Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A szavannák növényvilága

A szavannák növényvilága

A szavannák növényvilágáról korábban tanultakat az alábbiakkal egészítjük ki. A szavannák évi kö-zéphőmérséklete nem különbözik jelentősen a trópusi esőerdőkétől. Az évi hőingadozások és a száraz időszak napi hőingadozásai azonban a szavannákon sokkal nagyobbak. Az évi csapadékmennyiség 600 és 1800 mm közötti, és az évszakok kialakulása miatt egyenetlen eloszlású.

A növényzet a csapadék mennyiségéhez és éves eloszlásához igazodik. Az esőerdők és a szavannák között átmenetet képező lombhullató trópusi erdők sokkal fajszegényebbek, mint az esőerdők. Lombjuk időszakos elvesztése miatt a fánlakó fajok száma is nagyon lecsökken. Ahol a száraz évszak már hosszabb, mint az esős, a nagy termetű pázsitfüvekből és elszórt fákból vagy facsoportokból álló szavanna válik uralkodóvá. A fák lombhullatók, alacsonyak, laza lombkoronájúak . A lombhullató trópusi erdők irányába esik a fákban gazdagabb erdős szavanna, a sivatagok irányába pedig a fákat csak elvétve tartalmazó füves szavanna. A száraz időszakban a fű elsárgul. Ilyenkor gyakoriak a szavannatüzek. A szavanna sivatagokkal határos részein gyakoriakká válnak a tövises bokrok és kisebb fák, valamint a pozsgás növények[121].

Erdős szavanna elszórtan álló akáciákkal (Acacia sp., Mimosaceae) (Gábris Gyula felvétele)
Erdős szavanna elszórtan álló akáciákkal (Acacia sp., Mimosaceae) (Gábris Gyula felvétele)



[121] Szukkulens (pozsgás) egy növény vagy szerv, ha víztartó szöveteiben vizet raktároz, aminek következtében duzzadt teste meglehetősen puha, összenyomható.