Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

Merisztémasejtek és sejtdifferenciálódás

Merisztémasejtek és sejtdifferenciálódás

Az állatoktól eltérően a növényekben a sejtosztódások állandóan osztódóképes szövetekre, ún. merisztémákra korlátozódnak. A merisztémák és a kifejlődött - differenciálódott - szövetek között átmeneti, az érés folyamatának különböző stádiumaiban levő sejtrétegek találhatók. Az érési folyamat közben számottevő változás következik be a sejtekben.

Szívógyökér csúcsa merisztémaszövettel (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Szívógyökér csúcsa merisztémaszövettel (Fridvalszky Lóránt felvétele)

A merisztematikus sejtek igen kicsinyek, általában 20-40 mikrométer átmérőjűek. Kiterjedésük minden irányban többé-kevésbé egyforma (izodiametrikus). Sejtfalaik vékonyak, csekély szilárdságúak. A sokszor még fejletlen sejtorganellumokból kisszámú készletet tartalmaznak. A sejtfalat belülről a sejthártya, a citoplazma legkülső rétege határolja. A protoplazma alkotói a sejtmag és a citoplazma. A merisztémasejtek sejtmagja mintegy 10 mikrométer átmérőjű és a sejt középpontjában helyezkedik el. A vakuólumok rendszerint egészen aprók.

Osztódó szövet 3 sejtjének részlete membránokkal (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Osztódó szövet 3 sejtjének részlete membránokkal (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Attól függően, hogy a merisztematikus sejtek milyen szövetté differenciálódnak, kezdetleges sejtorganellum-készletükből különböző számú és felépítésű sejtalkotó fejlődik. A lomblevelek fotoszintézisben[184] aktívan közreműködő oszlopos alapszöveti sejtjei pl. sok zöld színtestet, míg a raktározó alapszövet sejtjei, valamint az epidermiszsejtek[185] számos színtelen színtestet fejlesztenek. A kiválasztásban közreműködő sejtekben - pl. mirigy- és nektáriumsejtekben - nagyszámú mitokondrium, endoplazmatikus retikulum és diktioszóma alakul. A szállításban szerepet vállaló ún. transzfersejtek is sok mitokondriumot tartalmaznak. Különleges a szintén szállítófunkciót betöltő tracheatagok sejtjeinek differenciálódása. Ezekben a citoplazma és a sejtmag teljesen tönkremegy, illetve felszívódik, és így semmilyen élő sejtalkotó sem marad meg.

A differenciálódás folyamata természetesen a sejt végső alakját és méreteit is meghatározza. Az alak szempontjából két fő sejttípust különböztetünk meg. A többé-kevésbé minden irányban egyenlő kiterjedésű, izodiametrikus sejteket parenchimasejteknek, az egy irányban megnyúlt, végükön kihegyesedő formákat pedig prozenchimasejteknek nevezzük.

Parenchimasejt (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Parenchimasejt (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Erdeifenyő (Pinus sylvestris, Pinaceae) udvaros gödörkés sejtfalvastagodása a tracheidák radiális falán (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Erdeifenyő (Pinus sylvestris, Pinaceae) udvaros gödörkés sejtfalvastagodása a tracheidák radiális falán (Fridvalszky Lóránt felvétele)



[184] A fotoszintézis folyamata során a növény fényenergia felhasználásával szervetlen anyagokból szerveseket állít elő.

[185] Az epidermisz a fiatal hajtás (elsődleges) bőrszövete.