Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A Föld legkisebb sejtes felépítésű élőlényei, a baktériumok

A Föld legkisebb sejtes felépítésű élőlényei, a baktériumok

A baktériumok két törzsébe (ősbaktériumok és valódi baktériumok) nagyon apró, egyszerű felépítésű mikroszervezetek[10] tartoznak. Ma már a korábban kékmoszatoknak nevezett cianobaktériumok törzsét is - harmadik törzsként - a baktériumok közé soroljuk. A baktériumok közül csupán ez utóbbiakat tekintjük növényeknek. Csak mikroszkóppal vizsgálhatók, hiszen méretük a milliméternél is százszor-ezerszer kisebb. Az élővilág legkisebb sejtes felépítésű szervezetei. Döntő többségük egysejtű . Sokféle formájuk lehet (pl. gömb-, pálcika- és kifliforma). Nincs valódi sejtmagjuk, ezért kettéhasadással szaporodnak. Óriási számban megtalálhatók a vizekben, az élőlényekben, átmenetileg a levegőben és leginkább a talajban. Egészen szélsőséges élőhelyeken is, mint pl. a sarkvidékek jegében, a sivatag forró homokjában, hőforrásokban, magas légrétegekben, atomreaktorban és a tengerek 10 000 m-es mélységében ráakadtak már képviselőikre.

Baktériumfaj (Chromatium sp.) (Borics Gábor felvétele)
Baktériumfaj (Chromatium sp.) (Borics Gábor felvétele)

A baktériumok sejtjének plazmáját sejthártya, ezen kívül pedig sejtfal határolja. A sejtfal gyakran el is nyálkásodhat. Sok baktérium ostorral vagy csillóval[11] aktív helyváltoztatásra is képes.

Ismerünk betegségeket (pl. az embernél kolerát, pestist, leprát, vérhast, tüdőgyulladást és bélfertőzést, az állatoknál lépfenét és fertőző elvetélést, a növényeknél pedig daganatokat) okozó baktériumokat is, de ezek szerencsére jóval ritkábbak, mint a számunkra hasznos tevékenységet folytatók. A talajban élő korhasztó és rothasztó baktériumok pl. más szervezetekkel együtt az elpusztult élőlények szerves anyagait bontják le, ezzel a tápanyagok körforgását biztosítva az élőlényközösségekben. A pillangósvirágúak családjába tartozó növények (pl. borsó, bab, lucerna, szója) gyökerében olyan baktériumok élnek, amelyek megkötik a levegő nitrogénjét, és abból a gazdanövényüknek, illetve annak későbbi elpusztulásával az élővilág többi tagjának is juttatnak. Ezeket nitrogénkötő baktériumoknak nevezzük. Számos baktériumot élelmiszereink (pl. aludttej, kefir, joghurt, kovászos uborka, vaj, sajtok), valamint antibiotikumok[12] előállításához használunk fel. Az előbbiek az erjesztő baktériumok.

Vetemény bab (Phaseolus vulgaris, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Vetemény bab (Phaseolus vulgaris, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Takarmánylucerna (Medicago sativa, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Takarmánylucerna (Medicago sativa, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Szója (Glycine max, Fabaceae) gyökérgümői (Berényi Béla felvétele)
Szója (Glycine max, Fabaceae) gyökérgümői (Berényi Béla felvétele)



[10] Mikroszervezeteknek, mikroorganizmusoknak vagy mikrobáknak mindenekelőtt az apró, mikroszkópos méretű vírusokat, baktériumokat, cianobaktériumokat és gombákat tekintjük.

[11] Az ostorok kisebb számú (1-2) és hosszabb, a csillók pedig nagyobb számú és rövidebb, sejtből kitüremkedő képződmények. Leggyakrabban a sejtek mozgatásában működnek közre.

[12] Az antibiotikumok olyan mikroorganizmusok által termelt anyagok, amelyek már kis mennyiségben is gátló vagy pusztító hatásúak más mikroszervezetekre. E tulajdonságuk miatt gyógyszerek előállítására használhatók fel.