Növénytan
A hasonló környezeti igényű fajok egy adott területen többnyire nem egymagukban, hanem más fajokkal együtt élnek . A korábbiakban már tanultuk, hogy - éppen az eltérő környezeti feltételek miatt - más fajok közösségei jellemzőek a vizekre, az erdőkre, a rétekre, vagy éppen a szántóföldekre. Ezekben a közösségekben a fajok megélhetése azonban nemcsak a külső környezeti feltételek és a fajra jellemző tűrőképesség közötti kapcsolattól, hanem más fajok jelenlététől is függ. Más fajok gátolhatják vagy éppen segíthetik egy adott faj adott élőlényközösségben való fennmaradását. A gátlás és a segítés is többféle lehet. A növény produktivitását pl. csökkentheti egy élőlényközösségben, ha a leveleit más fajok megeszik, vagy betegségeket okozó vírusok, baktériumok, illetve gombák megtámadják . Hasonlóképpen két fénykedvelő fafaj közül az, amely a meglévő hőmérsékleti viszonyok között nagyobb produktivitású, erőteljesebb növekedésével kiszoríthatja a másikat. Az erdei pajzsika számára viszont éppen az őt takaró fák biztosítják a megfelelő árnyékos környezetet. A termések és a magvak terjesztésében, valamint a virágok megporzásában gyakran rovarok működnek közre . A közösségekben tehát a fajok erős egymásrautaltságban élnek.
Az élőlényközösségek között vannak nagyon egyszerűek és nagyon bonyolultak. Az egyszerűeket kevés faj viszonylag sok egyede, a bonyolultakat pedig sok faj viszonylag kevés egy fajra eső egyede alkotja. Egyszerű élőlényközösség pl. a sivatagoké , bonyolult az esőerdőké . Mennél bonyolultabb egy élőlényközösség, alkotó fajai között annál szövevényesebb kapcsolatok egész hálózata alakul ki.
Az élőlényközösség és a külső élettelen környezete közötti kapcsolat korántsem egyoldalú. Jóllehet a külső környezet döntő jelentőségű a hozzá kötődő élőlényközösség milyenségének meghatározásában, az élőlényközösség is befolyásolja a külső környezetet. Gondoljunk csak arra, hogy a növények gyökerei és a talajban élő egyéb szervezetek milyen mértékben befolyásolják a talaj tulajdonságait, vagy pl. arra, hogy a növények vízpárologtatása milyen hatással van az esőerdő levegőjének páratartalmára.
Ha az élőhely[56] megváltozik, módosul a hozzá kapcsolódó élőlényközösség is. Amikor pl. a mediterrán területeken az örökzöld erdőket kivágták, a talaj eső általi elhordása miatt helyükön tövises bozót telepedett meg. Ez azonban (takarásával megakadályozva a további talajelhordást, valamint gyökereinek köveket mállasztó hatásával és a talajnak szervesanyag-utánpótlást adva) hosszú idő alatt annyira megváltoztatja a talajviszonyokat, hogy helyén az egykori örökzöld erdő újból kialakulhat. Ezáltal ismét egyensúlyi állapot jön létre a környezeti feltételek és az élőlényközösség között.
[56] Élőhely az a szomszédos területekétől eltérő környezeti adottságú földrajzi táj, amely jellemző életfeltételekkel és ezekhez az életfeltételekhez alkalmazkodott, rá jellemző élővilággal rendelkezik.