Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A színtestek

A színtestek

A színtestek (plastis) csak a növényvilágban előforduló, de zöld színű formájuk fotoszintézise[252] révén az egész élővilág számára kulcsfontosságú sejtszervecskék. A mitokondriumokhoz hasonlóan saját örökítő anyaguk van és kettős membránnal határoltak. Az eukarióta sejtekben a törzsfejlődés folyamán valószínűleg bekebelezett prokariótákként jelentek meg (endoszimbionta elmélet). Az azóta eltelt idő alatt genetikai önállóságukat részben elveszítették. Számos, egymásba átalakulni képes típusukat ismerjük, melyek között színtelenek és pigmenteket[253] tartalmazó színesek is előfordulnak.

A proplasztiszok (színtestkezdemények) a növények fiatal, gyorsan növekvő /osztódó szöveteket tartalmazó/ részeinek sejtjeiben fordulnak elő. Belőlük keletkezik a többi plasztisz. Gömbölyded vagy tojásdad alakú sejtalkotók. Homogénnek tűnő alapanyagukba a belső határolóhártyából néha betüremkedések - a belső membránrendszer kezdeményei - nyúlnak be. Átmérőjük körülbelül 1 mikrométer.

Növények fiatal sejtjei (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Növények fiatal sejtjei (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Az etioplasztiszok olyan színtestek, amelyek etiolált hajtásokban[254] nem alakulhattak át proplasztiszokból zöld színtestekké, kloroplasztiszokká. Feltűnő alkotóik a prolamelláris testek, amelyeket tubuláris, membránok által határolt egységek alkotnak kristályrácsszerű elrendeződésben. Ezek a membránokat a zöldülés beindulásáig raktározzák.

Az amiloplasztiszokban keményítő, a proteino- vagy aleuroplasztiszokban fehérje, az elaioplasztiszokban pedig zsír raktározódik. Ezek a plasztiszok színtelenek, klorofillt (lásd a klroplasztiszoknál!) nem tartalmaznak. A leukoplasztisz ("színtelen színtest") kifejezést gyakran használják közös elnevezésükre.

Az amiloplasztiszok különböző növényi szövetekben - pl. raktározó alapszövetben, epidermiszsejtekben,[255] gyökérsüvegsejtekben - fordulnak elő. Közvetlenül proplasztiszokból vagy pedig kloroplasztiszokból keletkeznek. A bennük felhalmozott keményítő az emberiség legfontosabb tápláléka. Legfontosabb élelmiszereink - a búza, az árpa, a rozs, a zab, a kukorica, a rizs, a cirok, a köles, a burgonya, a manióka, az édesburgonya és a jamszgyökér - mind nagy mennyiségű keményítőt tartalmaznak. A keményítő az amiloplasztiszokban fajonként jellemző méretű, alakú és rétegeződésű kristályokat formál. A fénymikroszkóp alatt jól megfigyelhető kristályok rétegei egy vagy több kristályosodási góc körül rakódhatnak le. A gócok száma alapján egyszerű és összetett keményítőszemcséket különböztetünk meg. Az árpa keményítőszemcséje 100, a rizsé 300, a spenót pedig akár 30 000 részszemcsét is tartalmazhat. A rizs lisztjének apró részszemcséit rizspor (púder, hintőpor) készítésére használják. Az egyszerű keményítőszemcsék a kiválási gócuk elhelyezkedése alapján lehetnek koncentrikus vagy excentrikus rétegeződésűek. A pázsitfüveknek és a pillangósvirágúaknak többnyire koncentrikus, a nagyobb szemcséket képző növényeknek (pl. burgonya) pedig excentrikus a keményítőszemcséje . A burgonya gumójában néha több szemcse közös keményítőrétegekbe ágyazódik, aminek eredményeképpen félig összetett keményítőszemcsék alakulnak ki. A burgonya, a kukorica és a búza keményítője hivatalosan elismert drog[256].

