Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

Klímadiagramok

Klímadiagramok

A növények életfeltételeit nem az egyes klímaelemek[130] külön-külön, hanem sokkal inkább azok egyidejű kölcsönhatásai határozzák meg. A növényzet életfeltételeinek vizsgálatakor ennélfogva az éghajlatot egészében, mint az időjárás jellemző éves alakulását kell figyelemmel kísérjük. Mindez nem lehetséges egyszerű mutatószámokkal vagy matematikai képletekkel; erre a célra a diagramszerű ábrázolások sokkal jobban megfelelnek. Walter a Föld összes kontinensén gyűjtött eredmények alapján 8000 mérőállomásra állított össze ún. klímadiagramokat .

A hideg éghajlati öv jellemző klímadiagramja
A hideg éghajlati öv jellemző klímadiagramja

A klímadiagramok vízszintes tengelye (abszcisszája) a hónapokat mutatja januártól decemberig (az északi félgömbön), illetve júliustól júniusig (a déli félgömbön). A meleg évszak mindig a diagram közepén van. A bal oldali vertikális tengelyen egy-egy beosztás 10 °C-nak, a jobb oldalin 20 mm csapadéknak felel meg. A görbék az átlagos havi középhőmérsékletet, illetve a havi átlagos csapadékmennyiséget jelzik. A klímadiagramról leolvasható, hogy egy-egy területen milyen hosszúságú száraz, illetve nedves időszakok fordulnak elő.

A diagramok még az alábbi adatokat tartalmazzák (lásd az ábrákon):

a - a mérőállomás neve;

b - a mérőállomás tengerszint fölötti magassága;

c - a megfigyelési évek száma (l. szám: hőmérséklet, 2. szám: csapadék);

d - évi középhőmérséklet;

e - évi csapadékmennyiség;

f - a leghidegebb hónap átlagos napi hőmérsékleti minimuma;

g - abszolút hőmérsékleti minimum;

h - a legmelegebb hónap átlagos napi hőmérsékleti maximuma;

i - abszolút hőmérsékleti maximum;

j - átlagos napi hőmérséklet-ingadozás;

k - átlagos havi hőmérséklet;

l - átlagos havi csapadékmennyiség

m - viszonylagosan aszályos időszak (sárga színű);

n - viszonylagosan nedves időszak (világoskék);

o - nagyon nedves időszak, amelyben az átlagos havi csapadékmennyiség legalább 100 mm (sötétkék, a lépték 1/10-re csökkentve);

p - száraz periódus, egy lefelé módosított csapadékgörbével jelölve (a bemutatott ábrákon nem látható;

q - hideg időszak = azon hónapok, amelyekben a napi hőmérsékleti minimumok átlaga 0 °C alatt van (fekete sáv);

r - változóan fagyos időszak = azon hónapok, amelyekben az abszolút hőmérsékleti minimum 0 °C alatt van (szürke sáv);

s - a fagymentes időszak átlagos hossza napokban.

A poláris, a szubpoláris és a hideg mérsékelt éghajlaton észak-déli irányban egyre nő a nyári átlaghőmérséklet. A tengermelléken viszonylag sok a csapadék, míg a szárazföld belsejében nyáron száraz időszak van, és az éves hőmérséklet-ingadozások kiemelkedően nagyok. Poláris és szubpoláris éghajlaton a tundra, hideg mérsékelt éghajlaton a tajga a jellemző növényzet.

A hideg éghajlati öv jellemző klímadiagramja
A hideg éghajlati öv jellemző klímadiagramja

A mérsékelt éghajlati öv tajgaerdőzónájának jellemző klímadiagramja
A mérsékelt éghajlati öv tajgaerdőzónájának jellemző klímadiagramja

A többi mérsékelt éghajlatú területen a tengerektől távolodva az óceáni hatás csökkenésével és a szárazföldi hatás növekedésével egyre kevesebb az átlagos évi csapadék mennyisége és egyre nagyobbak az éves hőingadozások. A nyugati lombhullató erdőket keleti irányban először vegyes, majd tűlevelű erdők váltják fel. Ezeket a kontinensek belsejében füves puszták, majd a legszárazabb területeken félsivatagok követik.

A mérsékelt éghajlati öv lombhullató erdőzónájának jellemző klímadiagramja.
A mérsékelt éghajlati öv lombhullató erdőzónájának jellemző klímadiagramja.

A mérsékelt éghajlati öv lomboserdőzónájának jellemző klímadiagramja
A mérsékelt éghajlati öv lomboserdőzónájának jellemző klímadiagramja

A mérsékelt éghajlati öv füves pusztáinak jellemző klímadiagramja
A mérsékelt éghajlati öv füves pusztáinak jellemző klímadiagramja

A szubtrópusi mediterrán klíma mellett örökzöld keménylombú erdők élnek. A szubtrópusokat a trópusok irányába rendszerint sivatagok határolják.

A mediterrán területek jellemző klímadiagramja
A mediterrán területek jellemző klímadiagramja

A szubtrópusi sivatagi területek jellemző klímadiagramja
A szubtrópusi sivatagi területek jellemző klímadiagramja

Trópusi éghajlaton a szavannák és az esőerdők klímazónáját különböztethetjük meg. A csapadékos időszak növekedésével a sivatagokat füves szavannák, erdős szavannák és végül esőerdők követik az Egyenlítő irányában.

A szavannák zónájának jellemző klímadiagramja
A szavannák zónájának jellemző klímadiagramja

A trópusi esőerdők zónájának jellemző klímadiagramja
A trópusi esőerdők zónájának jellemző klímadiagramja

Magashegységi klíma mellett különleges, hegyvidéki növényzet alakul ki.

Mérsékeltövi magashegység jellemző klímadiagramja
Mérsékeltövi magashegység jellemző klímadiagramja



[130] Legfontosabb klímaelemek a csapadék és a hőmérséklet.