Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A harasztok törzse és az erdei pajzsika

A harasztok törzse és az erdei pajzsika

Az erdei pajzsika árnyas erdők nedves talaján él. Föld alatti vastag szárából, amit gyöktörzsnek nevezünk, minden évben kihajt. A növény kihajtását a gyöktörzsben raktározott tápanyagok teszik lehetővé. Azok a növények, amelyek raktározó szerveikből minden évben kihajtanak, évelő növények.

Erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas, Aspidiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas, Aspidiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Az erdei pajzsikát a virágtalan növények közé soroljuk, mert nincs virágja. Spórákkal[16] szaporodik, amelyek a levelek alsó oldalán lévő apró spóratartókban keletkeznek. A spóratartókból kihulló spórák nedves körülmények között szív alakú előtelepeket fejlesztenek.

A mocsári zsurló és az erdei pajzsika közös tulajdonsága, hogy gyökere, szára és levelei vannak (a zsurló levele igen piciny, pikkelyszerű), de nincs virágja. Hasonló módon, spórákkal szaporodnak. Ezért mindkét növényt a harasztok törzsébe soroljuk. A spóratartóikból kihulló spórákból előtelepek, majd a megtermékenyítés után harasztnövények alakulnak ki, amelyek ismét spórákat termelnek.

Mocsári zsurló (Equisetum palustre, Equisetaceae) (Tóth Zoltán felvétele)
Mocsári zsurló (Equisetum palustre, Equisetaceae) (Tóth Zoltán felvétele)



[16] A spórák a virágtalan növények és a gombák ivartalan (vagyis nem ivarsejtek egyesülésével létrejött) szaporítósejtjei. Általában milliószámra keletkeznek a szervezet elkülönült részeiben, ahonnan leggyakrabban a szél viszi őket szerteszét.