Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A zuzmók törzse

A zuzmók törzse

A zuzmók telepében általában tömlősgombák és cianobaktériumok vagy zöldmoszatok élnek tartósan együtt. A gombafonalak egy része körülveszi a moszatsejteket, a zuzmó testét alkotva . Más részük az aljzatba hatol és rögzíti a telepet. A zuzmó a vizet, valamint az ásványi tápanyagokat egész felületén veszi fel környezetéből. Azokon a szélsőséges élőhelyeken (pl. sivatagokban, magas hegyek és tengerpartok szikláin), ahol a zuzmók előfordulnak, a gomba védelmet is nyújt a moszatnak a kedvezőtlen környezettel szemben. A moszatsejtekhez tapadó vagy szívóhifákkal beléjük hatoló gombafonalak az említett szolgáltatásokért szerves anyagokat kapnak társuktól cserébe.

Sziklán élő zuzmófaj (Lecanora argopholis, Lecanoraceae) (Farkas Edit és Lőkös László felvétele)
Sziklán élő zuzmófaj (Lecanora argopholis, Lecanoraceae) (Farkas Edit és Lőkös László felvétele)

A kétféle szervezetből összeállt zuzmókat azért tekintjük újabb fajoknak, mert más tulajdonságaik vannak és másféle élettereket népesítenek be, mint külön-külön az őket alkotó gombák és moszatok. Ilyen, az alkotóikra nem jellemző tulajdonság pl. a zuzmósavak termelése, amelyekkel a kőzetek mállasztására is képesek. Annak ellenére, hogy a szélsőséges környezeti feltételek többségével szemben ellenállók, a zuzmók egy része - különösen a fák kérgén élő leveles telepű fajok - a levegő kén-dioxid szennyezettségére nagyon érzékenyek. Ezért ezek a fajok a városok központja felé haladva egyre ritkábban fordulnak elő. Azt a területet, ahol a zuzmók már teljesen hiányoznak a fák kérgéről, zuzmósivatagnak nevezzük.

Hypogymnia physodes (Parmeliaceae) zuzmó (Farkas Edit és Lőkös László felvétele)
Hypogymnia physodes (Parmeliaceae) zuzmó (Farkas Edit és Lőkös László felvétele)