Növénytan
A vizek partja mentén kevés felvehető tápanyagtartalom (ásványi só) mellett általában a nád, sok felvehető tápanyagtartalom mellett pedig a gyékény alkot nagy állományokat. A nád évelő pázsitfű. Tavasszal az iszapban áttelelő gyöktörzséből[51] kihajt, tehát évelő növény. A legtöbb tulajdonsága - pl. bojtos gyökérrendszer,[52] üreges, csomókkal tarkított szalmaszár, mellékeres, szárölelő levél, bugavirágzat - megegyezik a már korábban ismertetett réti csenkeszével és réti perjéével. A sok hasonló tulajdonság ezen növények rokonságát bizonyítja. A nád terméseit a hozzájuk kapcsolódó tengelyen lévő szőrök segítségével a szél terjeszti. A növényt sokoldalúan hasznosítják az építő-, a cellulóz- és a papíriparban, és kosarakat, kerti bútorokat is készítenek belőle.
A gyékény sok tulajdonsága hasonlít a nádéra. Gyöktörzse[53] és bojtos gyökérrendszere[54] van, levelei mellékeresek. Virágzata azonban eltér a nádétól; az tömött, hengeres torzsavirágzat, amelyben alul helyezkednek el a termős, fölül pedig a porzós virágok. A gyékény tehát egylaki növény. A megporzást és a termések terjesztését a szél végzi. A gyékény leveleiből különféle használati tárgyakat (pl. szőnyeget, lábtörlőt, papucsot) fonnak, virágzatát (az ún. "buzogányt") pedig szobadísznek használják.
[51] A gyöktörzs vastag, rendszerint el nem ágazó és belül tömör, földfelszín alatti hajtás, amellyel a növény a kedvezőtlen (hideg vagy száraz) időszakot átvészeli; a kedvezőtlen időszak megszűntével belőle föld fölötti hajtások erednek.
[52] A mellékgyökerekből álló bojtos gyökérrendszer sok, többé-kevésbé egyforma, szárból eredő gyökérből áll.
[53] A gyöktörzs vastag, rendszerint el nem ágazó és belül tömör, földfelszín alatti hajtás, amellyel a növény a kedvezőtlen (hideg vagy száraz) időszakot átvészeli; a kedvezőtlen időszak megszűntével belőle föld fölötti hajtások erednek.
[54] A mellékgyökerekből álló bojtos gyökérrendszer sok, többé-kevésbé egyforma, szárból eredő gyökérből áll.