Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

Vezikulumok

Vezikulumok

A szekréciós[202] vezikulumok ("Golgi-vezikulumok") a diktioszóma-ciszternák szélein fokozatosan formálódnak, amint ez utóbbiak a diktioszóma képződési oldala felől az érési oldala felé haladnak . A vezikulumok érését fizikai megjelenésük és belső tartalmuk változása jelzi. Leválásuk előtt tubulusokkal kapcsolódnak a ciszternákhoz. Elkülönülésüket követően gömb alakot vesznek fel, és a plazmalemma irányába vándorolnak. Membránjuk végül beleolvad a plazmalemmába, és a vezikulum tartalmát a sejt környezetébe üríti.

Diktioszóma a képződési oldalán (alul) formálódó ciszternákkal, az érési oldalán (fölül) pedig a ciszternákról leváló vezikulumokkal. A diktioszóma alatt kloroplasztisz ismerhető fel (Fridvalszky Loránd felvétele)
Diktioszóma a képződési oldalán (alul) formálódó ciszternákkal, az érési oldalán (fölül) pedig a ciszternákról leváló vezikulumokkal. A diktioszóma alatt kloroplasztisz ismerhető fel (Fridvalszky Loránd felvétele)

A diktioszómákról leváló vezikulumok között gyakran fordulnak elő különleges felépítésű, burokkal rendelkező vezikulumok. Ezek mind a növényi, mind az állati sejtekben megtalálhatók. A sejten belüli szállítási folyamatokban működnek közre. Alakjuk és méretük feltűnően állandó; átmérőjük burkukkal együtt 85 és 90 nm közötti. A burok ötszögű és hatszögű fehérjeegységekből áll. Ezek alkotó anyaga, a klatrin, a törzsfejlődés folyamán változatlan maradt, ami fontos feladatra utal. A burkos vezikulumok közvetlenül a diktioszómákból vagy közvetve az azokból leváló hólyagokból jöhetnek létre. Előfordul az is, hogy endocitózissal[203] keletkeznek az átmenetileg fölöslegessé váló plazmalemma-membrán tárolása vagy a plazmalemmába exocitózissal[204] került membrán visszavétele céljából. Sejtosztódáskor a formálódó sejtlemez, sejtmegnyúláskor pedig az elsődleges sejtfal anyagával egyesülnek. Tartalmuk kiürítése után burkuk gyakran visszamarad a plazmalemma közelében.

A Golgi-apparátus fontos feladata az állati sejtekben az emésztésben közreműködő elsődleges lizoszómák képzése és azok bontó, hidrolitikus enzimekkel[205] való ellátása. A lizoszómák a sima felszínű ER és a Golgi-apparátus közötti átmeneti elemekből fűződnek le. Mivel azonban a növények savas hidrolázai mindenekelőtt a vakuólumokban fordulnak elő, a növényi sejtek ezen alkotóit tekintjük az állati lizoszómákkal egyenértékű sejtalkotóknak.



[202] Szekrétum tágabb értelemben a sejt vagy szervezet által a testen kívülre kiválasztott olyan anyagcseretermék, amely ott valamilyen feladatot tölt be. Ez a feladat gyakran a tápanyagok megemésztése.

[203] Endocitózis a sejt olyan anyagfelvétele, amelynek során a külső anyag a sejthártya egy darabjával körülvéve jut be a sejtbe.

[204] Exocitózis a sejt olyan anyagleadása, amelynek során a citoplazma vezikulumának membránja a sejthártyával egyesülve üríti ki anyagát a sejt környezetébe.

[205] Az enzimek vagy biokatalizátorok az élő szervezetek által termelt és a kémiai reakciók sebességét növelő fehérjék. Életfontosságúak, hiszen az élő szervezetekben lezajló összes kémiai folyamat gyakorlatilag az irányításuk alatt áll.