Közönséges búza (Triticum aestivum, Poaceae) kalászvirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Közönséges búza (Triticum aestivum, Poaceae) kalászvirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

Négysoros árpa (Hordeum vulgare, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Négysoros árpa (Hordeum vulgare, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Abrakzab (Avena sativa, Poaceae) bugavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Abrakzab (Avena sativa, Poaceae) bugavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

Kukorica (Zea mays, Poaceae) hímnemű virágzata (buga) (Turcsányi Gábor felvétele)
Kukorica (Zea mays, Poaceae) hímnemű virágzata (buga) (Turcsányi Gábor felvétele)

Teraszos hegyvidéki rizstermesztés (Gyovay Lajos felvétele)
Teraszos hegyvidéki rizstermesztés (Gyovay Lajos felvétele)

Burgonya (Solanum tuberosum, Solanaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Burgonya (Solanum tuberosum, Solanaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Manióka (Manihot esculenta, Euphorbiaceae) (Szabó Mária felvétele)
Manióka (Manihot esculenta, Euphorbiaceae) (Szabó Mária felvétele)

Édesburgonya vagy batáta (Ipomoea batatas, Convolvulaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Édesburgonya vagy batáta (Ipomoea batatas, Convolvulaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Kukorica (Zea mays, Poaceae) keményítőszemcséi (Nyakas Antónia felvétele)
Kukorica (Zea mays, Poaceae) keményítőszemcséi (Nyakas Antónia felvétele)

Veteménybab (Phaseolus vulgaris, Fabaceae) koncentrikus keményítőszemcséi (Nyakas Antónia felvétele)
Veteménybab (Phaseolus vulgaris, Fabaceae) koncentrikus keményítőszemcséi (Nyakas Antónia felvétele)

Burgonya (Solanum tuberosum, Solanaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Burgonya (Solanum tuberosum, Solanaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Burgonya (Solanum tuberosum, Solanaceae) excentrikus keményítőszemcséi (Nyakas Antónia felvétele)
Burgonya (Solanum tuberosum, Solanaceae) excentrikus keményítőszemcséi (Nyakas Antónia felvétele)

Az amiloplasztiszok különleges feladatot látnak el a gyökérsüvegsejtekben. Sztatolitokként[257] működve lefelé irányuló elmozdulásukkal lehetővé teszik a gyökércsúcs számára, hogy az a gravitáció irányát érzékelje. Sejtbeni helyzetüket valószínűleg az endomembránrendszer tagjai - ER, Golgi-apparátus - érzékelik, amelyek átrendeződésükkel és kiválasztásuk irányának megváltoztatásával a gyökerek pozitív geotrópos reakcióját[258] eredményezik.

A kromoplasztiszok karotinoid festékeikkel sok virág, termés, gyökér, valamint levél sárga vagy piros színét alakítják ki. Bennük a karotinoid gyakran kristályt formál. Proplasztiszokból, kloroplasztiszokból és amiloplasztiszokból keletkezhetnek, s a két utóbbivá vissza is alakulhatnak. A virágokban és a termésekben a megporzó vagy terjesztő állatok csalogatását és ezen keresztül a faj fennmaradását szolgálják. A lombozat őszi elszíneződésekor a kloroplasztiszok ún. gerontoplasztiszokká alakulnak, amelyekben már megszűnnek a szintetikus folyamatok.

Rosa sp. (Rosaceae) termésfalának sejtjei kromoplasztiszokkal (polarizációs mikroszkóppal készült felvétel) (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Rosa sp. (Rosaceae) termésfalának sejtjei kromoplasztiszokkal (polarizációs mikroszkóppal készült felvétel) (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Juharlevelű vagy közönséges platán (Platanus hybrida, Platanaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Juharlevelű vagy közönséges platán (Platanus hybrida, Platanaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A zöld színtestek, a kloroplasztiszok gyakorlatilag minden földi élet alapjának, a fotoszintézisnek[259] a központjai. Mintegy 5 mikrométer hosszúságúak, 2 mikrométer szélességűek és 1-2 mikrométer vastagságúak. Dísznövények vagy kórokozók által megtámadott növények leveleiből foltokban vagy csíkokban hiányozhatnak (variegáció jelensége) . Legfőbb alkotóik a külső kettős határolóhártya, az alapanyag (stroma) és a belső membránok (thylakoid).

