Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

Magyarország fátlan szárazföldi növénytársulásai

Magyarország fátlan szárazföldi növénytársulásai

Hazai fátlan társulásaink kialakulására az alapkőzet, a rajta kialakult talaj, ez utóbbi vízháztartása és a domborzat volt legnagyobb hatással. Az említett környezeti feltételek sokféle kombinációja miatt igen változatos társulások alakultak ki. Legtöbb egykori élőhelyüket ma mezőgazdasági célokra hasznosítják.

A homok mint alapkőzet sajátosságai játszottak döntő szerepet a homoki gyepek kialakulásában. E sajátosságok közül legfontosabb a homokbuckák szélhordás miatti mozgása, valamint a meleg, száraz mikroklíma, ami leginkább a buckák déli lejtőire jellemző. A futóhomokot a homoki szukcesszió egyre jobban záródó társulásai kötik meg. A folyamat pionír társulása a rozsnokos pusztagyep, amely főleg egyéves növényekből, valamint mohákból és zuzmókból áll. Ezt követi a már nagyobbrészt évelő fajokat tartalmazó nyílt homoki pusztagyep , majd a zárt gyepszintű homokpusztarét. Ez utóbbiba fokozatosan betelepülnek a fák, a nyílt, majd a zárt homoki tölgyerdőt kialakítva.

Futóhomok (Csáky Péter felvétele)
Futóhomok (Csáky Péter felvétele)

Nyílt homoki pusztagyep (Brometum secatelosum) vadrozzsal (Secale sylvestre, Poaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Nyílt homoki pusztagyep (Brometum secatelosum) vadrozzsal (Secale sylvestre, Poaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

A szikesek társulásai olyan talajokon jönnek létre, amelyekben a sók - különösen a Na-sók - a nagy nyári melegben bekövetkező erős vízpárolgás miatt fölfelé mozognak, és a talajfelszínen vagy annak közelében felhalmozódnak. A sófelhalmozódás miatt a talaj fizikai tulajdonságai nagyon kedvezőtlenekké válnak. A morzsás szerkezet hiánya miatt gyenge a szikes talajok levegő- és vízszolgáltató képessége, és felszínén szélsőségesek a hőingadozások. Az ilyen körülményeket csak az ún. sós-sivatagi, illetve félsivatagi növények képesek elviselni. E növények jellemző tulajdonságai az erős, karószerű, nagy nedvszívó képességű gyökér, a hajtás szétterülése a talaj felszínén és a pozsgás alkat .

Sziksófű (Salicornia europaea, Chenopodiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Sziksófű (Salicornia europaea, Chenopodiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Száraz és nedves szikeseket ismerünk. A száraz szikesek szélsőséges élőhelye a vakszik, ahol a talaj felszíne a sók felhalmozódásától fehér színű. Általában a kora tavaszi vízborítás után hamar kiszárad. A nedves szikesek nyár elejéig, és később is gyakran vízzel fedettek. A vakszikkel megegyező talajviszonyok között alakul ki rajtuk a szikfok-növényzet . Mind a vaksziken, mind a szikfokon gyakran előfordul a szikesek jellemző növénye, az orvosi székfű vagy kamilla .

Vékony útifű (Plantago tenuiflora, Plantaginaceae) balra és bárányparéj (Champhorosma annua, Chenopodiaceae) jobbra szikes talajon (Turcsányi Gábor felvétele)
Vékony útifű (Plantago tenuiflora, Plantaginaceae) balra és bárányparéj (Champhorosma annua, Chenopodiaceae) jobbra szikes talajon (Turcsányi Gábor felvétele)

Mézpázsitos szikfok társulás (Puccinellietum limosae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Mézpázsitos szikfok társulás (Puccinellietum limosae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Orvosi székfű (Matricaria recutita, Compositae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Orvosi székfű (Matricaria recutita, Compositae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A sziklagyepek a Magyar-középhegység csekély talajborítottságú, köves-sziklás helyeinek pionír társulásai . Három típusuk szilikátos alapkőzeten (pl. a Badacsony környéki vulkanikus kúpokon), mészkövön (pl. a Bükkben és az Aggteleki-karszton), illetve dolomiton (pl. a Budai-hegységben és a Vértesben) alakult ki. Mivel pionír társulások, növényzetük csak foltokban borítja a felszínt.

Nyílt mészkősziklagyep (Stipo-Festucetum pallentis) (Seregélyes Tibor felvétele)
Nyílt mészkősziklagyep (Stipo-Festucetum pallentis) (Seregélyes Tibor felvétele)

A sziklagyepek a szukcesszió folyamán lejtősztyepprétekké alakulnak át. Az alapkőzet hatása itt már kevésbé érvényesül a vastagabb talajréteg miatt. A társulások alkotó fajai egy rövid, száraz nyári periódus kivételével kora tavasztól őszig virágba borítják élőhelyeiket. Mind a sziklagyepekben, mind pedig a lejtősztyeppréteken sok a védelemre érdemes faj.

Lejtősztyepprét (Seregélyes Tibor felvétele)
Lejtősztyepprét (Seregélyes Tibor felvétele)