Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A tundra növényzete

A tundra növényzete

A tundra növényvilágával már az általános iskolai tananyagban is foglalkoztunk. Megtudhattuk, hogy a tajgaerdők zónájától az északi sark felé haladva egyre mostohábbak a környezeti feltételek. Emellett éppúgy, mint a tajgán, a tenger közelében enyhébb, a kontinensek belsejében pedig zordabb az időjárás. A hőmérséklet éves átlaga a tundrán 0 °C alatt marad. A tengerektől távol ez az érték -10 °C alá is süllyedhet. A 0 °C fölötti átlaghőmérsékletű napok száma 55 és 188 közötti. Ennek következtében a tél nagyon hosszú, a nyár pedig rövid. A csapadék mindössze 200-400 mm, és többnyire hó formájában érkezik. A talaj 30-50 cm-nél mélyebb rétegei még nyáron sem olvadnak fel. A sarkvidéken, ahol a hó és a jég nyáron sem olvad el, csak egyetlen évszak van, a tél. Egyes helyeken a hőmérséklet éves átlaga -30 °C alá süllyedhet. Tovább rontja a növények megtelepedésének esélyeit a szinte egyfolytában süvítő szél.

A tajgával szomszédos területeken átmeneti növényzetként az erdős tundra jelenik meg, amelynek legfontosabb fái a fenyők és a nyírek. Az aljnövényzetet uralják a törpecserjék, a mohák és a zuzmók. Az erdős tundra zónáján túl a talajhoz lapuló, annak nyári melegét maximálisan hasznosító törpecserjék (pl. törpe nyír) , párnásan és csomósan növő lágyszárúak, mohák és zuzmók alkotják a jellemző növényzetet. Még északabbra a törpecserjék is elmaradnak, a hóhatár közelében pedig már csak mohák és zuzmók fordulnak foltokban elő.

Törpe nyír (Betula nana, Betulaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Törpe nyír (Betula nana, Betulaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Nedves tundra (Orbán Sándor felvétele)
Nedves tundra (Orbán Sándor felvétele)