Mohalevél sztómával, kloroplasztiszokkal (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Mohalevél sztómával, kloroplasztiszokkal (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Nősziromfajon (Iris sp., Iridaceae) variegáció jelensége (Turcsányi Gábor felvétele)
Nősziromfajon (Iris sp., Iridaceae) variegáció jelensége (Turcsányi Gábor felvétele)

A kettős határolóhártya bonyolítja le a kloroplasztisz és a citoplazma közötti jelentős mértékű szállítási folyamatokat (pl. a fotoszintézis során képződött cukrok eltávolítását). A sztróma finomszemcsés anyagában zajlik le a fotoszintézis[260] sötét reakciója, amelynek eredménye a cukrok képződése. A lapos ciszternák által alkotott tilakoidokban a fotoszintetikus pigmentek[261] (klorofillok, karotinoidok) közreműködésével megy végbe a fényreakció. A tilakoidok egymásra rakódásával pénztekercsszerű képződmények, gránumok keletkeznek. A gránumtilakoidokat helyenként sztrómatilakoidok kötik össze egymással. Egyes zárvatermőkben ismerünk gránum nélküli kloroplasztiszokat is. A C4-es típusú fotoszintézist[262] folytató kukorica mezofillumsejtjeiben[263] pl. a kloroplasztiszok gránu-mosak, nyalábhüvelysejtjeiben pedig gránum nélküliek. A kloroplasztiszok egy vagy több, világos udvarral körülvett DNS-tartalmú részlete a nukleoid. Átmenetileg előfordulhatnak még a sztrómában asszimilációs keményítőszemcsék, lipideket raktározó cseppek (plastoglobulus), vasat tartalmazó kristályok (ún. fitoferritin-szemcsék) és a szén-dioxid megkötésében közreműködő enzimet[264] tartalmazó fehérjekristályok. A fiatal kloroplasztiszok, éppúgy, mint a pro- és az etioplasztiszok, kettéhasadással szaporodnak. Tilakoidrendszerük a belső határolóhártya betüremkedésével és fokozatos egymásra rétegződésével alakul ki.

A kloroplasztisz finom szerkezete (Fridvalszky Lóránt felvétele)
A kloroplasztisz finom szerkezete (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Kukorica (Zea mays, Poaceae) hímnemű virágzata (buga) (Turcsányi Gábor felvétele)
Kukorica (Zea mays, Poaceae) hímnemű virágzata (buga) (Turcsányi Gábor felvétele)

C4-es, malát típusú pázsitfű (Zea mays, Poaceae) levélkeresztmetszete (Nyakas Antónia felvétele)
C4-es, malát típusú pázsitfű (Zea mays, Poaceae) levélkeresztmetszete (Nyakas Antónia felvétele)

Kloroplasztiszok, illetve azokkal homológ sejtszervecskék már az egyszerűbb növényi szervezetekben is kialakultak. A cianobaktériumok sejtjeinek sejtfalközeli kromatoplazmájában pl. már megjelennek a tilakoidok. A felszínükön levő kis gömböcskékben, a fikobiliszómákban vannak a fényt megkötő fikobilinfestékek (fikocianinok és fikoeritrinek). Az eukarióta algákban a kloroplasztiszok lemezes felépítésűek és kettős membránnal burkoltak. 2-3 tilakoid egymásra rakódva már gránumot is képez.



[252] A fotoszintézis folyamata során a növény fényenergia felhasználásával szervetlen anyagokból szerveseket állít elő.

[253] A fotoszintetikus pigmentek a fotoszintézisben közreműködő színanyagok. Közéjük tartoznak pl. a bakterioklorofillok, a klorofillok, a karotinoidok (karotinok, xantofillok) és a fikobilinfestékek (pl. fikoeritrin, fikocián).

[254] Etiolált hajtások a fény hiányában kifejlődött sárgásfehér, erősen megnyúlt, pikkelyszerű levelekkel borított hajtások (ilyenek keletkeznek pl. a burgonyagumó pincében való kihajtásakor). A növény megzöldüléséhez, vagyis a proplasztiszok kloroplasztiszokká való átalakulásához ugyanis a fény serkentő hatása szükséges.

