Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

Az élőlényközösségek felépítése és anyagforgalma

Az élőlényközösségek felépítése és anyagforgalma

Az előző tananyagból megtudhattuk, hogy az élőlényközösségek fajai közötti kapcsolatok igen sokfélék. A sokféle kapcsolat közül kiemelkedő fontosságú a táplálkozási kapcsolat[57]. A vizekben pl. a planktont alkotó moszatot elfogyasztja a szintén planktonhoz tartozó rák, az viszont a planktonevő halnak lesz a tápláléka. A planktonevő halakra a ragadozó hal, a ragadozó halra pedig a ragadozó madár vagy emlős les. Az elpusztult emlőst a dögevő madarak eszik meg. Hasonlóképpen, tölgyerdeinkben a tölgyfa levelét a levéltetű szívogatja, ami viszont kedvelt csemegéje a hétpettyes katicabogárnak. A hétpettyes katicabogarat a mezei veréb eszi meg, a verébre viszont a karvaly vadászik. A fent ismertetett példák alapján megállapíthatjuk, hogy az élőlényközösségek élőlényei táplálékláncokat alkotnak . A táplálékláncok azonban szinte soha nem ilyen egyszerűek, mint az itt felsorolt példákban. A levéltetűt nemcsak a hétpettyes katicabogár, hanem számtalan más ragadozó rovarfaj is elfogyaszthatja, mint ahogy pl. a veréb is sok nagyobb ragadozónak áldozatául eshet. A természetben tehát táplálékláncok helyett sokkal inkább egész táplálékhálózatok léteznek.

Vízivilág elöntött fűz-nyár ligeterdővel (Salicetum albae-fragilis) és mocsárréttel (Seregélyes Tibor felvétele)
Vízivilág elöntött fűz-nyár ligeterdővel (Salicetum albae-fragilis) és mocsárréttel (Seregélyes Tibor felvétele)

Tápláléklánc
Tápláléklánc

A fentiekből következik, hogy a zöld növények az élőhelyeknek tehát nemcsak legfeltűnőbb, hanem egyben meghatározó élőlényei is. A táplálékláncok és a táplálékhálózatok ugyanis mindig a növényekkel kezdődnek, amelyek a napfény energiájának segítségével szervetlen tápanyagokból (mindenekelőtt vízből, ásványi sókból és a levegő szén-dioxidjából) szerves anyagokat képesek előállítani. A növények tehát önállóan, más szervezetek elfogyasztása nélkül építik fel saját testüket. A többi, növényeket közvetlenül vagy közvetve fogyasztó szervezet hasonló, önálló szervesanyag-előállításra nem képes. Bennük végül is a növények által előállított szerves anyagok (igaz, sokszor többé-kevésbé megváltoztatva) áramlanak az új és új tápláléklánc-alkotók irányába. A szervesanyag-előállításra képes növényeket a fentiek miatt termelő, az állatokat pedig fogyasztó szervezeteknek nevezzük. A növényevő állatok az elsődleges fogyasztók, a ragadozók pedig - a táplálékláncban elfoglalt helyüknek megfelelően - másodlagos, harmadlagos stb. fogyasztók. A táplálékhálózatok csúcsán az ún. csúcsragadozók vannak. Valamennyi táplálékláncot alkotó szervezet, ha nem a fogyasztók közé tartozó valamely állatfaj tápláléka lesz, elpusztulva a talajba vagy a vizek üledékébe kerül, ahol lebontó szervezetek, mindenekelőtt baktériumok és gombák alakítják át újból ásványi tápanyagokká, vízzé és szén-dioxiddá. Az anyagok[58] körforgását a természetben[59] tehát a szerves anyagokat lebontó baktériumok és gombák biztosítják. Ezek alakítják vissza az élőlények szerves anyagait a növények által ismét felvehető ásványi tápanyagokká. A táplálékláncok és -hálózatok szintjeit ennek megfelelően a termelő, a különböző (elsődleges, másodlagos stb.) fogyasztó, valamint a lebontó szervezetek alkotják.

A szén körforgása a természetben
A szén körforgása a természetben

Az élőlények azzal, hogy egymás testének alkotóit táplálékként elfogyasztják, az anyagok körforgását az erdőkben és a gyepterületeken, a szántóföldeken és a vizekben egyaránt biztosítják. A növényevő és a ragadozó állatok, helyváltoztatásukkal, az egyes élőhelyek közötti anyagkeveredést is biztosítják.

Az anyagok áramlása a táplálékhálózatokban egyirányú, vissza nem fordítható folyamat. Ezért magától értetődő, hogy az egyedek száma és össztömege a legalsó, termelői szinten a legnagyobb, és a legfölül elhelyezkedő csúcsragadozók szintjén a legkisebb. Az egymás után következő szintek csökkenő tömege, illetve egyedszáma alapján rajzolják meg az ún. táplálékpiramisokat .

Ökológiai vagy táplálékpiramis
Ökológiai vagy táplálékpiramis



[57] Táplálkozási kapcsolat az, amikor az egyik faj egyedei - fennmaradásuk érdekében - megeszik a másik faj egyedeit. Kapcsolat helyett helyesebb lenne kölcsönhatást emlegetni, hiszen nemcsak a fogyasztó faj befolyásolja táplálkozásával a fogyasztott létszámát, hanem az utóbbi mennyiségétől is függ az előbbi szaporodása.

[58] Az anyagok körforgása a természetben azt jelenti, hogy ugyanaz a talajban, vízben vagy levegőben előforduló tápanyag egy darabig egy növény, azután egy növényevő állat, majd egy ragadozó állat, végül pedig, a talajba való visszakerüléséig, egy gomba vagy egy baktérium alkotója lehet. A talajba visszajutott tápanyag azután egy, az előzőtől eltérő másik növénybe kerülhet, újabb "kalandos" vándorutat kezdve.

[59] Az anyagok körforgása a természetben azt jelenti, hogy ugyanaz a talajban, vízben vagy levegőben előforduló tápanyag egy darabig egy növény, azután egy növényevő állat, majd egy ragadozó állat, végül pedig, a talajba való visszakerüléséig, egy gomba vagy egy baktérium alkotója lehet. A talajba visszajutott tápanyag azután egy, az előzőtől eltérő másik növénybe kerülhet, újabb "kalandos" vándorutat kezdve.