Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A hő és a növények kölcsönhatása

A hő és a növények kölcsönhatása

A bioszféra hőmérsékletét a Nap sugárzása, valamint a földfelszín és a légkör tulajdonságai befolyásolják. A napsugaraktól nem a levegő, hanem mindenekelőtt a sugarak továbbhaladásának gátat szabó földfelszín melegszik fel . A fölmelegedett felszín azután hőátadással az alsó légrétegek hőmérsékletét is megemeli. A meleg légrétegek fölfelé emelkednek és lehülnek. Helyükre hidegebb levegő áramlik be. A földfelszínről kisugárzott vagy visszavert hő nem távozhat el szabadon a légkörön keresztül. A levegő szén-dioxid- és vízgőztartalma ugyanis, éppúgy, mint az üvegházak üvegfala, visszatartja azt , jelentősen megemelve a bioszféra átlaghőmérsékletét és csökkentve az abban bekövetkező hőmérséklet-ingadozásokat. A jelenséget a fenti összefüggés miatt üvegházhatásnak nevezzük.

A Napból érkező hősugarak megoszlása a Földön
A Napból érkező hősugarak megoszlása a Földön

Üvegházhatás
Üvegházhatás

A különböző élőhelyek hőmérsékleti viszonyai, a fényviszonyokhoz hasonlóan, igen változatosak. Közismert, hogy az egységnyi felszínre jutó napsugárzás mennyiségének csökkenése miatt az Egyenlítőtől a sarkok felé egyre alacsonyabb a hőmérséklet. A napi és évi hőmérséklet-ingadozások is a különböző földrajzi szélességeken nagyon eltérőek. A tengerszint fölötti magasság növekedésével is - legalábbis az alsó 10 km-es levegőrétegben - csökken a hőmérséklet. A domborzati viszonyok az egységnyi felületre beérkező hősugarak mennyiségét hasonló módon befolyásolják, mint ahogy a fénysugarakét is megszabják.

Az élőlények populációinak hőtűrő képessége jelentősen különbözhet. Melegkedvelő és hidegtűrő, valamint tág hőtűrő képességű fajokra már korábban említettünk példákat. Szűk hőtűrő képességűek a trópusi esőerdők növényei, mert ebben a biomban a napi és évi hőingadozások nagyon csekélyek.