Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

Milyen növényeket termesztenek a trópusokon?

Milyen növényeket termesztenek a trópusokon?

A nagy népsűrűség az egyik oka annak, hogy a trópusi esőerdők nagy részét kiirtották, és helyükön ültetvényeket hoztak létre . Ezeken olyan melegkedvelő növényeket termesztenek, amelyeknek hasznos részeit mi is szívesen fogyasztjuk. Az alábbi, nálunk is közismert növények ma már a trópusokon mindenfelé megtalálhatók.

Teaültetvény (Gyovay Lajos felvétele)
Teaültetvény (Gyovay Lajos felvétele)

A teacserje őshazája Délkelet-Ázsia. Itt még most is előfordul vadon a hegyvidéki erdők alsó lombkoronaszintjében. Ma már a trópusokon mindenfelé termesztik. Örökzöld cserje. Bőrnemű leveleiből már 2000 éve készítenek élénkítő italt. Az Európában elterjedt fekete teát úgy állítják elő, hogy a gyakran kézzel szedett, legtöbb hatóanyagot tartalmazó legfölső leveleket begöngyölődésükig lankasztják, majd erjesztik. Eközben szabadulnak fel azok az illó olajok, amelyek a tea jellegzetes aromáját adják. Az aroma fokozására gyakran más, illatos növények virágát vagy olaját keverik hozzá. Az illóolajok eltávozásának megakadályozására a teafüvet szorosan lezárt zacskókban vagy dobozokban tárolják. A kelet-ázsiai és az arab országokban a zöld teát kedvelik. Ezt más eljárással állítják elő. Ez kesernyésebb és élénkítőbb hatású, mint a fekete tea. Az egészséget is jobban károsítja.

Kínai teacserje (Camellia sinensis, Theaceae) ültetvénye Ceylon szigetén (Gyovay Lajos felvétele)
Kínai teacserje (Camellia sinensis, Theaceae) ültetvénye Ceylon szigetén (Gyovay Lajos felvétele)

A bors fontos fűszernövényünk. Dél-Indiából származik. Kapaszkodó gyökereivel fölkúszik a fákra, ezért termesztésekor is karókra futtatják föl. Terméseit elsősorban fekete- és fehérbors formájában használjuk fel. Az előbbit a kissé éretlen termések megszárításával, az utóbbit pedig a teljesen érett termések beáztatásával és külső terméshéjuk ezt követő ledörzsölésével állítják elő.

Fekete bors (Piper nigrum, Piperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Fekete bors (Piper nigrum, Piperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A kakaófa Közép- és Dél-Amerika esőerdeinek alsó lombkoronaszintjéből származik. Az itteni körülményeknek megfelelően csak olyan helyeken termeszthető, ahol számára magasabb fák árnyékot biztosítanak és az évi csapadékmennyiség legalább 2000 mm. Termései közvetlenül a törzsön és a vastagabb ágakon nőnek. Bennük sok mag érik, amelyeket a babhoz való hasonlóságuk miatt kakaóbabnak nevezünk. A magvak erjesztésével, pörkölésével és örlésével előállított anyagból készítik a csokoládét, a kakaóport és a kakaóvajat. Ez utóbbi gyógyszereknek és kozmetikai szereknek is alapanyaga. Cortes, a spanyol hódító és Montezuma, az azték uralkodó idejében a kakaóbab pénzként is szolgált: ezer darab három aranydukátot ért.

Kakaófa (Theobroma cacao, Sterculiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Kakaófa (Theobroma cacao, Sterculiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A kávé Afrikában honos. Alacsony fa, örökzöld levelekkel. Csonthéjas terméseiben két magot érlel, amelyek koffein nevű hatóanyaga erős élénkítőszer. A kávéból italt már időszámításunk előtt 1000 évvel is készítettek. A megszárított termések héjának eltávolítása után pörkölik a magvakat.

Robuszta-kávé (Coffea canephora, Rubiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Robuszta-kávé (Coffea canephora, Rubiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A gyapot eredetileg Dél-Afrikában élt. Az emberiség egyik legrégibb kultúrnövénye. A textilipar nagyon fontos nyersanyaga. Annak ellenére, hogy cserjévé nő, a termesztésben csak egy évig hasznosítják. Toktermésében a magvak repítőszőrösek; ezekből a szőrökből állítják elő a vattát és a pamutfonalat.

Hegyvidéki gyapot (Gossypium hirsutum, Malvaceae) (Vetter János felvétele)
Hegyvidéki gyapot (Gossypium hirsutum, Malvaceae) (Vetter János felvétele)

A trópusokon mindenfelé elterjedt banán nálunk is közkedvelt gyümölcs. 6-9 méteresre nő meg. Nagy leveleit a szél szaggatja meg. Nincs valódi törzse: ún. áltörzsét a levelek alsó részei, a levélhüvelyek alakítják ki. Termései hatalmas, lelógó virágzatokban képződnek. Az étkezési banán termései nem tartalmaznak magvakat.

Termesztett banán (Musa x paradisiaca, Musaceae) (Babos Károly felvétele)
Termesztett banán (Musa x paradisiaca, Musaceae) (Babos Károly felvétele)

A rizs a búza mellett az emberiség legfontosabb tápláléka. A Föld rizstermésének döntő részét Ázsiában állítják elő. 2000 m-es tengerszint feletti magasságig termesztik, gyakran teraszos műveléssel . Sok vizet igényel, ezért a rizstáblákat elárasztják vízzel. Terméséből keményítőt, szalmájából pedig papírt is készítenek. Hazánkban van (Karcag környékén) termesztésének északi határa.

Teraszos hegyvidéki rizstermesztés (Gyovay Lajos felvétele)
Teraszos hegyvidéki rizstermesztés (Gyovay Lajos felvétele)

A trópusok egyik kedvelt gyümölcse a dinnyefa . Termései 8 kg-osra is megnőhetnek. Nyersen, befőzve vagy főzelékként fogyasztják.

Dinnyefa (Carica papaya, Caricaceae) (Szabó Mária felvétele)
Dinnyefa (Carica papaya, Caricaceae) (Szabó Mária felvétele)