Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A növények szaporodása

A növények szaporodása

A szaporodás a faj fennmaradását és elterjedését szolgálja. A szaporodás során az élőlények önmagukhoz hasonló utódokat hoznak létre. A szülők és az utódok közötti hasonlóságnak az az oka, hogy az utódok a szüleiktől egy olyan molekulákba zárt programot kapnak egész életükre, amely által megszabott keretek között azután létezhetnek. Amint a sejtek ismertetésekor tanultuk, ennek az életprogramnak a legfőbb hordozója a sejtmag.

Rosa sp. (Rosaceae) termésfalának sejtje sejtmaggal és kromoplasztiszokkal (polarizációs mikroszkóppal készült felvétel) (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Rosa sp. (Rosaceae) termésfalának sejtje sejtmaggal és kromoplasztiszokkal (polarizációs mikroszkóppal készült felvétel) (Fridvalszky Lóránt felvétele)

A baktériumok kettéhasadással (amit leegyszerűsítve gyakran osztódásnak neveznek), az egysejtű moszatok kettéosztódással szaporodnak. E folyamat során a sejtmagba zárt programból általában egyforma adag jut mindkét utódsejtbe. A kettéosztódás ivartalan szaporodás, mert az utódnak csak egy szülője van.

A legtöbb élőlény ivaros módon is képes szaporodni, amihez két szülőre van szükség. Ezekben a szülőkben szaporítósejtek, ún. ivarsejtek keletkeznek, amelyeknek meg kell találniuk a párjukat ahhoz, hogy azzal összeolvadva utódot hozzanak létre. Ilyen párosodási folyamatot a fonalas zöldmoszatoknál is megfigyelhetünk, amikor az egyik fonal minden sejtje, ivarsejtként viselkedve, párosodik a másik fonal egy-egy hasonló sejtjével. Már a zöldmoszatok között is ismerünk olyanokat, amelyek az ivarsejtjeiket elkülönült ivarszervekben hozzák létre. Hasonló szervek más telepes testű[8] és harasztnövényeken is megjelennek.

A virágos növények ivarszerveit a magkezdemény és a virágporzsák, illetve a termő és a porzó körülnőtte, aminek következtében azok elveszítették korábbi, virágtalan növényeknél betöltött szerepüket. Így a körülvevő szövetektől már nagyon nehéz megkülönböztetni őket. A virágos növények ivarsejtjei egy, az ivarszervek csökevényeit is magába foglaló szaporító szervben, a virágban jönnek létre. Ebben a megtermékenyítés folyamata a víztől függetlenné vált, aminek az éghajlat szárazabbá válásakor nagy jelentősége volt. Amíg a nyitvatermők virágai még nyitott porzó- és termőleveleket tartalmaznak, a zárvatermők virágai zárt porzó- és termőlevelűek . Mindezek következtében a nyitvatermők magja nyitott termőlevélen érik meg, míg a zárvatermőké zárt termésben keletkezik. A virág, a mag és a termés a magvas növények fajfenntartó szerve, míg a gyökér, a szár és a levél önfenntartó szervek.

Toboz metszete termőpikkelyekkel, rajtuk magkezdeményekkel (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Toboz metszete termőpikkelyekkel, rajtuk magkezdeményekkel (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Pipacs (Papaver rhoeas, Papaveraceae) virága (Turcsányi Gábor felvétele)
Pipacs (Papaver rhoeas, Papaveraceae) virága (Turcsányi Gábor felvétele)

Erdeifenyő (Pinus sylvestris, Pinaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Erdeifenyő (Pinus sylvestris, Pinaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Feketefenyő (Pinus nigra, Pinaceae) porzós virágokkal (Turcsányi Gábor felvétele)
Feketefenyő (Pinus nigra, Pinaceae) porzós virágokkal (Turcsányi Gábor felvétele)

Pompás tulipán (Tulipa x gesneriana, Liliaceae) virága (Turcsányi Gábor felvétele)
Pompás tulipán (Tulipa x gesneriana, Liliaceae) virága (Turcsányi Gábor felvétele)

Cseresznye (Cerasus avium, Rosaceae) termője és portokjai (Babos Károly felvétele)
Cseresznye (Cerasus avium, Rosaceae) termője és portokjai (Babos Károly felvétele)

