Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A mérsékelt övi tűlevelű erdők (tajgák) növényvilága

A mérsékelt övi tűlevelű erdők (tajgák) növényvilága

A mérsékelt övi tűlevelű erdőkről eddig tanultakat az alábbiakkal egészítjük ki. Tajga ott fordul elő, ahol a nyár túl rövid, a tél pedig túl hosszú ahhoz, hogy a lomblevelű erdők megéljenek. A tajgazóna, amely az északi félteke mérsékelt égövét a hideg égöv felé határolja, a déli féltekén azért nem alakulhatott ki, mert a létrejöttéhez kedvező klimatikus adottságú területeket csaknem mindenhol tenger borítja . A Földön ebben a zónában a legnagyobbak az évi hőmérséklet-ingadozások. Egyes területeken ezek +30 °C-os nyári maximummal és -70 °C-os téli minimummal még a 100 °C-os értékkülönbséget is elérhetik. A viszonylag kevés - évi 300-600 mm-es - csapadék ellenére is nedves klíma alakul ki, mert a hideg időjárás miatt a vízpárolgás is csekély.

A Föld klímaövei
A Föld klímaövei

A tűlevelű és a lombos erdők határán keverednek a két zóna jellemző fái, elegyes erdőket alkotva. A tajgaerdőben a lombos fák közül már csak a nyírfa marad meg . A kevés fény és a kedvezőtlen talajadottságok miatt a cserjeszint hiányzik, és a gyepszint is fajokban nagyon szegény. Mohákban és zuzmókban ellenben igen gazdag ez az erdő .

Közönséges nyír (Betula pendula, Betulaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Közönséges nyír (Betula pendula, Betulaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Tajgaerdő aljnövényzete, benne Rytidiadelphus squarrosus és R. lorens mohákkal (Orbán Sándor felvétele)
Tajgaerdő aljnövényzete, benne Rytidiadelphus squarrosus és R. lorens mohákkal (Orbán Sándor felvétele)