adja. Mellette rendkívül fontosak a fehérjék, a zsírok, a szénhidrátok (pl. cukor, keményítő), az ásványi sók és az öröklődésben szerepet játszó különleges vegyületek (nukleinsavak).