[255] Az epidermisz a fiatal hajtás (elsődleges) bőrszövete.

[256] A gyógynövényeket ún. drogokként hasznosítjuk. A drog olyan növényi vagy állati eredetű anyag, amely gyógyászati vagy élvezeti célokra alkalmas vegyületeket tartalmaz. A Magyar Gyógyszerkönyv (Ph.Hg.VI., Ph.Hg.VII.), illetve az Európai Gyógyszerkönyv (Ph.Eu) hivatalos droglistája az alábbi:
Juglandis folium
 diófalevél
  Juglans regia
   Juglandaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Amylum solani
 burgonyakeményítő
  Solanum tuberosum
   Solanaceae
    Ph.Hg.VII., Ph.Eu
     szabadforgalmú
Amylum maydis
 kukoricakeményítő
  Zea mays
   Poaceae
    Ph.Eu
     szabadforgalmú
Centaurii herba
 ezerjófű
  Centaurium erythraea
   Gentianaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Althaeae radix
 orvosiziliz-gyökér
  Althaea officinalis
   Malvaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Althaeae folium
 orvosiziliz-levél
  Althaea officinalis
   Malvaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Crataegi summitas
 galagonya virágzó ágvége
  Crataegus monogyna
  Crataegus oxyacantha
   Rosaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Sambuci flos
 bodzavirág
  Sambucus nigra
   Sambucaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Graminis rhizoma
 tarackbúza-gyökértörzs
  Agropyron repens
   Poaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Tiliae flos
 hársfavirág
  Tilia cordata
  Tilia platyphyllos
   Tiliaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Amylum tritici
 búzakeményítő
  Triticum aestivum
   Poaceae
    Ph.Hg.VII., Ph.Eu
     szabadforgalmú
Uvae ursi folium
 medveszőlőlevél
  Arctostaphylos uva-ursi
   Ericaceae
    Ph.Hg.VII., Ph.Eu
     szabadforgalmú
Gentianae radix et rhizoma
 tárnicsgyökér és -gyökértörzs
  Gentiana lutea
   Gentianaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Oleum ricini
 ricinusolaj
  Ricinus communis
   Euphorbiaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Balsamum peruvianum
 perubalzsam
  Myroxylon balsamum var. pereirae
   Fabaceae
    Ph.Hg.VII., Ph.Eu
     szabadforgalmú
Benzoe
 benzoegyanta
  Styrax benzoides
   Styracaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Valerianae rhizoma et radix
 macskagyökér
  Valeriana officinalis
   Valerianaceae
    Ph.Hg.VII., Ph.Eu
     szabadforgalmú
Cardui benedicti herba
 benedekfű
  Cnicus benedictus
   Asteraceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Marrubii herba
 orvosi pemetefű
  Marrubium vulgare
   Lamiaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Oleum lini
 lenolaj
  Linum usitatissimum
   Linaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Ononidis radix
 tövisesiglice-gyökér
  Ononis spinosa
   Fabaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Plantaginis folium
 útifűlevél
  Plantago lanceolata
  Plantago major
   Plantaginaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Agar-agar
 agar-agar (ágármoszat)
  Ahnfeltia, Gelidium spp.
   Rhodophyta
    Ph.Hg.VII., Ph.Eu
     szabadforgalmú
Calami rhizoma
 kálmosgyökértörzs
  Acorus calamus
   Araceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Gummi arabicum
 arabmézga
  Acacia senegal
   Mimosaceae
    Ph.Hg.VI., Ph.Eu
     szabadforgalmú
Cardamomi fructus
 kardamomtermés
  Elettaria cardamomum var. minuscula
   Zingiberaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Herniariae herba
 porcikafű
  Herniaria glabra
  Herniaria hirsuta
   Illecebraceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Aurantii pericarpium
 narancsterméshéj
  Citrus sinensis
   Rutaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Thymi vulgaris herba
 kerti kakukkfű
  Thymus vulgaris
   Lamiaceae
    Ph.Hg.VII., Ph.Eu
     szabadforgalmú
Cynosbati fructus sine semi
 csipkebogyó-áltermésfal
  Rosa canina
   Rosaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Verbasci flos
 ökörfarkkóró-virág
  Verbascum phlomoides
  Verbascum thapsus
   Scrophulariaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Capsici fructus
 paprika
  Capsicum annuum convar. longum
   Solanaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Cynosbati pseudofructus
 csipkebogyó-áltermés
  Rosa canina
   Rosaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Lini semen
 lenmag
  Linum usitatissimum
   Linaceae
    Ph.Hg.VII., Ph.Eu
     szabadforgalmú
Malvae folium
 mályvalevél
  Malva sylvestris
   Malvaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Rosmarini folium
 rozmaringlevél
  Rosmarinus officinalis
   Lamiaceae
    Ph.Eu
     szabadforgalmú
