Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A populációk közötti kapcsolatok

A populációk közötti kapcsolatok

A társulásokban együtt élő populációk egymásra különböző hatást gyakorolhatnak. Ez a hatás lehet segítő (jele: +) vagy gátló (jele: -). Előfordulhat az is, hogy két azonos élőhelyen előforduló populáció nincs egymásra semmilyen hatással (ennek jele: 0). A másik populációra gyakorolt hatás lehet közvetlen vagy közvetett. Közvetlen hatás pl., ha az egyik populáció tagjai elfogyasztják egy másik populáció alkotóit. Közvetett a hatás, ha a fogyasztók a táplálékot egy másik populáció tagjai elől zsákmányolják el (ilyenkor ugyanis ez utóbbi populáció tagjai éhesek maradnak). Ha a kapcsolatban részt vevő mindkét populáció hatással van a másikra, akkor kölcsönhatásról beszélhetünk.

Az egyik leggyakoribb populációk közötti kapcsolat a versengés (jele: -, -). Oka az, hogy két vagy több populáció ugyanarra az erőforrásra tart igényt. A termesztett növények és a gyomok pl. versengenek egymással a vízért, a tápanyagokért és a fényért . Ebbe a versengésbe avatkozik be az ember, amikor a termesztett növény "pártjára áll", és a gyomokat írtja. A fényért való versengés talán legjobb példáját a trópusi esőerdő nyújtja, ahol a sok szint (3 lombkoronaszint és 1-1 cserje-, gyep-, valamint mohaszint) növényei mellett még a liánok és a fánlakó növények is bekapcsolódnak az életre-halálra folyó küzdelembe .

Búzatábla pipaccsal (Papaver rhoeas, Papaveraceae) és kék búzavirággal (Centaurea cyanus, Compositae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Búzatábla pipaccsal (Papaver rhoeas, Papaveraceae) és kék búzavirággal (Centaurea cyanus, Compositae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Esőerdei fánlakó broméliafaj (Bromelia sp., Bromeliaceae) (Szabó Mária felvétele)
Esőerdei fánlakó broméliafaj (Bromelia sp., Bromeliaceae) (Szabó Mária felvétele)

A heterotróf szervezetek[162] csak akkor maradhatnak fenn, ha elfogyasztanak másokat. A fogyasztó és a fogyasztott populáció között kialakult viszonyt táplálkozási kapcsolatnak nevezzük. Könnyen azt gondolhatnánk, hogy ez a fogyasztó populáció számára előnyös, a fogyasztott számára pedig hátrányos kapcsolat (jele: +, -) egyirányú, hiszen az utóbbi populációja nagyon alárendelt szerepet játszik benne. Ami azonban a fogyasztott egyed számára végzetes, az a megmaradó populációja számára jelentős előnyökkel járhat. Minél ritkábbá válik ugyanis a fogyasztott populáció, relatíve annál több benne az életképesebb egyed, amely egyrészt ritkaságánál, másrészt a fogyasztók távoltartását elősegítő valamely tulajdonságánál fogva képes elkerülni a rá vadászó populáció tagjait. A kevés zsákmány következményeképpen a fogyasztók létszáma is lecsökken, de itt is az életképesebb egyedek ("ügyesebb vadászok") maradnak életben. A fogyasztók ritkulásával a zsákmányként szolgáló populáció közben gyarapodni kezd, ami megint javítja az előbbiek táplálkozási esélyeit. A táplálkozási kapcsolatban tehát, ha rejtetten is, valóságos kölcsönhatás jön létre, hiszen mindkét populáció erősen befolyásolja a másik létszámának (illetve biomasszájának) alakulását. A fogyasztott és a fogyasztó populációk mérete között ennek következtében dinamikus egyensúly alakul ki.

Az egyik felet segítő, a másikat pedig gátló (+, -) kapcsolat az élősködés is. Ebben a kapcsolatban az egyik populáció tagjai testük felépítéséhez, valamint szaporodásukhoz egy másik populáció tagjainak anyagait vonják el. Az együttélés tehát az élősködő számára előnyös, a gazdaszervezet számára pedig hátrányos. Az élősködők elemi érdeke, hogy a gazdaszervezet legalább addig életben maradjon, amíg az előbbiek gondoskodnak saját továbbterjesztésükről. Ezért az evolúció[163] folyamán rafinált módszereket "alakítottak ki" fennmaradásuk elősegítésére, illetve többnyire csak a túlérzékeny, legyengült szervezeteket ölik meg. Az élősködésre példaként a szőlő peronoszpóráját említjük meg.

Mindkét partner számára előnyös kapcsolat az együttélés, idegen nevén szimbiózis (jele: +, +). A pillangósvirágúak - pl. a borsó, a bab , a lucerna és a vöröshere - nitrogénkötő baktériumokkal élnek együtt. A talajban tenyésző baktérium behatol a pillangósvirágú növény gyökerébe, és a gyökér szöveteit burjánzásra serkenti. A burjánzás eredményeképpen apró gyökérgümők jönnek létre, amelyekben a baktériumok elszaporodnak. Az általuk megkötött nitrogénből ammóniát állítanak elő, amiből a gazdanövénynek is juttatnak. Az ammóniáért a gazdanövény által - fotoszintézis[164] révén - előállított szénhidrátokat kapnak cserébe.

Vetemény bab (Phaseolus vulgaris, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Vetemény bab (Phaseolus vulgaris, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Takarmánylucerna (Medicago sativa, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Takarmánylucerna (Medicago sativa, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Réti here (Trifolium pratense, Fabaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Réti here (Trifolium pratense, Fabaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Szója (Glycine max, Fabaceae) gyökérgümői (Berényi Béla felvétele)
Szója (Glycine max, Fabaceae) gyökérgümői (Berényi Béla felvétele)

A mohák, a harasztok, a nyitva- és a zárvatermők csaknem minden családjában találtak már bizonyítékot arra, hogy a növény gyökerével (a mohák esetében gyökérszerű szőrével) gombák alkotnak szimbiózist. A növény testébe behatoló gombák segítik annak víz- és tápanyagfelvételét, miközben szénhidrátszükségletüket a növény fotoszintézisének[165] termékeiből fedezik.

Bükkfa (Fagus sylvatica, Fagaceae) ektomikorrhizája (Turcsányi Gábor felvétele)
Bükkfa (Fagus sylvatica, Fagaceae) ektomikorrhizája (Turcsányi Gábor felvétele)



[162] Heterotrófok azok a szervezetek, amelyek önálló szervesanyag-előállításra nem képesek. Ezen hiányosságuk miatt az autotrófok által előállított szerves anyagokból élnek.

[163] Az evolúció szó jelentése: fejlődés. A biológiai evolúció (törzsfejlődés) az élő anyag keletkezése az élettelenből és változatosságának kialakulása a Föld története folyamán.

[164] A fotoszintézis folyamata során a növény fényenergia felhasználásával szervetlen anyagokból szerveseket állít elő.

[165] A fotoszintézis folyamata során a növény fényenergia felhasználásával szervetlen anyagokból szerveseket állít elő.