Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

Az erdő szintjei

Az erdő szintjei

Az erdő növényei különböző szinteket alkotnak . Legfölül helyezkednek el a fák, alattuk a cserjék, ezek alatt az aljnövények, a földfelszínhez legközelebb pedig a mohák. A fák a lombkoronaszint, a cserjék a cserjeszint, az aljnövények a gyepszint, a mohák pedig a mohaszint legfeltűnőbb növényei. A mohaszintben gyakran fordulnak elő gombák és zuzmók is. Az erdő állatai is életük jelentős részét egy-egy szinthez kötődve élik le. Még a talajban is sokféle élőlény - pl. baktérium, gomba, apró féreg és rovar - tenyészik. Itt találhatók a növények gyökerei is.

Az erdő szintjei (A: lombkoronaszint; B: cserjeszint; C: gyepszint; D: mohaszint)
Az erdő szintjei (A: lombkoronaszint; B: cserjeszint; C: gyepszint; D: mohaszint)

A fák hosszabb-rövidebb kemény, fás szárat, úgynevezett fatörzset növesztenek , amely a lombkoronát hordozza. Fa például a kocsánytalan tölgy és az erdeifenyő .

Erdeifenyő (Pinus sylvestris, Pinaceae) törzse (Turcsányi Gábor felvétele)
Erdeifenyő (Pinus sylvestris, Pinaceae) törzse (Turcsányi Gábor felvétele)

Kocsánytalan tölgy (Quercus petraea, Fagaceae) (Babos Károly felvétele)
Kocsánytalan tölgy (Quercus petraea, Fagaceae) (Babos Károly felvétele)

Erdeifenyő (Pinus sylvestris, Pinaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Erdeifenyő (Pinus sylvestris, Pinaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A cserjék szintén fásszárú növények, de nincs fatörzsük és ezért alacsonyabbak, mint a fák. Tőböl elágaznak, és így sok szárat fejlesztenek . Cserje pl. a kökény és a gyepűrózsa .

Kökény (Prunus spinosa, Rosaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Kökény (Prunus spinosa, Rosaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Kökény (Prunus spinosa, Rosaceae) (Bodonyi Nóra felvétele)
Kökény (Prunus spinosa, Rosaceae) (Bodonyi Nóra felvétele)

Gyepűrózsa (Rosa canina, Rosaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Gyepűrózsa (Rosa canina, Rosaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Az aljnövényzet legjellemzőbb növényei lágyszárúak. Kedvelik a nedves, árnyékos környezetet. Közéjük tartozik például a hóvirág és az erdei pajzsika .

Hóvirág (Galanthus nivalis, Amaryllidaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Hóvirág (Galanthus nivalis, Amaryllidaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas, Aspidiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas, Aspidiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Legközelebb a talajfelszínhez a mohák és a gombák helyezkednek el, mert még az aljnövényzet tagjainál is nedvesebb környezetet igényelnek.

Az erdőben a fényviszonyok és a levegő páratartalma a szinteknek megfelelően változnak. Legtöbb megvilágítást a lombkoronaszint , míg legkevesebbet a mohaszint kap. Ezzel ellentétben az erdő levegőjének páratartalma a fölső szinttől lefelé nő.

Az erdő szintjei (A: lombkoronaszint; B: cserjeszint; C: gyepszint; D: mohaszint)
Az erdő szintjei (A: lombkoronaszint; B: cserjeszint; C: gyepszint; D: mohaszint)