Növénytan
Tartalom
A vírusoktól eltekintve minden élő szervezet sejtekből épül fel. A sejtek döntő többsége mikrométeres nagyságú, ezért csak mikroszkóppal vizsgálható. Ritka kivétel pl. a házi len rostsejtje, amely 4-6 cm-es, valamint a gyapot magjának szőre, amely 5-7 cm-es hosszúságot is elérhet. Éppen rendkívüli hosszúságuk - és egyben nagy szakítószilárdságuk - miatt alkalmasak ezek a sejtek vásznak szövésére.
Nem sokkal a mikroszkóp felfedezését követően a legkézenfekvőbbnek az tűnt, ha az élő szervezeteket sejttani szempontból az egysejtűek és a többsejtűek csoportjaiba sorolják. További csoportosítást tett lehetővé a sejttársulások és a valódi szövetes felépítésű szervezetek egymástól való megkülönböztetése. Utóbb azonban kiderült, hogy az evolúció[62] során a többsejtűek egysejtűekből való kialakulása sokkal kisebb minőségi változást jelentett, mint a prokarotákat követően az eukarióták megjelenése. Az ősibb prokarióták örökítő anyaga (DNS-e) a sejt alapplazmájától nem határolódik el membránnal, és az alaplazmában nem fordulnak elő membránok által körülvett sejtszervecskék (sejtorganellumok). Az eukarióták prokariótákénál jóval nagyobb sejtjeiben viszont a sejtmagot kettős határolóhártya veszi körül, és az alapplazmában számtalan membránnal határolt sejtorganellum figyelhető meg. Közös tulajdonsága a pro- és az eukarióta sejteknek, hogy alapplazmájukat kifelé sejthártya burkolja. Már az egyszerűbb felépítésű prokarióta sejtek is rendkívül bonyolult szerveződésűek. Több ezer féle enzim[63] tevékenykedik bennük szoros együttműködésben, a sejt életéhez szükséges anyagcsere-folyamatokat katalizálva[64].
A növényi sejtek jellemzője az állati sejtekkel ellentétben, hogy határoló hártyájukon kívül sejtfallal is rendelkeznek, és színtestjeik, valamint sejtnedvüregeik (vacuolum) is vannak, amelyekben - több más sejtalkotóhoz hasonlóan - gyakran zárványokat is raktároznak.
A gombák sejtjeit szintén sejtfal határolja. A gombasejtekben vakuólumok is előfordulnak, a színtestek viszont hiányzanak belőlük.
[62] Az evolúció szó jelentése: fejlődés. A biológiai evolúció (törzsfejlődés) az élő anyag keletkezése az élettelenből és változatosságának kialakulása a Föld története folyamán.
[63] Az enzimek vagy biokatalizátorok az élő szervezetek által termelt és a kémiai reakciók sebességét növelő fehérjék. Életfontosságúak, hiszen az élő szervezetekben lezajló összes kémiai folyamat gyakorlatilag az irányításuk alatt áll.
[64] Katalízis a kémiai folyamatok sebességének megnövelése változatlan hőmérsékleten speciális vegyületek (ún. katalizátorok) közreműködésével.