A gyepekben előfordulnak olyan növények, amelyek veszélyesek az őket fogyasztó állatokra. A legelőkön ezeket többnyire elkerülik az állatok, a lekaszált fűből azonban, amit szénának nevezünk, nem tudják kiválogatni. A réti boglárka csak zölden, a mocsári zsurló szárítva is mérges. A sásoknak nincs mérgező anyaguk, durva, éles hajtásaik viszont könnyen felsérthetik az állatok emésztőszerveit, a kórokozóknak utat nyitva. A bókoló bogáncsot tövises levelei miatt kerülik el az állatok. A réti boglárka, a mocsári zsurló, a réti sás és az éles sás nedves, a bókoló bogáncs száraz gyepterületek növényei.
A réti boglárka a föld alatt gyöktörzset[44] fejleszt, amelyből minden tavasszal gyökerek és föld fölötti hajtások törnek elő. Szára lágy, levelei mélyen tagoltak[45]. Sárga sziromlevelein belül, módosult porzólevelekben édes nedv, nektár termelődik, amely a feltűnő színű sziromlevelekkel együtt a beporzó rovarokat csalogatja. Termést képez, tehát zárvatermő növény.
A sások szintén zárvatermő növények. Gyökérzetük bojtos[46]. Leveleik alsó része - a levélhüvely - a pázsitfüvek leveleihez hasonlóan körülöleli a szárat. Levelükben, szintén a pázsitfüvekhez hasonlóan, az erek párhuzamosan futnak. Kicsiny, zöldesbarna színű porzós és termős virágaik külön alkotnak porzós és termős virágzatokat . Az apró, nem feltűnő virágok nem vonzzák a megporzó rovarokat. Az ilyen növények a szélbeporzáshoz alkalmazkodtak azzal, hogy sok, tömötten elhelyezkedő virágot képeznek, amelyekből a porzók, illetve a bibe hosszan kilógnak.
A mocsári zsurló az erdei pajzsikával rokonságban álló harasztnövény. Virága nincs. Főhajtása csúcsán képezi a spórákat , amelyekkel szaporodik. Évelő növény, a földben lévő hosszú, elágazó gyöktörzse[47] segítségével vészeli át a telet. Ebből vagy a spórából kihajtva tavasszal gyökeret, szárat és azon apró, pikkelyszerű leveleket képez.
A bókoló bogáncs a nagy, vöröslő színű bókoló virágzatáról már messziről felismerhető. Kétéves növény. Az első évben csak tőleveleket, a második évben pedig magas, leveles szárat fejleszt. Virágzás és termésérlelés után elpusztul. Szinte minden föld feletti része szúrós.
[44] A gyöktörzs vastag, rendszerint el nem ágazó és belül tömör, földfelszín alatti hajtás, amellyel a növény a kedvezőtlen (hideg vagy száraz) időszakot átvészeli; a kedvezőtlen időszak megszűntével belőle föld fölötti hajtások erednek.
[45] Tagolt az olyan levél, amelynek lemeze nemcsak a szélén, hanem mélyebben bevagdalt.
[46] A mellékgyökerekből álló bojtos gyökérrendszer sok, többé-kevésbé egyforma, szárból eredő gyökérből áll.
[47] A gyöktörzs vastag, rendszerint el nem ágazó és belül tömör, földfelszín alatti hajtás, amellyel a növény a kedvezőtlen (hideg vagy száraz) időszakot átvészeli; a kedvezőtlen időszak megszűntével belőle föld fölötti hajtások erednek.