Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

Az élőlények közösségei

Az élőlények közösségei

A hasonló környezeti igényű fajok egy adott területen többnyire nem egymagukban, hanem más fajokkal együtt élnek . A korábbiakban már tanultuk, hogy - éppen az eltérő környezeti feltételek miatt - más fajok közösségei jellemzőek a vizekre, az erdőkre, a rétekre, vagy éppen a szántóföldekre. Ezekben a közösségekben a fajok megélhetése azonban nemcsak a külső környezeti feltételek és a fajra jellemző tűrőképesség közötti kapcsolattól, hanem más fajok jelenlététől is függ. Más fajok gátolhatják vagy éppen segíthetik egy adott faj adott élőlényközösségben való fennmaradását. A gátlás és a segítés is többféle lehet. A növény produktivitását pl. csökkentheti egy élőlényközösségben, ha a leveleit más fajok megeszik, vagy betegségeket okozó vírusok, baktériumok, illetve gombák megtámadják . Hasonlóképpen két fénykedvelő fafaj közül az, amely a meglévő hőmérsékleti viszonyok között nagyobb produktivitású, erőteljesebb növekedésével kiszoríthatja a másikat. Az erdei pajzsika számára viszont éppen az őt takaró fák biztosítják a megfelelő árnyékos környezetet. A termések és a magvak terjesztésében, valamint a virágok megporzásában gyakran rovarok működnek közre . A közösségekben tehát a fajok erős egymásrautaltságban élnek.

Olajrepce szántóföldi gyomtársulása pipaccsal (Papaver rhoeas), kék búzavirággal (Centaurea cyanus) és homoki pipitérrel (Anthemis ruthenica) (Seregélyes Tibor felvétele)
Olajrepce szántóföldi gyomtársulása pipaccsal (Papaver rhoeas), kék búzavirággal (Centaurea cyanus) és homoki pipitérrel (Anthemis ruthenica) (Seregélyes Tibor felvétele)

Őszibarack levélfodrosodása (Taphrina deformans, Ascomycetes, Taphrinales) (Véghelyi Klára felvétele)
Őszibarack levélfodrosodása (Taphrina deformans, Ascomycetes, Taphrinales) (Véghelyi Klára felvétele)

Erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas, Aspidiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas, Aspidiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Gyapjas aszat (Cirsium eriophorum, Compositae) rovarmegporzása (Turcsányi Gábor felvétele)
Gyapjas aszat (Cirsium eriophorum, Compositae) rovarmegporzása (Turcsányi Gábor felvétele)

Az élőlényközösségek között vannak nagyon egyszerűek és nagyon bonyolultak. Az egyszerűeket kevés faj viszonylag sok egyede, a bonyolultakat pedig sok faj viszonylag kevés egy fajra eső egyede alkotja. Egyszerű élőlényközösség pl. a sivatagoké , bonyolult az esőerdőké . Mennél bonyolultabb egy élőlényközösség, alkotó fajai között annál szövevényesebb kapcsolatok egész hálózata alakul ki.

Sivatag (Gyovay Lajos felvétele)
Sivatag (Gyovay Lajos felvétele)

Esőerdő (Gábris Gyula felvétele)
Esőerdő (Gábris Gyula felvétele)

Az élőlényközösség és a külső élettelen környezete közötti kapcsolat korántsem egyoldalú. Jóllehet a külső környezet döntő jelentőségű a hozzá kötődő élőlényközösség milyenségének meghatározásában, az élőlényközösség is befolyásolja a külső környezetet. Gondoljunk csak arra, hogy a növények gyökerei és a talajban élő egyéb szervezetek milyen mértékben befolyásolják a talaj tulajdonságait, vagy pl. arra, hogy a növények vízpárologtatása milyen hatással van az esőerdő levegőjének páratartalmára.

Ha az élőhely[56] megváltozik, módosul a hozzá kapcsolódó élőlényközösség is. Amikor pl. a mediterrán területeken az örökzöld erdőket kivágták, a talaj eső általi elhordása miatt helyükön tövises bozót telepedett meg. Ez azonban (takarásával megakadályozva a további talajelhordást, valamint gyökereinek köveket mállasztó hatásával és a talajnak szervesanyag-utánpótlást adva) hosszú idő alatt annyira megváltoztatja a talajviszonyokat, hogy helyén az egykori örökzöld erdő újból kialakulhat. Ezáltal ismét egyensúlyi állapot jön létre a környezeti feltételek és az élőlényközösség között.



[56] Élőhely az a szomszédos területekétől eltérő környezeti adottságú földrajzi táj, amely jellemző életfeltételekkel és ezekhez az életfeltételekhez alkalmazkodott, rá jellemző élővilággal rendelkezik.