Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A baktériumok

A baktériumok

A baktériumok a Földön legnagyobb létszámban élő szervezetek. A talajban a leggyakoribbak. Egyetlen gramm talaj több millió baktériumot is tartalmazhat. Gyorsan - kedvező körülmények között akár húszpercenként is - szaporodnak. Könnyen alkalmazkodnak a változó környezeti feltételekhez. Méretük a mikrométeres[90] nagyságrendbe esik. Változatos - mindenekelőtt gömb, pálcika, kifli vagy csavarvonal - formájúak lehetnek. Sejtjeiket kívülről kemény vagy elnyálkásodó sejtfal borítja. Ezek legfőbb alkotói szénhidrát és fehérje típusú vegyületek. A sejtfal alatt helyezkedik el a sejtplazmát körülölelő sejthártya.

A legtöbb baktérium korhadékbontó, heterotróf[91] szervezet. Kevés közülük betegségeket terjeszt. Ilyen pl. a vérhas és a tüdőbaj okozója. A baktériumok között előfordulnak autotróf[92] szervezetek is. Ezek egy része fotoszintetizál[93], másik része pedig szervetlen vegyületek oxidálásával állít elő szervesanyag-képzéséhez (a szén-dioxid megkötéséhez) energiát. Ez utóbbiakat kémiaienergia-felhasználásuk miatt kemoszintetizáló szervezeteknek nevezzük. A kemoszintetizálók közé tartoznak pl. a nitrogénvegyületeket oxidáló, ún. nitrifikáló baktériumok.

Újabban a baktériumokat 3 törzsre osztjuk: a földi élet keletkezésekor uralkodó viszonyokhoz alkalmazkodott, ősi tulajdonságokat mutató ősbaktériumok, a valódi baktériumok és a cianobaktériumok törzseire.

Baktériumfaj (Chromatium sp.) (Borics Gábor felvétele)
Baktériumfaj (Chromatium sp.) (Borics Gábor felvétele)



[90] A mikrométer a milliméter ezredrésze. Jele: µm.

[91] Heterotrófok azok a szervezetek, amelyek önálló szervesanyag-előállításra nem képesek. Ezen hiányosságuk miatt az autotrófok által előállított szerves anyagokból élnek.

[92] Autotrófok mindazok a szervezetek, amelyek szervetlen anyagokból szerves anyagokat állítanak elő.

[93] A fotoszintézis folyamata során a növény fényenergia felhasználásával szervetlen anyagokból szerveseket állít elő.