Erdeifenyő (Pinus sylvestris, Pinaceae) toboza magvakkal (Turcsányi Gábor felvétele)
Erdeifenyő (Pinus sylvestris, Pinaceae) toboza magvakkal (Turcsányi Gábor felvétele)

Bortermő szőlő (Vitis vinifera, Vitaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Bortermő szőlő (Vitis vinifera, Vitaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Pásztortáska (Capsella bursa-pastoris, Brassicaceae) főgyökérrendszere (Turcsányi Gábor felvétele)
Pásztortáska (Capsella bursa-pastoris, Brassicaceae) főgyökérrendszere (Turcsányi Gábor felvétele)

Szappanfű (Saponaria officinalis, Caryophyllaceae) keresztben átellenes állású levelei (Turcsányi Gábor felvétele)
Szappanfű (Saponaria officinalis, Caryophyllaceae) keresztben átellenes állású levelei (Turcsányi Gábor felvétele)

A virág gyakran egy hosszabb-rövidebb tengelyen helyezkedik el, amelynek alsó, megnyúlt része a kocsány, felső, kiszélesedő része pedig a vacok. Ez utóbbin helyezkednek el a zárvatermő virág takaró- és ivarlevelei. A kétszikűek virágtakaró-levelei kétfélék: többnyire zöld csésze- és színes sziromlevelekből állnak. Az egyszikűek virágtakaró-levelei ezzel szemben egyfélék, és lepelleveleknek nevezzük őket.

Konkoly (Agrostemma githago, Caryophyllaceae) virága (Turcsányi Gábor felvétele)
Konkoly (Agrostemma githago, Caryophyllaceae) virága (Turcsányi Gábor felvétele)

Pompás tulipán (Tulipa x gesneriana, Liliaceae) virága (Turcsányi Gábor felvétele)
Pompás tulipán (Tulipa x gesneriana, Liliaceae) virága (Turcsányi Gábor felvétele)

A hím ivarlevelek a porzók. A porzó részei a porzószál és az annak csúcsán elhelyezkedő portok. A portokban képződik a virágpor, amelyben a hímivarsejt jön létre. A női ivarlevelek a termők. A termő részei az alsó, kiöblösödő magház, a magház csúcsán elhelyezkedő bibeszál és a bibeszál végén ülő bibe. A magház belsejében vannak a magok kezdeményei (magkezdemények), amelyekben női ivarsejtek, más néven petesejtek fejlődnek.

Ahhoz, hogy a hímivarsejt és a petesejt egyesülhessen, és így a megtermékenyítés végbemehessen, a virágpornak el kell jutnia a termő bibéjére. A leggyakrabban a termő nem ugyanannak a virágnak a virágporával, hanem egy másikéval porzódik be. A sikeres beporzás csak azonos fajhoz tartozó egyedek között lehetséges. Kerti gyümölcsfáink közül a meggyfa pl. csak akkor terem, ha egy másik megporzó fa is van a közelében. Az ilyen megporzásmódot kölcsönös megporzásnak nevezzük. Az önmegporzás, amikor a termőt ugyanabból a virágból származó virágpor porozza meg, ritkábban fordul elő.

Termesztett meggy (Cerasus vulgaris, Rosaceae) virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Termesztett meggy (Cerasus vulgaris, Rosaceae) virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

A virágpor a porzóból a termőre eljuthat a víz, a szél, a rovarok vagy ritkán más állatok (pl. csigák, kolibrik, denevérek) segítségével. Víz szállítja pl. a hínáros békaszőlő, szél a tölgyfa, rovar pedig a mezei zsálya virágporát. A szélporozta virágok aprók, nem feltűnők, nem illatosak, és sokadmagukkal nagyobb virágzatokat (pl. barkavirágzatot) alkotnak. A rovarmegporzású növények virágai a rovarok csalogatása érdekében nagyra nőnek, feltűnő színűek és gyakran illatosak, de néha sok apró virág alkot feltűnő, nagy virágzatot . Még az is előfordul, hogy a megporzó rovarfaj alakját utánozzák . Édes nedvet, ún. nektárt vagy virágmézet is termelnek olyan helyen, ahol a rovarok, csemege után kutatva, a porzókat vagy a bibét nem kerülhetik el. Így szándék nélkül is a virágpor szállítóivá válnak. A friss virágpor nedves, és ez elősegíti a rovarhoz való tapadását. A rovar repülése közben azonban megszárad, és így könnyen a bibe rücskös és nyálkás felszínéhez ragad.

