Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

17. fejezet - SEJTTAN

17. fejezet - SEJTTAN

Prokarióta és eukarióta sejtek

A prokariótákhoz a baktériumok és a cianobaktériumok tartoznak. Sejtjeik egyszerű szerveződésűek. Genetikai információjukat egyetlen gyűrűvé záródó DNS-molekula alkotja. Maganyaguk (nucleoid) a citoplazma riboszómáktól mentes területén helyezkedik el. Kisebb, gyűrű alakú (ciklikus) DNS-szálak, ún. plazmidok, a nukleoidon kívül is előfordulhatnak a citoplazmában. A prokarióta riboszómák kisebbek az eukariotákéinál, és hasonlítanak a plasztiszok, valamint a mitokondriumok riboszómáira.

Baktériumfaj (Chromatium sp.) (Borics Gábor felvétele)
Baktériumfaj (Chromatium sp.) (Borics Gábor felvétele)

Cianobaktérium (Anabaena azollae, Cyanobacteria, Cyanophyceae) (Fehér Gizella felvétele)
Cianobaktérium (Anabaena azollae, Cyanobacteria, Cyanophyceae) (Fehér Gizella felvétele)

A prokariótáknak általában nincsenek citoplazmán belüli membránjaik. Ezért sejtjeik nem tagolódnak üregekre (compartimentum). Csekélyebb festődőképességük alapján Gram-negatív baktériumoknak nevezett csoportjukban a sejtet két membrán burkolja. A membránok között húzódik a sejtfal. A cianobaktériumok határolórétegei a Gram-negatív baktériumok külső burkához hasonlítanak. Az erősebben festődő Gram-pozitív baktériumoknak csak egy határolóhártyájuk van. Ezt kívülről elnyálkásodó sejtfal borítja. Sok baktérium határolóhártyáján megfigyelhetők betüremkedések, amelyek szerepe még nem ismert kellőképpen. Mezoszómáknak nevezzük őket. A fotoszintetizáló[180] baktériumokban és a cianobaktériumokban fotoszintetikus pigmenteket[181] és enzimeket[182] tartalmazó betüremkedések is előfordulnak. A baktériumok sok faja ostorral mozog. Ezt a sejtalkotójukat egy horgonyszerű rész, a bazális test köti a sejthártyába. Ebből nyúlik ki az ostor rotáló mozgásra képes tengelyfonala.

A cianobaktériumok anatómiai bélyegei a baktériumokéira hasonlítanak. Ostorokkal mozgó formáik nincsenek. Citoplazmájuk egy központi, színtelen részre (centroplasma) és az éles elhatárolás nélküli külső, színes zónára (chromatoplasma) különül. Az előbbi tartalmazza a kromatinállományt (nucleoid). Kromatoplazmájukban gyakran a sejtfallal párhuzamosan húzódnak a fotoszintézisben[183] közreműködő membránok (thylakoid). Ezek felszínén vízben oldódó fehérjefestékekkel (chromoproteid), fikobilinekkel kitöltött apró szemcsék (phycobilisoma) vannak.

Valamennyi prokariótából hiányoznak a mikrotubulusok. Ezért nem mitózissal, hanem hasadással szaporodnak. Méreteik általában kisebbek az eukarióta sejtekéinél; többnyire az 1 és 10 mikrométer közötti tartományba - vagyis a színtestek és a mitokondriumok mérettartományába - esnek. Az eukarióta sejtek méretei ezeknél sokkal nagyobbak: többnyire 10 és 100 mikrométer közöttiek. A membránnal határolt sejtmagvakkal rendelkező eukarióta sejtek mindemellett mikrotubulusok közreműködésével, osztódással szaporodnak, s citoplazmájukat membránrendszerek erősen tagolják .

Az eukarióta sejtek sejtmagjai a citoplazmától membránnal különülnek el (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Az eukarióta sejtek sejtmagjai a citoplazmától membránnal különülnek el (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Gyökércsúcs osztódó sejtjei az osztódás eltérő fázisaiban (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Gyökércsúcs osztódó sejtjei az osztódás eltérő fázisaiban (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Osztódó szövet 3 sejtjének részlete membránokkal (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Osztódó szövet 3 sejtjének részlete membránokkal (Fridvalszky Lóránt felvétele)



[180] A fotoszintézis folyamata során a növény fényenergia felhasználásával szervetlen anyagokból szerveseket állít elő.

[181] A fotoszintetikus pigmentek a fotoszintézisben közreműködő színanyagok. Közéjük tartoznak pl. a bakterioklorofillok, a klorofillok, a karotinoidok (karotinok, xantofillok) és a fikobilinfestékek (pl. fikoeritrin, fikocián).

[182] Az enzimek vagy biokatalizátorok az élő szervezetek által termelt és a kémiai reakciók sebességét növelő fehérjék. Életfontosságúak, hiszen az élő szervezetekben lezajló összes kémiai folyamat gyakorlatilag az irányításuk alatt áll.

[183] A fotoszintézis folyamata során a növény fényenergia felhasználásával szervetlen anyagokból szerveseket állít elő.