Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A gyepterületek (rétek és legelők) állatokra veszélyes növényei

A gyepterületek (rétek és legelők) állatokra veszélyes növényei

A gyepekben előfordulnak olyan növények, amelyek veszélyesek az őket fogyasztó állatokra. A legelőkön ezeket többnyire elkerülik az állatok, a lekaszált fűből azonban, amit szénának nevezünk, nem tudják kiválogatni. A réti boglárka csak zölden, a mocsári zsurló szárítva is mérges. A sásoknak nincs mérgező anyaguk, durva, éles hajtásaik viszont könnyen felsérthetik az állatok emésztőszerveit, a kórokozóknak utat nyitva. A bókoló bogáncsot tövises levelei miatt kerülik el az állatok. A réti boglárka, a mocsári zsurló, a réti sás és az éles sás nedves, a bókoló bogáncs száraz gyepterületek növényei.

Mocsárrét réti kakukkszegfűvel (Lychnis flos-cuculi), sárga nőszirommal (Iris pseudacorus) és kúszó boglárkával (Ranunculus repens) (Seregélyes Tibor felvétele)
Mocsárrét réti kakukkszegfűvel (Lychnis flos-cuculi), sárga nőszirommal (Iris pseudacorus) és kúszó boglárkával (Ranunculus repens) (Seregélyes Tibor felvétele)

Kiszáradó láprét (Molinietum coeruleae) kígyógyökerű keserűfűvel (Polygonum bistorta, Polygonaceae) és őszi vérfűvel (Sanguisorba officinalis, Rosaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Kiszáradó láprét (Molinietum coeruleae) kígyógyökerű keserűfűvel (Polygonum bistorta, Polygonaceae) és őszi vérfűvel (Sanguisorba officinalis, Rosaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Réti boglárka (Ranunculus acris, Ranunculaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Réti boglárka (Ranunculus acris, Ranunculaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Éles sás (Carex gracilis, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Éles sás (Carex gracilis, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Bókoló bogáncs (Carduus nutans, Compositae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Bókoló bogáncs (Carduus nutans, Compositae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A réti boglárka a föld alatt gyöktörzset[44] fejleszt, amelyből minden tavasszal gyökerek és föld fölötti hajtások törnek elő. Szára lágy, levelei mélyen tagoltak[45]. Sárga sziromlevelein belül, módosult porzólevelekben édes nedv, nektár termelődik, amely a feltűnő színű sziromlevelekkel együtt a beporzó rovarokat csalogatja. Termést képez, tehát zárvatermő növény.

Réti boglárka (Ranunculus acris, Ranunculaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Réti boglárka (Ranunculus acris, Ranunculaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

A sások szintén zárvatermő növények. Gyökérzetük bojtos[46]. Leveleik alsó része - a levélhüvely - a pázsitfüvek leveleihez hasonlóan körülöleli a szárat. Levelükben, szintén a pázsitfüvekhez hasonlóan, az erek párhuzamosan futnak. Kicsiny, zöldesbarna színű porzós és termős virágaik külön alkotnak porzós és termős virágzatokat . Az apró, nem feltűnő virágok nem vonzzák a megporzó rovarokat. Az ilyen növények a szélbeporzáshoz alkalmazkodtak azzal, hogy sok, tömötten elhelyezkedő virágot képeznek, amelyekből a porzók, illetve a bibe hosszan kilógnak.

Pázsitfű bojtos gyökérrendszere (Turcsányi Gábor felvétele)
Pázsitfű bojtos gyökérrendszere (Turcsányi Gábor felvétele)

Szalmaszár nódusszal, internódiummal, levéllemezzel, levélhüvellyel és az utóbbi kettő között elhelyezkedő nyelvecskével (Turcsányi Gábor felvétele)
Szalmaszár nódusszal, internódiummal, levéllemezzel, levélhüvellyel és az utóbbi kettő között elhelyezkedő nyelvecskével (Turcsányi Gábor felvétele)

Tavaszi sás (Carex caryophyllea, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Tavaszi sás (Carex caryophyllea, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A mocsári zsurló az erdei pajzsikával rokonságban álló harasztnövény. Virága nincs. Főhajtása csúcsán képezi a spórákat , amelyekkel szaporodik. Évelő növény, a földben lévő hosszú, elágazó gyöktörzse[47] segítségével vészeli át a telet. Ebből vagy a spórából kihajtva tavasszal gyökeret, szárat és azon apró, pikkelyszerű leveleket képez.

Mocsári zsurló (Equisetum palustre, Equisetaceae) (Tóth Zoltán felvétele)
Mocsári zsurló (Equisetum palustre, Equisetaceae) (Tóth Zoltán felvétele)

Erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas, Aspidiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas, Aspidiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Zsurlóspórák haptérával (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Zsurlóspórák haptérával (Fridvalszky Lóránt felvétele)

A bókoló bogáncs a nagy, vöröslő színű bókoló virágzatáról már messziről felismerhető. Kétéves növény. Az első évben csak tőleveleket, a második évben pedig magas, leveles szárat fejleszt. Virágzás és termésérlelés után elpusztul. Szinte minden föld feletti része szúrós.

Bókoló bogáncs (Carduus nutans, Compositae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Bókoló bogáncs (Carduus nutans, Compositae) (Turcsányi Gábor felvétele)



[44] A gyöktörzs vastag, rendszerint el nem ágazó és belül tömör, földfelszín alatti hajtás, amellyel a növény a kedvezőtlen (hideg vagy száraz) időszakot átvészeli; a kedvezőtlen időszak megszűntével belőle föld fölötti hajtások erednek.

[45] Tagolt az olyan levél, amelynek lemeze nemcsak a szélén, hanem mélyebben bevagdalt.

[46] A mellékgyökerekből álló bojtos gyökérrendszer sok, többé-kevésbé egyforma, szárból eredő gyökérből áll. 

[47] A gyöktörzs vastag, rendszerint el nem ágazó és belül tömör, földfelszín alatti hajtás, amellyel a növény a kedvezőtlen (hideg vagy száraz) időszakot átvészeli; a kedvezőtlen időszak megszűntével belőle föld fölötti hajtások erednek.