Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

5. fejezet - GOMBATAN

5. fejezet - GOMBATAN

Kalapos gombák az erdőben és a réten

A gombák a növények és az állatok világa között elhelyezkedő különleges élőlények. Testük gombafonalak (hifák) szövedékéből épül fel. Ezek a fonalak spórákból[18] fejlődnek. A gomba a fonalak segítségével veszi fel a táplálékát. Egyes gombák néhány nap alatt képesek a gombaszövedékből vagy micéliumból termőtestet[19] fejleszteni. Amit mi a mindennapokban gombaként ismerünk és gyűjtünk, az a gombák termőteste. Ez gyakran kalapra és tönkre tagolódik. A fiatal gombákat a tönk aljától a kalap tetejéig mintegy zacskóba zárja egy burok . Ez a termőtest teljes kifejlődésekor felreped, és csak a foszlányai maradnak meg a tönk alján bocskor, illetve a kalap tetején és szélén fehér pikkelyek alakjában. A kalap alján elhelyezkedő lemezeken fejlődnek a spórák[20]. A lemezeket fiatalabb állapotban egy, a kalapot és a tönköt összekötő burok borítja, ami később szétszakad és gallérként marad meg a tönkön.

Hifák szövedéke, a micélium (Jakucs Erzsébet felvétele)
Hifák szövedéke, a micélium (Jakucs Erzsébet felvétele)

Gyilkos galóca (Amanita phalloides, Basidiomycetes, Amanitaceae) különböző fejlettségű példányai (a fiatalokat teljesen beborítja egy burok) (Albert László felvétele)
Gyilkos galóca (Amanita phalloides, Basidiomycetes, Amanitaceae) különböző fejlettségű példányai (a fiatalokat teljesen beborítja egy burok) (Albert László felvétele)

A gombák nem tartalmaznak levélzöldet, ezért nem képesek önállóan táplálkozni, mint a növények. A testük felépítéséhez, működéséhez szükséges anyagokat a környezetből veszik fel. Egy részük korhadó növényi maradványokból táplálkozik. Ezeket korhadékbontóknak nevezzük. Másik csoportjuk élő növényekből szívja fel a táplálékot. Ezek az élősködők, más néven paraziták. Sok gomba "fogad örök hűséget" fákkal vagy más növényekkel, ezek az együttélők. Itt kölcsönös kapcsolat alakul ki a gomba és növénypartnere között, ami mindkét félnek hasznos. Korhadéklakó a mezei (kerti) csiperke, együtt élő a gyilkos galóca.

Hazai kalapos gombáink közül legismertebb ehető gomba a mezei (kerti) csiperke, a mérgesek közül pedig legveszedelmesebb a halált okozó gyilkos galóca. A mezei vagy kerti csiperke kalapja domború, fehér. Lemezei fiatalon rózsaszínűek, később csokoládébarnák. Fehér, tömör húsú tönkjét gallér díszíti. Réteken és mezőkön tavasztól őszig termő, gyakori faj.

Mezei vagy kerti csiperke (Agaricus campester, Basidiomycetes, Agaricaceae) (Albert László felvétele)
Mezei vagy kerti csiperke (Agaricus campester, Basidiomycetes, Agaricaceae) (Albert László felvétele)

A gyilkos galóca kalapja sárgás- vagy olajzöld színű, de elég változatos árnyalatú, még fehéres is lehet. Tönkje a kalapnál világosabb, és kissé márványozott díszítésű. A tönk tövén duzzadt, fehér, zsákszerű bocskor, felső részén pedig hártyás, fehér gallér látható. Szabadon álló lemezei fehérek és fehérek is maradnak, tehát nem sötétülnek meg úgy, mint a mezei csiperkén lévők. Nagyon gyakori tölgyesekben és tölggyel kevert elegyes erdőkben, de előfordul fenyvesekben is. Nyáron és ősszel jelenik meg.

Gyilkos galóca (Amanita phalloides, Basidiomycetes, Amanitaceae) különböző fejlettségű példányai (a fiatalokat teljesen beborítja egy burok) (Albert László felvétele)
Gyilkos galóca (Amanita phalloides, Basidiomycetes, Amanitaceae) különböző fejlettségű példányai (a fiatalokat teljesen beborítja egy burok) (Albert László felvétele)

A vadon termő gombák között sok ehető, jóízű, értékes tápanyagokat tartalmazó gomba és sok veszélyesen mérges faj is előfordul. Néhány fontos, a gombagyűjtéssel és -fogyasztással[21] kapcsolatos szabályt[22] érdemes ezért megjegyezni.



[18] A spórák a virágtalan növények és a gombák ivartalan (vagyis nem ivarsejtek egyesülésével létrejött) szaporítósejtjei. Általában milliószámra keletkeznek a szervezet elkülönült részeiben, ahonnan leggyakrabban a szél viszi őket szerteszét.

[19] A termőtestek a gombák olyan szaporítóképletei, amelyekben a csoportokba rendezett spórák védőburokkal körülvéve helyezkednek el.

[20] A spórák a virágtalan növények és a gombák ivartalan (vagyis nem ivarsejtek egyesülésével létrejött) szaporítósejtjei. Általában milliószámra keletkeznek a szervezet elkülönült részeiben, ahonnan leggyakrabban a szél viszi őket szerteszét.

[21] GOMBAGYűJTÉSI ÉS -FOGYASZTÁSI SZABÁLYOK

- Csak hivatalos gombaszakértő által ellenőrzött gombát vásárolj!
- A saját szedésű gombádat is mindig vizsgáltasd meg a piacokon található gombaellenőrökkel!
- Kerüld a fagyott, rágott vagy szennyezett példányok gyűjtését!
- Soha ne gyűjtsd be a gombákat az utolsó példányig, mindig hagyj meg néhányat, amelyek spórái a gomba további szaporodását biztosítják!
- A gombákat jól szellőző kosárba gyűjtsd!
- Mindig tiszta, friss gombából készíts ételt!
- Az elkészített gombás ételt frissen fogyaszd el és ne tárold, mert könnyen romlik!

[22] GOMBAGYűJTÉSI ÉS -FOGYASZTÁSI SZABÁLYOK

- Csak hivatalos gombaszakértő által ellenőrzött gombát vásárolj!
- A saját szedésű gombádat is mindig vizsgáltasd meg a piacokon található gombaellenőrökkel!
- Kerüld a fagyott, rágott vagy szennyezett példányok gyűjtését!
- Soha ne gyűjtsd be a gombákat az utolsó példányig, mindig hagyj meg néhányat, amelyek spórái a gomba további szaporodását biztosítják!
- A gombákat jól szellőző kosárba gyűjtsd!
- Mindig tiszta, friss gombából készíts ételt!
- Az elkészített gombás ételt frissen fogyaszd el és ne tárold, mert könnyen romlik!