Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A populációk szerkezete

A populációk szerkezete

Az egyed fölötti szerveződési szintek alapvető egysége a populáció. Ezzel a szerveződési szinttel azért kell kiemelten foglalkoznunk, mert mindenekelőtt a populációk, és nem az őket alkotó egyedek tulajdonságai határozzák meg egy faj helyét és szerepét az életközösségekben, alkalmazkodóképességét a környezetéhez és így természetesen evolúciós[158] sikerét is. A populáció fontos jellemzői az egyedszáma, a sűrűsége, a térbeli megoszlása és a koreloszlása.

Az egyedszám alakulása jelzi leginkább, hogy adott környezeti feltételekhez a populáció milyen mértékben képes alkalmazkodni. Ha a populáció egyedszáma egy kritikus érték alá csökken, jelentősen megnő kipusztulásának a veszélye. Ilyenkor ugyanis nő a beltenyésztettség[159], és ennek következményeképpen a homozigótaság[160] mértéke, és a genetikai változatosság hiánya miatt csökken a változó körülményekhez való alkalmazkodás lehetősége.

Az egyedszám mellett a populáció igen fontos tulajdonsága a sűrűsége, amit rendszerint az egyedszám területi vagy (vízben, talajban stb.) térfogategységre való vetítésével kapunk meg. Minden populációnak fennmaradása biztosításához szüksége van egy optimális sűrűségre. Ha a populáció sűrűsége kisebb az optimálisnál, ivaros szaporodása akadályba ütközhet, illetve az egymástól távol kerülő részpopulációkban nő a beltenyésztettség[161] mértéke. Ha viszont a sűrűsége nagyobb az optimálisnál, az erőforrásokért (pl. táplálékért, fényért) folytatott fajon belüli versengés negatív következményeivel kell számolni. A populációsűrűség vizsgálatára a populáció egyedszámának becsléséhez is szükség lehet akkor, ha a populáció nagy területi elterjedésű, és gyakorlatilag lehetetlen egyedeinek megszámolása.

Az egyes populációkra jellemző, hogy a természetben milyen módon oszlanak meg. Megoszlásuk terjedésük módjával áll kapcsolatban, ami megszabja fennmaradási stratégiájukat is. Előfordul pl., hogy a populáció tagjai egy helyen erőteljesen csoportosulnak. Másik esetben a születő egyedek újra és újra szétoszolnak élőhelyükön, és elkeverednek egymással. Előfordul az is, hogy a populációsűrűség csökkentésével igyekeznek nagyobb élőhelyet benépesíteni.

A fentiek alapján a térbeli megoszlás három fő típusát különböztetjük meg :

A populációk térbeli megoszlásának 3 alapvető esete (A: szabályos; B: csoportosuló; C: véletlen)
A populációk térbeli megoszlásának 3 alapvető esete (A: szabályos; B: csoportosuló; C: véletlen)

- a szabályos (egyenletes) megoszlást, amikor a populáció minden tagja igyekszik elkerülni a másokkal való találkozást, illetve egymáshoz túl közeli elhelyezkedéskor az egyik elpusztul vagy elhagyja a populációt;

- a csoportosuló (felhalmozódó) megoszlást, amikor a populáció minden tagja a környezet egy bizonyos pontján találja meg életfeltételeit, illetve amikor a populáció egyik tagja a többit is a környezetébe vonzza;

- és a véletlen (egyenlőtlen) megoszlást, amikor a populáció egyik tagja sincs hatással a többiek elhelyezkedésére;

A csoportosuló térbeli eloszlástípus a leggyakoribb a természetben.

A populáció koreloszlása is fennmaradási stratégiájának sikerességét jelzi. A terjedő populációkban pl. túlsúlyban vannak a fiatal egyedek, míg a hanyatló populációkban az idősebb egyedek vannak jelen nagyobb számban. Kevésbé változékony, durva beavatkozásoktól mentes (ún. kiegyenlített) környezetben a populációk korcsoport-szerkezete hosszú távon változatlan marad. Ez azt jelenti, hogy a különböző korosztályokba tartozó egyedek a populációban nagyjából egyenlő arányban vannak jelen.

Populációk koreloszlása (A: terjedő populáció; B: egyensúlyi populáció; C: hanyatló populáció)
Populációk koreloszlása (A: terjedő populáció; B: egyensúlyi populáció; C: hanyatló populáció)



[158] Az evolúció szó jelentése: fejlődés. A biológiai evolúció (törzsfejlődés) az élő anyag keletkezése az élettelenből és változatosságának kialakulása a Föld története folyamán.

[159] Beltenyésztés a rokonok egymás közötti keresztezéssel, illetve növények önbeporzással (következésképpen önmegtermékenyítéssel) bekövetkező szaporodása.

[160] Homozigóta egy szervezet, ha örökítő anyagában egy vagy több tulajdonság kialakítására csak egyféle utasítást hordoz.

[161] Beltenyésztés a rokonok egymás közötti keresztezéssel, illetve növények önbeporzással (következésképpen önmegtermékenyítéssel) bekövetkező szaporodása.