Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A talajok szennyeződése

A talajok szennyeződése

Az ember közvetlen vagy közvetett hatására a talajok fizikai és kémiai tulajdonságai egyaránt változhatnak kedvezőtlen irányba. Fizikai változás pl. a talaj víz vagy szél általi elhordása, az ún. talajerózió, ami a növényborítás hiányának vagy a rossz talajművelésnek lehet a következménye. A növényborítás hiányához vezet pl. az erdők felégetése, illetve kivágása, valamint a túllegeltetés. Tekintettel arra, hogy pár cm-es talajréteg létrejötte több száz évig is eltarthat, a talajerózió folyamata a növénytakaró megújulását és a mezőgazdasági területek termőképességének fenntartását hosszú időre megakadályozhatja. A víz a talajban nemcsak ott okoz kárt, ahonnan azt elhordja, hanem ott is, ahol a hordalékát lerakja. A hordaléklerakás következményeképpen élőhelyek[177] szűnnek meg.

Talajszennyezéshez mindenekelőtt a műtrágyázás, a növényvédőszer-használat, a levegőszennyezések kiülepedése és a hulladék- vagy szennyvízelhelyezés vezethet. A talaj egy ideig ellenáll a kedvezőtlen hatásoknak, sőt lebontó szervezetei révén közre is működik azok megszüntetésében. Tompítóképessége (ún. pufferkapacitása) függvényében hosszabb-rövidebb ideig késlelteti a károk jelentkezését. Túlságosan nagy mennyiségű mérgező anyag talajba kerülésekor azonban a lebontó szervezetek - baktériumok, gombák, férgek, ízeltlábúak stb. - elpusztulnak, a talaj pufferkapacitása "kimerül", és így öntisztuló képessége is megszűnik.

A talaj szennyezése hulladékokkal (Turcsányi Gábor felvétele)
A talaj szennyezése hulladékokkal (Turcsányi Gábor felvétele)



[177] Élőhely az a szomszédos területekétől eltérő környezeti adottságú földrajzi táj, amely jellemző életfeltételekkel és ezekhez az életfeltételekhez alkalmazkodott, rá jellemző élővilággal rendelkezik.