Növénytan
A tundra növényvilágával már az általános iskolai tananyagban is foglalkoztunk. Megtudhattuk, hogy a tajgaerdők zónájától az északi sark felé haladva egyre mostohábbak a környezeti feltételek. Emellett éppúgy, mint a tajgán, a tenger közelében enyhébb, a kontinensek belsejében pedig zordabb az időjárás. A hőmérséklet éves átlaga a tundrán 0 °C alatt marad. A tengerektől távol ez az érték -10 °C alá is süllyedhet. A 0 °C fölötti átlaghőmérsékletű napok száma 55 és 188 közötti. Ennek következtében a tél nagyon hosszú, a nyár pedig rövid. A csapadék mindössze 200-400 mm, és többnyire hó formájában érkezik. A talaj 30-50 cm-nél mélyebb rétegei még nyáron sem olvadnak fel. A sarkvidéken, ahol a hó és a jég nyáron sem olvad el, csak egyetlen évszak van, a tél. Egyes helyeken a hőmérséklet éves átlaga -30 °C alá süllyedhet. Tovább rontja a növények megtelepedésének esélyeit a szinte egyfolytában süvítő szél.
A tajgával szomszédos területeken átmeneti növényzetként az erdős tundra jelenik meg, amelynek legfontosabb fái a fenyők és a nyírek. Az aljnövényzetet uralják a törpecserjék, a mohák és a zuzmók. Az erdős tundra zónáján túl a talajhoz lapuló, annak nyári melegét maximálisan hasznosító törpecserjék (pl. törpe nyír) , párnásan és csomósan növő lágyszárúak, mohák és zuzmók alkotják a jellemző növényzetet. Még északabbra a törpecserjék is elmaradnak, a hóhatár közelében pedig már csak mohák és zuzmók fordulnak foltokban elő.
