Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A vizek szennyeződése

A vizek szennyeződése

A vizekbe kerülő savas terhelések is csökkenthetik, szélsőséges esetben pedig akár megszüntethetik a vízi élőlények aktivitását. Mellettük még számtalan más méreganyag is hasonló hatású lehet, és a műtrágyák tápanyagai, valamint a szennyvizek szerves anyagai is nagyon kedvezőtlen folyamatokat indíthatnak el.

A mezőgazdaságban használt növényvédőszerek többnyire a talajvízzel mosódnak be természetes vizeinkbe. Sok közülük nehezen bomlik le és a táplálékláncokban felhalmozódik, a legkülönbözőbb szervezetek mérgezését okozva. A DDT nevű rovarölőszer felhasználásának következményeiről Rachel Carson írt megrázó könyvet "Néma tavasz" címmel.

A kőolajszármazékok által okozott katasztrófákról a tengeri olajszállító hajók baleseteinek kapcsán sokat hallhatunk. A felszínen vékony rétegben szétterülő olaj akadályozza a víz oxigén- és szén-dioxid-felvételét, és árnyékoló hatásával gátolja a növények fotoszintézisét[172].

A természetes vizekbe szennyvizekkel bekerülő szintetikus mosószerek legfőbb kibocsátói a háztartások. A mosó-szerek foszfáttartalma igen veszé-lyes, mert tápanyagként szolgál-va először egyes moszatok, majd később a virágos növények[173] túlzott elszaporodását eredményezi. A környezetkímélő mosószerek dobozain ezért látható gyakran a felirat: "foszfátmentes". A háztartások szennyvizei mellett a mezőgazdaságban felhasznált műtrágyákat szállító diffúz (szétszórt) vízbeszivárgásokból is származnak növényi tápanyagok. A sok tápanyagot tartalmazó vizeket eutróf vizeknek, a vizek tápanyagokban való gazdagodásának folyamatát pedig eutrofizációnak nevezzük. A tápanyagokon elszaporodott növények szerves anyagai, azok elpusztulását követően, leülepednek az iszapba, ahol mikroorganizmusok[174] bontják el őket, a víz oxigéntartalékait elhasználva. Normális - vagyis nem eutróf[175] - körülmények között a szervesanyagképzés és -lebontás, éppúgy mint a légzés oxigénfelhasználása és a fotoszintézis[176] oxigénkibocsátása, a vizekben egymással egyensúlyban van. Eutróf körülmények között azonban a megnövekedett szervesanyagképzés hatására az oxigénfelhasználás kerül túlsúlyba. Oxigénhiányos feltételek között rothadási folyamatok indulnak be, amelyek eredményeképpen mérgező anyagcseretermékek - pl. ammónia és kén-hidrogén - szabadulnak fel. Az egyre nagyobb mennyiségben felgyülemlő üledék a víz eliszaposodását, illetve állóvizek esetében teljes feltöltődését készíti elő. A tápanyagok felhalmozódása és az oxigénhiány tehát a vizek természetes anyagforgalmát felborítja és az öntisztulás folyamatát hátráltatja.

Cianobaktériumok által okozott vízvirágzás (Turcsányi Gábor felvétele)
Cianobaktériumok által okozott vízvirágzás (Turcsányi Gábor felvétele)



[172] A fotoszintézis folyamata során a növény fényenergia felhasználásával szervetlen anyagokból szerveseket állít elő.

[173] A virágtalan növények közé az algákat, a zuzmókat, a mohákat és - edényes virágtalan megjelöléssel - a harasztokat soroljuk. A virágos vagy magvas növények közé a nyitva- és a zárvatermők tartoznak.

[174] Mikroszervezeteknek, mikroorganizmusoknak vagy mikrobáknak mindenekelőtt az apró, mikroszkópos méretű vírusokat, baktériumokat, cianobaktériumokat és gombákat tekintjük.

[175] Eutróf vizek a növények tápanyagaiban - mindenekelőtt foszforban és nitrogénben - gazdag vizek.

[176] A fotoszintézis folyamata során a növény fényenergia felhasználásával szervetlen anyagokból szerveseket állít elő.