Növénytan
A növények szaporodásáról már az általános iskolás tananyagból is sok mindent megtudhattunk. Az ivartalan szaporodás egyik jellemző formája spórákkal történik. A valódi spórák meiózissal létrejövő haploid[74] szaporító sejtek. Spóratartókban, diploid[75] spóraanyasejtekből keletkeznek. A mohák spórájából haploid előtelep, majd mohanövény alakul ki, amelyen ivarszervek jelennek meg. Az ivarszervekben számtartó sejtosztódással (mitózissal) alakulnak ki az ivarsejtek. Az ivarsejtek egyesülését követően a zigótából[76] spóratartó formálódik, amelynek sejtjei számfelező sejtosztódással (meiózis) ismét spórákat képeznek. A harasztok haploid[77] spóráiból is előtelep jön létre, amely egyben az ivarszervek képződésének is a helye. Az ivarszervekben számtartó osztódással (mitózis) keletkezett ivarsejtek, egyesülésüket követően, már diploid[78] harasztnövényt hoznak létre. Ennek spóratartóiban alakulnak ki meiózissal a spórák .
A magvas növényekben a portok pollenzsákjában, illetve a magkezdemény testében keletkeznek az anyasejtek, amelyek meiotikus osztódásával a virágporszemek, illetve az embriózsáksejtek létrejönnek. Könnyű felfedezni a homológiát[79] a virágos és a virágtalan növények között: a pollenzsák és a magkezdemény teste a mohák és a harasztok spóratartóinak, a virágporszemek és az embriózsáksejtek pedig azok spóráinak felelnek meg. A virágporszem magja már mitózissal osztódik.
A zárvatermők virágporszemében végbemenő első mitotikus osztódás egy nagyobb és egy kisebb sejtet eredményez. Ugyancsak mitózissal keletkezik a pollentömlőben a kisebbik sejtből két hímivarsejt. Ez utóbbiak a pollentömlő csúcsában elhelyezkedő nagyobbik sejtet, az ún. vegetatív sejtet követve nyomulnak előre a magkezdemény irányába. Közben a magkezdemény embriózsák-anyasejtjéből meiózissal keletkezett sejtek közül csak egy marad meg, amely az embriózsákot alkotja. Ebben számtartó osztódással jön létre a petesejt, a két segítő sejt, az ún. ellenlábas sejtek és a két sejt összeolvadásával kialakuló diploid[80] központi vegetatív sejt. Az embriózsákba behatoló pollentömlő egyik hímivarsejtje a petesejtet, a másik pedig a központi diploid[81] vegetatív sejtet termékenyíti meg. A két megtermékenyítés miatt a zárvatermők megtermékenyítési folyamatát kettős megtermékenyítésnek nevezzük. A megtermékenyített petesejtből, a zigótából embrió alakul . A megtermékenyített központi vegetatív sejtből háromszoros kromoszómaszámú (triploid) táplálószövet lesz.
[74] Haploidnak az egyszeres kromoszómaszámú, diploidnak a kétszeres kromoszómaszámú, poliploidnak pedig a többszörös kromoszómaszámú sejteket, valamint egyedeket nevezzük.
[75] Haploidnak az egyszeres kromoszómaszámú, diploidnak a kétszeres kromoszómaszámú, poliploidnak pedig a többszörös kromoszómaszámú sejteket, valamint egyedeket nevezzük.
[76] Zigóta a két ivarsejt (gameta) vagy két ellenkező nemű sejtmag egyesülésével (karyogamia) létrejött sejt.
[77] Haploidnak az egyszeres kromoszómaszámú, diploidnak a kétszeres kromoszómaszámú, poliploidnak pedig a többszörös kromoszómaszámú sejteket, valamint egyedeket nevezzük.
[78] Haploidnak az egyszeres kromoszómaszámú, diploidnak a kétszeres kromoszómaszámú, poliploidnak pedig a többszörös kromoszómaszámú sejteket, valamint egyedeket nevezzük.
[79] Homológok az azonos származású, de az evolúció folyamatában egymástól eltérő megjelenésűvé vált szervek, illetve az ilyen szervekkel végbemenő egyedfejlődés-típusok.
[80] Haploidnak az egyszeres kromoszómaszámú, diploidnak a kétszeres kromoszómaszámú, poliploidnak pedig a többszörös kromoszómaszámú sejteket, valamint egyedeket nevezzük.
[81] Haploidnak az egyszeres kromoszómaszámú, diploidnak a kétszeres kromoszómaszámú, poliploidnak pedig a többszörös kromoszómaszámú sejteket, valamint egyedeket nevezzük.