Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A társulások időbeli változásai

A társulások időbeli változásai

Éppúgy, mint a populációk, a társulások is folyamatosan változnak. Ezek a változások lehetnek periodikusak, ha a környezet változásai is időnként ugyanabba az állapotba térnek vissza, és lehetnek egy adott irányba haladók, ha a környezet változásai vagy a társulás környezettől független, belső dinamikus folyamatai is egyirányúak. Az előbbi kategóriák egyikébe sem sorolható változások ún. háttérzajoknak tekinthetők, és a társuláson kívüli vagy belüli jellemzők véletlenszerű ingadozásaival hozhatók összefüggésbe.

A társulások évszakok váltakozásával kapcsolatos, periodikusan ismétlődő állapotai az aszpektusok. Az évszakok váltakozása miatt a társulás szerkezete nem változik meg, csak egyes populációi egy ideig feltűnő módon, mások pedig rejtetten vannak jelen. Példa az aszpektusokra a lomberdők tavaszi, nyári, őszi és téli változása. Hazai árnyékos lomberdeinkben pl. lombfakadás előtt nyílnak a fényigényes, többnyire gyöktörzses vagy hagymás évelő növények , majd a lombosodást követően az árnyéktűrők jelennek meg . Annak ellenére, hogy az ősz a termésérlelés és a lombhullatás ideje, ebben az évszakban is találkozhatunk az erdőkben a csökkenő hőmérséklethez és megvilágításhosszhoz, valamint a bőségesebb csapadékmennyiséghez alkalmazkodott növényekkel. Még a télnek is megvan a saját, főleg telepes növényekből és gombákból álló aszpektusa.

Bükkerdő kora tavaszi aszpektusa (Seregélyes Tibor felvétele)
Bükkerdő kora tavaszi aszpektusa (Seregélyes Tibor felvétele)

Bükkerdő árnyéktűrő aljnövényzete (Seregélyes Tibor felvétele)
Bükkerdő árnyéktűrő aljnövényzete (Seregélyes Tibor felvétele)

A tapasztalatok szerint a társulások egy adott élőhelyen gyakran olyan egy irányú változássorozaton is végigmennek, amelynek eredményeképpen helyükön egyre új és új társulások jelennek meg. A társulások ilyen egymás után következését szukcessziónak nevezzük. A szukcesszió alapja az, hogy az egyik társulás szervezetei, környezetük (pl. a talajviszonyok) megváltoztatásával, megteremtik a saját pusztulásuknak és egy új társulás megtelepedésének a feltételeit. A szukcesszió tipikus példája a tavak feltöltődése . E folyamat során a lebegő hínárnövények üledékének felhalmozódása teremti meg a gyökerező hínárvegetáció, majd az utóbbi anyagainak további kiülepedése a nádasok életfeltételeit. A nádasokat - további feltöltődést követően - a zsombékosok, ez utóbbiakat pedig a mocsárrétek váltják fel. A mocsárrétek követői a bokorfüzesek, majd a ligeterdők . Az itt leírt folyamat lépéseit egyazon időben - a különböző mélységű vizekben, illetve a vizek partján - zonációként ismerhetjük fel.

Tó feltöltődése (szukcesszió) (Felföldy, 1943 nyomán)
Tó feltöltődése (szukcesszió) (Felföldy, 1943 nyomán)

Vízipáfrány-társulás (Salvinio-Spirodeletum) (Seregélyes Tibor felvétele)
Vízipáfrány-társulás (Salvinio-Spirodeletum) (Seregélyes Tibor felvétele)

Süllőhínáros békaszőlőhínár (Myriophyllo-Potamogetonetum) hínáros békaszőlővel (Potamogeton perfoliatus, Potamogetonaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Süllőhínáros békaszőlőhínár (Myriophyllo-Potamogetonetum) hínáros békaszőlővel (Potamogeton perfoliatus, Potamogetonaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Nádas (Turcsányi Gábor felvétele)
Nádas (Turcsányi Gábor felvétele)

Magassásos társulás zsombéksással (Carex elata, Cyperaceae) (Szollát György felvétele)
Magassásos társulás zsombéksással (Carex elata, Cyperaceae) (Szollát György felvétele)

Mocsárrét réti kakukkszegfűvel (Lychnis flos-cuculi), sárga nőszirommal (Iris pseudacorus) és kúszó boglárkával (Ranunculus repens) (Seregélyes Tibor felvétele)
Mocsárrét réti kakukkszegfűvel (Lychnis flos-cuculi), sárga nőszirommal (Iris pseudacorus) és kúszó boglárkával (Ranunculus repens) (Seregélyes Tibor felvétele)

Ártéri bokorfüzes és puhafás ligeterdő (Turcsányi Gábor felvétele)
Ártéri bokorfüzes és puhafás ligeterdő (Turcsányi Gábor felvétele)

Tündérrózsa-vízitök hínár (Nymphaeetum albo-luteae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Tündérrózsa-vízitök hínár (Nymphaeetum albo-luteae) (Seregélyes Tibor felvétele)

A szukcesszió első lépése a valamilyen ok (pl. mély víz jelenléte, tűz pusztítása, alapkőzet talajelhordás miatti felszínre kerülése, hordalék lerakódása, vulkánkitörés, kedvezőtlen talajadottságok) miatt növényzet nélküli, kopár terület benépesítése. Az első betelepedő növények alkotják az ún. nyitó- vagy pionír társulást . A szélsőséges termőhelyi feltételeket csak kevés növényfaj viseli el, aminek következtében a pionír tásulások fajban szegények, alkotó populációik pedig egyedszámban viszonylag gazdagok. Az első betelepedő növények a termőtalaj fokozatos kialakulásának, valamint új és új fajok megjelenésének teremtik meg a lehetőségét, miközben az élőhely környezeti feltételei - mindenekelőtt a fajok közötti versengés fokozódásával - számukra egyre kedvezőtlenebbé válnak. A folyamat addig tart, amíg az adott éghajlati viszonyok mellett lehetséges legbonyolultabb, legnagyobb produktivitású társulás, az ún. zárótársulás ki nem alakul.

Nyílt homoki pusztagyep (Brometum secatelosum) vadrozzsal (Secale sylvestre, Poaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Nyílt homoki pusztagyep (Brometum secatelosum) vadrozzsal (Secale sylvestre, Poaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

A pionír társulás megjelenésétől a zárótársulás kialakulásáig egyes esetekben akár fél évezred is eltelhet. Ez a nagy időigény is azt jelzi, milyen nehéz egy elpusztított társulás helyén az eredeti állapotok helyreállítása. Hazánkban a Dunántúl nagy részén, valamint az Északi-középhegységben a lomboserdő , míg az Alföldön az erdőssztyepp alkotja a zárótársulást. Csak a nyugati országrészben fordul elő kis területen erdeifenyves zárótársulásként. A zárótársulások tartósan egyensúlyban vannak környezetükkel, és belső egyensúlyuk is időtálló.

Bükkerdő árnyéktűrő aljnövényzete (Seregélyes Tibor felvétele)
Bükkerdő árnyéktűrő aljnövényzete (Seregélyes Tibor felvétele)

Erdőssztyepp (Seregélyes Tibor felvétele)
Erdőssztyepp (Seregélyes Tibor felvétele)

Erdeifenyő (Pinus sylvestris, Pinaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Erdeifenyő (Pinus sylvestris, Pinaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)