Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A fehérjeszintézis

A fehérjeszintézis

A sejtmagban tárolt információ a fehérjeszintézis révén vesz részt a sejt tulajdonságainak kialakításában. A DNS-molekula nemcsak megkettőződni képes, hanem a benne molekuláris formában (szerves bázisok - adenin, timin, guanin és citozin - formájában) tárolt jelsorrendet a ribonukleinsav- (RNS-) molekuláknak is átadja. A DNS-mintán képződött RNS-molekulák közreműködésével a riboszómákon megy végbe a fehérjeszintézis. A fehérjeszintézisben részt vevő, mRNS-re felfűzött riboszómák a sejtekben gömb alakú egységekből álló hurkokként ismerhetők fel. Ahogy a DNS-ben tárolt jelsorrend az RNS-ek bázisösszetételét, úgy az RNS-ek összetétele a mintájukon képződött fehérjék aminosavsorrendjét határozza meg. A fehérjék aminosavsorrendje rendkívül fontos az enzimfehérjék[68] tulajdonságainak meghatározásában. Az enzimfehérjéktől viszont az függ, hogy a sejtekben milyen biokémiai folyamatok mennek végbe. A biokémiai folyamatoknak döntő szerepük van a sejt, és a sejteken keresztül az egész szervezet tulajdonságainak meghatározásában.

Két növényi sejt elektronmikroszkópos részlete (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Két növényi sejt elektronmikroszkópos részlete (Fridvalszky Lóránt felvétele)



[68] Az enzimek vagy biokatalizátorok az élő szervezetek által termelt és a kémiai reakciók sebességét növelő fehérjék. Életfontosságúak, hiszen az élő szervezetekben lezajló összes kémiai folyamat gyakorlatilag az irányításuk alatt áll.