Hínáros békaszőlő (Potamogeton perfoliatus, Potamogetonaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Hínáros békaszőlő (Potamogeton perfoliatus, Potamogetonaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Mezei zsálya (Salvia nemorosa, Labiatae) virágai (Turcsányi Gábor felvétele)
Mezei zsálya (Salvia nemorosa, Labiatae) virágai (Turcsányi Gábor felvétele)

Kecskefűz (Salix caprea, Salicaceae) hímvirágokból álló barkavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Kecskefűz (Salix caprea, Salicaceae) hímvirágokból álló barkavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

Pompás tulipán (Tulipa ?gesneriana, Liliaceae) virága (Turcsányi Gábor felvétele)
Pompás tulipán (Tulipa x gesneriana, Liliaceae) virága (Turcsányi Gábor felvétele)

Közönséges napraforgó (Helianthus annuus, Compositae) fészekvirágzattal (Turcsányi Gábor felvétele)
Közönséges napraforgó (Helianthus annuus, Compositae) fészekvirágzattal (Turcsányi Gábor felvétele)

Légybangó (Ophrys insectifera, Orchidaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Légybangó (Ophrys insectifera, Orchidaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

A megporzás csupán a megtermékenyítés előfeltétele, de nem azonos vele. A bibén megtapadó virágporszem ugyanis csak szállítója azoknak a sejteknek, amelyek egyikéből a későbbiekben a hímivarsejtek kialakulnak. A virágpor a bibén egy tömlőt hajt, amelyben az általa szállított sejtek elindulnak a bibeszálon, majd a magház üregén keresztül a magkezdeményben meghúzódó petesejt felé. Közben a tömlőben előrenyomuló sejtek egyike kettéosztódik, létrehozva két hímivarsejtet. A tömlő egészen a magház belsejében lévő embrió- vagy csírazsákig halad, melyben 6 sejt társaságában foglal helyet a petesejt. Az egyik hímivarsejt a petesejttel, a másik pedig a központi sejt 2 magjával egyesül.

A virágos növények egy része ivartalanul, mag nélkül is szaporítható. Gyökérdarabokkal, ún. gyökérsarjakkal szaporítható pl. az akácfa, a szilvafa és a málna . A fűzfa, a szőlő, a málna és sok dísznövény a hajtása (szára, levele) egy darabjának a talajba dugásával, vagyis dugványozással szaporítható. A talajba helyezett hajtásdarab a dugvány. Az oltásból és a szemzésből nem származik új növény. Ezekkel az eljárásokkal egy a termésképzés szempontjából kedvező tulajdonságú egyed hajtását (oltáskor) vagy rügyét (szemzéskor) növesztjük össze egy, a talaj iránt igénytelen vagy valamilyen gyökérbetegségnek ellenálló alannyal. Az alanyra oltott hajtás az oltóvessző, a kettőből kialakuló új növény pedig az oltvány. Szemzéskor a rügyet az alany felhasított kérge alá helyezik. Oltáskor és szemzéskor a szorosan összeillesztett szövetek kiszáradásának megelőzésére és a fertőzések megakadályozására a seb levegővel érintkező részét oltóviasszal kenik be.

Fehér akác (Robinia pseudo-acacia, Fabaceae) hüvelytermése (Turcsányi Gábor felvétele)
Fehér akác (Robinia pseudo-acacia, Fabaceae) hüvelytermése (Turcsányi Gábor felvétele)

Besztercei szilva (Prunus domestica, Rosaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Besztercei szilva (Prunus domestica, Rosaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Málna (Rubus idaeus, Rosaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Málna (Rubus idaeus, Rosaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Kecskefűz (Salix caprea, Salicaceae) hímvirágokból álló barkavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Kecskefűz (Salix caprea, Salicaceae) hímvirágokból álló barkavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

Bortermő szőlő (Vitis vinifera, Vitaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Bortermő szőlő (Vitis vinifera, Vitaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Málna (Rubus idaeus, Rosaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Málna (Rubus idaeus, Rosaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)



[8] Telepes testűek azok a többsejtű növények, amelyeknek nincsen gyökerük, levelük és száruk. Hozzájuk hasonló testszerveződésük miatt a gombákat is telepes testű szervezeteknek tekintjük.