Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A meiózis

A meiózis

Minden fajra jellemző a sejtjeiben előforduló kromoszómák száma. A fajra jellemző kromoszómaszámot az egyes sejtekben a mitózis ún. számtartó sejtosztódása biztosítja. A szokásos kromoszómaszámtól való eltérés rendszerint károsodást vagy a tulajdonságok nagymértékű megváltozását eredményezi. Annak érdekében, hogy a kromoszómaszám ivaros szaporodáskor is megmaradjon, a sejteknek gondoskodniuk kell egy olyan örökítőanyag-átadási folyamatról, amely a fajra jellemző kromoszómaszámot a két ivarsejt egyesülését követően is megtartja.

Az ivaros szaporodás feltétele két ivarsejt egyesülése. E folyamat eredményeképpen jön létre a megtermékenyített petesejt vagy zigóta. A fajra jellemző kromoszómaszám csak úgy maradhat meg, ha az új egyedet kialakító zigóta kromoszómaszáma megegyezik a korábbi generáció kromoszómaszámával. Ez csak úgy lehetséges, ha az ivarsejtek a szülők kromoszómaszámának csak a felét tartalmazzák. Egy különleges sejtosztódás (az. ún. meiózis) során tehát, amely közvetlenül vagy közvetve - ez utóbbi esetben több-kevesebb sejtgeneráción át - az ivarsejtek kialakulásához vezet, a sejtek kromoszómaszámának meg kell feleződnie ("számfelező sejtosztódás").

A két ivarsejt egyesülésével keletkezett zigóta tartalmazza mindkét szülő kromoszómaszerelvényének egy-egy sorozatát. Ennek következtében minden típusú kromoszómából kettő található meg benne, amelyek - az ivart meghatározó (ún. ivari) kromoszómák kivételével - alakilag megegyeznek, de örökítőanyag-tartalmuk tekintetében különböznek. Az ilyen, kétszeres kromoszámaszámú (2n jelölésű) sejteket diploidoknak nevezzük. Az egymással párt alkotó kromoszómáik a homológ kromoszómák. Az ivarsejtek - a fajra jellemző kromoszómaszám megtartása érdekében - csak egyszeres (1n jelölésű) kromoszómaszámúak, vagyis haploidok. Azt a sejtosztódási folyamatot, amelynek során a kétszeres kromoszómaszámú testi sejtekből egyszeres kromoszómaszámú sejtek keletkeznek, számfelező sejtosztódásnak vagy meiózisnak nevezzük.

A meiózis folyamata két egymást gyorsan követő osztódásból áll. Az első osztódás során a homológ kromoszómák szorosan egymás mellé rendeződnek, és kromatidáik több ponton összetapadnak. Az összetapadási pontokon, átkereszteződéssel, egy-egy szakaszuk kicserélődik egymással. Ezzel a két szülőtől származó örökítő anyag bizonyos mértékben keveredik egymással. A továbbiakban a magorsófonalak nem a kromatidákat, hanem - megfelezve az eredeti kromoszómaszámot - a homológ kromoszómapárok tagjait húzzák szét a sejt két ellentétes pólusába. Ezt követően a sejt kettéválik . A második osztódásban már a kromatidák válnak szét, éppúgy, mint a mitózisban. A meiózis során tehát négy haploid sejt keletkezik . A növényekben nem közvetlenül az ivarsejtek, hanem az ún. valódi spórák jönnek létre meiózissal. Több-kevesebb mitotikus osztódással ezek utódsejtjeiből alakulnak ki az ivarsejtek, amelyek egyesülésével helyreáll a fajra jellemző diploid kromoszómaszám.

A meiózis első osztódásának eredményeképpen létrejött két sejt (Fridvalszky Lóránt felvétele)
A meiózis első osztódásának eredményeképpen létrejött két sejt (Fridvalszky Lóránt felvétele)

A meiózis második osztódásának eredményeképpen létrejött négy egyszeres kromoszómaszámú (haploid) sejt. A folyamatot tetrádképződésnek is nevezzük (Fridvalszky Lóránt felvétele)
A meiózis második osztódásának eredményeképpen létrejött négy egyszeres kromoszómaszámú (haploid) sejt. A folyamatot tetrádképződésnek is nevezzük (Fridvalszky Lóránt felvétele)