Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

Hazánk erdei

Hazánk erdei

Az erdőkben sok élőlény él együtt életközösségben . Az erdő élőlényei közül leginkább szembetűnők és legfontosabbak a fák. Alattuk cserjék, lágyszárú növények, mohák, zuzmók és gombák tenyésznek és kisebb-nagyobb állatok bújnak meg, lombkoronájukban madarak fészkelnek. Még az erdő talajában is sok élőlény található. Az erdő életközösségében az élőlények egymásrautaltak, egymástól sokoldalúan függnek.

Gyertyánelegyes erdő medvehagymával (Allium ursinum, Alliaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Gyertyánelegyes erdő medvehagymával (Allium ursinum, Alliaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Hazánk legjellemzőbb erdői a síkságokon a kocsányos tölgyesek, a dombvidékeken, 600 m tengerszint feletti magasságig a kocsánytalan tölgyesek , a 600 m fölötti hegyvidékeken pedig a bükkösök . A lucfenyő az általában 800 m-nél is magasabb hegyeinken található meg. Más fenyőerdőket azonban az országban mindenfelé telepítenek. A kocsányos és kocsánytalan tölgyesek, a bükkösök és a lucfenyvesek azért élnek különböző helyeken, mert más-más a csapadék-, a hőmérséklet- és a talajigényük. Ahogy a síkságokról a hegyekbe fölfelé megyünk, megfigyelhetjük, hogy csökken a levegő hőmérséklete, nő a csapadék mennyisége és egyre vékonyabb a talajréteg.

Kocsányos tölgy (Quercus robur, Fagaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Kocsányos tölgy (Quercus robur, Fagaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Kocsánytalan tölgy (Quercus petraea, Fagaceae) (Babos Károly felvétele)
Kocsánytalan tölgy (Quercus petraea, Fagaceae) (Babos Károly felvétele)

Bükkerdő (Turcsányi Gábor felvétele)
Bükkerdő (Turcsányi Gábor felvétele)

Magashegyi lucos erdő, fölötte alhavasi gyeppel (Turcsányi Gábor felvétele)
Magashegyi lucos erdő, fölötte alhavasi gyeppel (Turcsányi Gábor felvétele)

Hazánkban a legtöbb erdő a domb- és hegyvidékeinken található, mert a síkságokat mélyebb, termékenyebb talajaik és magasabb hőmérsékletük miatt mezőgazdasági termelésre vesszük igénybe. A dombok és a hegyek viszont a több csapadékot igénylő erdőknek nyújtanak kedvezőbb feltételeket.

A növényeknek növekedésükhöz fényre van szükségük. Megfigyelhetjük, hogy a tölgyerdő lombkoronaszintje nem annyira zárt, mint a bükkerdőé. Ezért elég fény jut az alsó szintekre is, ahol sok cserje és lágyszárú növény tenyészik . A bükkerdőben, a nyári fényhiány miatt , kevés a cserje és leginkább kora tavasszal, lombfakadás előtt virágzanak az aljnövények. Ezek között leggyakoribbak a hagymás és a gyöktörzses növények[40] . A fenyőerdők zárt lombozata szintén kevés fényt enged át. Az avar nagy gyantatartalma mellett ez is oka annak, hogy a fenyőerdő alatt csak kevés aljnövény él.

Az erdő szintjei (A: lombkoronaszint; B: cserjeszint; C: gyepszint; D: mohaszint)
Az erdő szintjei (A: lombkoronaszint; B: cserjeszint; C: gyepszint; D: mohaszint)

Bükkerdő árnyékos belseje, a bükkfa (Fagus sylvatica, Fagaceae) törzsének lejtő felé néző oldalán fehér perjeszittyóval (Luzula luzuloides, Juncaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Bükkerdő árnyékos belseje, a bükkfa (Fagus sylvatica, Fagaceae) törzsének lejtő felé néző oldalán fehér perjeszittyóval (Luzula luzuloides, Juncaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Bükkerdő kora tavaszi aszpektusa (Seregélyes Tibor felvétele)
Bükkerdő kora tavaszi aszpektusa (Seregélyes Tibor felvétele)



[40] A gyöktörzs vastag, rendszerint el nem ágazó és belül tömör, földfelszín alatti hajtás, amellyel a növény a kedvezőtlen (hideg vagy száraz) időszakot átvészeli; a kedvezőtlen időszak megszűntével belőle föld fölötti hajtások erednek.