Malvae flos
 mályvavirág
  Malva sylvestris
   Malvaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Equiseti herba
 mezeizsurló-herba
  Equisetum arvense
   Equisetaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Veratri rhizoma et radix
 fehérzászpa-gyökértörzs és -gyökér
  Veratrum album
   Melanthiaceae
    Ph.Hg.VII.
     erős hatású
Hyoscyami folium
 beléndeklevél
  Hyoscyamus niger
   Solanaceae
    Ph.Hg.VII., Ph.Eu
     erős hatású
Belladonnae folium
 nadragulyalevél
  Atropa bella-donna
   Solanaceae
    Ph.Hg.VII., Ph.Eu
     erős hatású
Belladonnae radix
 nadragulyagyökér
  Atropa bella-donna
   Solanaceae
    Ph.Hg.VII.
     erős hatású
Chinae succirubrae cortex
 vöröskínafa-kéreg
  Cinchona pubescens
   Rubiaceae
    Ph.Hg.VII., Ph.Eu
     erős hatású
Ipecacuanhae radix et rhizoma
 ipekakuána-gyökér és -gyökértörzs
  Uragoga ipecacuanha
   Rubiaceae
    Ph.Hg.VII., Ph.Eu
     erős hatású
Strychni semen
 ebvészmag
  Strychnos nux-vomica
   Loganiaceae
    Ph.Hg.VII.
     erős hatású
Aloe
 aloe
  Aloë ferox
   Asphodelaceae
    Ph.Hg.VII., Ph.Hg.VI., Ph.Eu
     erős hatású
Stramonii folium
 maszlaglevél
  Datura stramonium
   Solanaceae
    Ph.Hg.VII., Ph.Eu
     erős hatású
Frangulae cortex
 kutyabengekéreg
  Frangula alnus
   Rhamnaceae
    Ph.Hg.VII., Ph.Eu
     szabadforgalmú
Rhei rhizoma
 rheumgyökértörzs
  Rheum palmatum
   Polygonaceae
    Ph.Hg.VII., Ph.Eu
     szabadforgalmú
Sennae folium
 szennalevél
  Cassia angustifolia
   Caesalpiniaceae
    Ph.Hg.VII., Ph.Eu
     szabadforgalmú
Sennae fructus
 szennatermés
  Cassia angustifolia
   Caesalpiniaceae
    Ph.Hg.VII., Ph.Eu
     szabadforgalmú
Agrimoniae herba
 párlófű
  Agrimonia eupatoria
   Rosaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Quercus cortex
 tölgyfakéreg
  Quercus petraea
   Fagaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Ratanhiae radix
 ratanhiagyökér
  Krameria triandra
   Fabaceae
    Ph.Hg.VII., Ph.Eu
     szabadforgalmú
Achilleae herba
 cickafarkfű
  Achillea millefolium
   Asteraceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Anisi vulgaris fructus
 közönséges ánizs
  Pimpinella anisum
   Apiaceae
    Ph.Hg.VII., Ph.Eu
     szabadforgalmú
Carvi fructus
 köménytermés
  Carum carvi
   Apiaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Caryophylli flos
 szegfűszeg
  Syzigium aromaticum
   Myrtaceae
    Ph.Hg.VII., Ph.Eu
     szabadforgalmú
Chamomillae anthodium
 orvosiszékfű-virágzat
  Matricaria recutita
   Asteraceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Cinnamomi cassae cortex
 kassiafahéj
  Cinnamomum aromaticum
   Lauraceae
    Ph.Hg.VII., Ph.Eu
     szabadforgalmú
Coriandri fructus
 koriandertermés
  Coriandrum sativum
   Apiaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Foeniculi fructus
 édesköménytermés
  Foeniculum vulgare
   Apiaceae
    Ph.Hg.VII., Ph.Eu
     szabadforgalmú
Juniperi galbulus
 boróka-tobozbogyó
  Juniperus communis
   Cupressaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Lavandulae flos
 levendulavirág
  Lavandula angustifolia
   Lamiaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Melissae folium
 citromfűlevél
  Melissa officinalis
   Lamiaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Menthae crispae folium
 fodormentalevél
  Mentha spicata
   Lamiaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Menthae piperitae folium
 borsosmentalevél
  Mentha piperita
   Lamiaceae
    Ph.Hg.VII., Ph.Eu
     szabadforgalmú
Salviae folium
 orvosizsálya-levél
  Salvia officinalis
   Lamiaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Serpylli herba
 mezei kakukkfű
  Thymus serpyllum
   Lamiaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Liquiritiae radix et rhizoma
 édesgyökér
  Glycyrrhiza glabra
   Fabaceae
    Ph.Hg.VII., Ph.Eu
     szabadforgalmú
Primulae radix et rhizoma
 kankalingyökér és -gyökértörzs
  Primula vulgaris
   Primulaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Saponariae albae radix
 fehér szappangyökér
  Gypsophila paniculata
   Caryophyllaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Pix juniperi
 borókafakátrány
  Juniperus oxycedrus
   Cupressaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Absinthii herba
 fehér ürömfű
  Artemisia absinthium
   Asteraceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Trifolii fibrini folium
 vidrafűlevél
  Menyanthes trifoliata
   Menyanthaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú
Lini seminis farina
 lenmagliszt
  Linum usitatissimum
   Linaceae
    Ph.Hg.VII.
     szabadforgalmú

