Növénytan
Az élővilágnak, közel 4 milliárd éves evolúciója[169] során, folyamatosan alkalmazkodnia kellett a változó környezethez. Ezek a változások az esetek döntő többségében igen hosszú idő alatt zajlottak le, és így a fajoknak elég idejük jutott az alkalmazkodásra. Az ember hatása a bioszférára a Földön való megjelenését követően sokáig elhanyagolható volt, annak ellenére, hogy helyileg - pl. a mediterráneumban - már az ókorban is jelentős károkat okozott. Az ipari forradalom kezdete óta azonban az ember okozta változások annyira felgyorsultak, hogy a lassúbb evolúcióhoz szokott élővilág jelentős része ehhez már nem tudott alkalmazkodni.
A tüzelőanyag-égetés, a közlekedés és az ipar által okozott légszennyezések, a vizek megnövekedett mértékű felhasználása és szennyezése, a túlhalászás, az esőerdők felégetése, a túllegeltetés, a fokozott műtrágya- és növényvédőszer-használat, a lakott települések terjeszkedése, valamint a hulladékok nagymértékű kibocsátása azok a legfőbb emberi tevékenységek, amelyek következményei leginkább meghaladják a Föld természetes élővilágának tűrőképességét. Az említett tevékenységek negatív következményei között szerepel a fajok és élőhelyeik pusztulása, a termőtalajok tönkremenetele, a gazdasági termelés növekedésének lelassulása és az emberek egészségi állapotának rosszabbodása (lásd pl. az indiai Bhopalban, a Union Carbid gyárban 1984. december 3-ára virradó éjszakáján történt súlyos, légszennyezéssel járó katasztrófát, amelynek következtében néhány órán belül több ezer ember meghalt és 200 000 megvakult vagy más sérüléseket szenvedett).
[169] Az evolúció szó jelentése: fejlődés. A biológiai evolúció (törzsfejlődés) az élő anyag keletkezése az élettelenből és változatosságának kialakulása a Föld története folyamán.