Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A növények szaporodása

A növények szaporodása

A növények szaporodásáról már az általános iskolás tananyagból is sok mindent megtudhattunk. Az ivartalan szaporodás egyik jellemző formája spórákkal történik. A valódi spórák meiózissal létrejövő haploid[74] szaporító sejtek. Spóratartókban, diploid[75] spóraanyasejtekből keletkeznek. A mohák spórájából haploid előtelep, majd mohanövény alakul ki, amelyen ivarszervek jelennek meg. Az ivarszervekben számtartó sejtosztódással (mitózissal) alakulnak ki az ivarsejtek. Az ivarsejtek egyesülését követően a zigótából[76] spóratartó formálódik, amelynek sejtjei számfelező sejtosztódással (meiózis) ismét spórákat képeznek. A harasztok haploid[77] spóráiból is előtelep jön létre, amely egyben az ivarszervek képződésének is a helye. Az ivarszervekben számtartó osztódással (mitózis) keletkezett ivarsejtek, egyesülésüket követően, már diploid[78] harasztnövényt hoznak létre. Ennek spóratartóiban alakulnak ki meiózissal a spórák .

Zsurlóspórák haptérával (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Zsurlóspórák haptérával (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Láprét óriás szőrmohával (Polytrichum commune) (Turcsányi Gábor felvétele)
Láprét óriás szőrmohával (Polytrichum commune) (Turcsányi Gábor felvétele)

A magvas növényekben a portok pollenzsákjában, illetve a magkezdemény testében keletkeznek az anyasejtek, amelyek meiotikus osztódásával a virágporszemek, illetve az embriózsáksejtek létrejönnek. Könnyű felfedezni a homológiát[79] a virágos és a virágtalan növények között: a pollenzsák és a magkezdemény teste a mohák és a harasztok spóratartóinak, a virágporszemek és az embriózsáksejtek pedig azok spóráinak felelnek meg. A virágporszem magja már mitózissal osztódik.

Napraforgó (Helianthus annuus, Compositae) pollenszemei (Nyakas Antónia felvétele)
Napraforgó (Helianthus annuus, Compositae) pollenszemei (Nyakas Antónia felvétele)

A zárvatermők virágporszemében végbemenő első mitotikus osztódás egy nagyobb és egy kisebb sejtet eredményez. Ugyancsak mitózissal keletkezik a pollentömlőben a kisebbik sejtből két hímivarsejt. Ez utóbbiak a pollentömlő csúcsában elhelyezkedő nagyobbik sejtet, az ún. vegetatív sejtet követve nyomulnak előre a magkezdemény irányába. Közben a magkezdemény embriózsák-anyasejtjéből meiózissal keletkezett sejtek közül csak egy marad meg, amely az embriózsákot alkotja. Ebben számtartó osztódással jön létre a petesejt, a két segítő sejt, az ún. ellenlábas sejtek és a két sejt összeolvadásával kialakuló diploid[80] központi vegetatív sejt. Az embriózsákba behatoló pollentömlő egyik hímivarsejtje a petesejtet, a másik pedig a központi diploid[81] vegetatív sejtet termékenyíti meg. A két megtermékenyítés miatt a zárvatermők megtermékenyítési folyamatát kettős megtermékenyítésnek nevezzük. A megtermékenyített petesejtből, a zigótából embrió alakul . A megtermékenyített központi vegetatív sejtből háromszoros kromoszómaszámú (triploid) táplálószövet lesz.

Közönséges búza (Triticum aestivum, Poaceae) szemtermése embrióval (az embrió fölső részén pajzs alakú sziklevéllel) (Fridvalszky Loránd felvétele)
Közönséges búza (Triticum aestivum, Poaceae) szemtermése embrióval (az embrió fölső részén pajzs alakú sziklevéllel) (Fridvalszky Loránd felvétele)



[74] Haploidnak az egyszeres kromoszómaszámú, diploidnak a kétszeres kromoszómaszámú, poliploidnak pedig a többszörös kromoszómaszámú sejteket, valamint egyedeket nevezzük.

[75] Haploidnak az egyszeres kromoszómaszámú, diploidnak a kétszeres kromoszómaszámú, poliploidnak pedig a többszörös kromoszómaszámú sejteket, valamint egyedeket nevezzük.

[76] Zigóta a két ivarsejt (gameta) vagy két ellenkező nemű sejtmag egyesülésével (karyogamia) létrejött sejt.

[77] Haploidnak az egyszeres kromoszómaszámú, diploidnak a kétszeres kromoszómaszámú, poliploidnak pedig a többszörös kromoszómaszámú sejteket, valamint egyedeket nevezzük.

[78] Haploidnak az egyszeres kromoszómaszámú, diploidnak a kétszeres kromoszómaszámú, poliploidnak pedig a többszörös kromoszómaszámú sejteket, valamint egyedeket nevezzük.

[79] Homológok az azonos származású, de az evolúció folyamatában egymástól eltérő megjelenésűvé vált szervek, illetve az ilyen szervekkel végbemenő egyedfejlődés-típusok.

[80] Haploidnak az egyszeres kromoszómaszámú, diploidnak a kétszeres kromoszómaszámú, poliploidnak pedig a többszörös kromoszómaszámú sejteket, valamint egyedeket nevezzük.

[81] Haploidnak az egyszeres kromoszómaszámú, diploidnak a kétszeres kromoszómaszámú, poliploidnak pedig a többszörös kromoszómaszámú sejteket, valamint egyedeket nevezzük.