[257] Sztatolitok a helyzetérzékelő szervekben - pl. a belső fülben - szabadon elmozduló szilárd testek vagy kötött helyzetű, de a környezetüknél nagyobb fajsúlyú testecskék.

[258] A geotrópos inger a nehézségi erő által kiváltott inger. Ennek hatására (ún. pozitív geotrópos elmozdulással) irányul a gyökerek növekedése a Föld középpontja irányába, illetve (ún. negatív geotrópos elmozdulással) növekszik a hajtás a gyökerekkel ellentétes irányba.

[259] A fotoszintézis folyamata során a növény fényenergia felhasználásával szervetlen anyagokból szerveseket állít elő.

[260] A fotoszintézis folyamata során a növény fényenergia felhasználásával szervetlen anyagokból szerveseket állít elő.

[261] A fotoszintetikus pigmentek a fotoszintézisben közreműködő színanyagok. Közéjük tartoznak pl. a bakterioklorofillok, a klorofillok, a karotinoidok (karotinok, xantofillok) és a fikobilinfestékek (pl. fikoeritrin, fikocián).

[262] A C4-es típusú fotoszintézis a CO1 megkötésének elsősorban a trópusi fűfélékben (pl. cukornád, kukorica), de más növényekben is előforduló, Calvin-ciklustól eltérő útja. Lényege, hogy a megkötött  CO2 először nem három szénatomos (C3-as), hanem négy szénatomos (C4-es) szerves savakban jelenik meg. Ökológiai jelentősége a fotoszintézis magas hőmérséklet és erős megvilágítás melletti nagyobb hatékonysága. A  CO2-t először 3 szénatomos szerves savakba kötő, leginkább a mérsékelt és hideg égöv alatt elterjedt növények a C3-as, míg az itt leírtak az ún. C4-es növények.

[263] A mezofillum a levél bőrszövet (epidermis) által határolt belseje.

[264] Az enzimek vagy biokatalizátorok az élő szervezetek által termelt és a kémiai reakciók sebességét növelő fehérjék. Életfontosságúak, hiszen az élő szervezetekben lezajló összes kémiai folyamat gyakorlatilag az irányításuk alatt áll.