Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

18. fejezet - SZÖVETTAN

18. fejezet - SZÖVETTAN

A növények szöveteinek kialakulása az evolúció során

A sejtek és a telepes test evolúciós kialakulását már korábban ismertettük. A szövetek előfutáraiként már a telepes testű előlények közül sok gombában, valamint vörös-, barna- és zöldmoszatban a sejtfonalak összefonódásával vagy éppen létrejöttüket követő egyesülésével olyan test jött létre, amelyet álszövetnek (plectenchyma) nevezünk. A legfejlettebbeknek tekintett barnamoszatok viszont már olyan tömör szervekkel rendelkeznek, amelyek sejtjei a vezérsejtekből[274] való keletkezésük pillanatától kezdve egymással szorosan összekapcsolódnak. A testüket alkotó szöveteket már valódi szöveteknek tekintjük. Az egyes fajok szerveiben különböző mértékben fel lehet ismerni az asszimilálásra, a raktározásra, a szilárdításra és a szállításra specializálódott sejtekből álló kezdetleges szöveteket. Az ilyen növényi testet szövettelepnek is nevezhetjük. Szövettelepet alkotnak a harasztok gametofitonjának[275] előtelepei (prothallium) is.

Tengeri saláta (Ulva lactuca, Chlorophyceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Tengeri saláta (Ulva lactuca, Chlorophyceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A telepes testű szervezetek között legbonyolultabb felépítésűek a mohák . A lombosmohák száracskája és levélszerű képződménye, valamint a hajtásos növények szára és levele közötti nagymértékű hasonlóság ellenére az említett szervek csak analóg[276], és nem homológ[277] szerveknek tekinthetők. Ezt igazolja az is, hogy a mohanövény teste a gametofiton szakasz[278], a hajtásos növény teste pedig a sporofiton szakasz[279] képviselője. Ennélfogva a lombosmohák szövetei a hajtásos növények szöveteinél sokkal kezdetlegesebb szerveződésűek.

Láprét óriás szőrmohával (Polytrichum commune) (Turcsányi Gábor felvétele)
Láprét óriás szőrmohával (Polytrichum commune) (Turcsányi Gábor felvétele)

A túlnyomórészt szárazföldön élő hajtásos növények fejlett gyökér- és hajtásrendszerében már a szöveteknek is magasabb szintű követelményeknek kellett megfelelniük. Ennek megfelelően azok nagymértékben specializálódtak. A specializáció eredményeképpen alakult ki a szárazság ellen védelmet nyújtó, kutikulával és gázcserenyílásokkal ellátott elsődleges bőrszövet (epidermis) a hajtáson, a víz és a tápanyagok felvételét biztosító, gyökérszőröket tartalmazó elsődleges bőrszövet (epiblema vagy rhizodermis) a gyökereken és a másodlagos, valamint harmadlagos bőrszövet (periderma, illetve rhytidoma) az idősebb, vastagodó szerveken. Hasonlóképpen szükség volt szilárdító szövetekre, amelyek sejtjeinek falába a cellulóz mellé lignin is berakódott, valamint bonyolult felépítésű szállítószövetekre, amelyek a vizet és az ásványi sókat, illetve az elkészített szerves anyagokat szállították háncs- és farészükön keresztül a növény minden részébe. Ezeken kívül még kiválasztó és váladéktartó, valamint egyéb alapszövetek is keletkeztek speciális feladatok ellátására. Mindezeket a szöveteket a növényi test meghatározott helyein csoportosuló osztódó szövetek hozták létre.

Közönséges rozs (Secale cereale, Poaceae) levéllemezének epidermisze (Nyakas Antónia felvétele)
Közönséges rozs (Secale cereale, Poaceae) levéllemezének epidermisze (Nyakas Antónia felvétele)

Gyökérszőrök (Nyakas Antónia felvétele)
Gyökérszőrök (Nyakas Antónia felvétele)

Részlet a kislevelű hárs (Tilia cordata, Tiliaceae) háncsrészéből. A kemény- és a lágyháncs, a bélsugártölcsér és a periderma is megfigyelhető (Nyakas Antónia felvétele)
Részlet a kislevelű hárs (Tilia cordata, Tiliaceae) háncsrészéből. A kemény- és a lágyháncs, a bélsugártölcsér és a periderma is megfigyelhető (Nyakas Antónia felvétele)

Szklerenchima (Nyakas Antónia felvétele)
Szklerenchima (Nyakas Antónia felvétele)

Egyszikű növény kollaterális zárt edénynyalábjának keresztmetszete (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Egyszikű növény kollaterális zárt edénynyalábjának keresztmetszete (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Kristályok vanilia (Vanilla planifolia, Orchidaceae) levelének epidermiszsejtjeiben (Nyakas Antónia felvétele)
Kristályok vanilia (Vanilla planifolia, Orchidaceae) levelének epidermiszsejtjeiben (Nyakas Antónia felvétele)



[274] Vezérsejt a soksejtű moszatok, a mohák és a harasztok növekedő testtájainak csúcsán lévő azon sejt, amelynek osztódása révén keletkezik a testtáj összes többi sejtje. Utódsejtjei - a különböző szervezetekben eltérő mértékben - még tovább osztódhatnak. Az osztódások iránya szerint megkülönböztetünk egy-, két-, három- és négymetszésű vezérsejteket.

[275] Gametofiton a kétszakaszos egyedfejlődés spórák létrejöttével kezdődő, egyszeres kromoszómaszámú (haploid) sejtekből álló szakasza, amelynek végén - számtartó osztódással - ivarsejtek (gameta) keletkeznek.

[276] Analógok a szervek, ha fejlődéstani szempontból különböző eredetűek, de hasonló megjelenésűek és működésűek (pl. ágtövis, levéltövis, gyökértövis, tüske).

[277] Homológok a szervek, ha fejlődéstani szempontból azonos származásúak, de különböző megjelenésűek és működésűek (pl. lomblevél, pikkelylevél, virágtakaró- és ivarlevél, levélkacs, levéltövis). A kifejezést az azonos származású, de különböző megjelenésű és működésű szervekkel végbemenő egyedfejlődésre is gyakran alkalmazzuk.

[278] Gametofiton a kétszakaszos egyedfejlődés spórák létrejöttével kezdődő, egyszeres kromoszómaszámú (haploid) sejtekből álló szakasza, amelynek végén - számtartó osztódással - ivarsejtek (gameta) keletkeznek.

[279] Sporofiton a kétszakaszos egyedfejlődés ivarsejtek egyesülésével (zigóta létrejöttével) kezdődő, kétszeres kromoszómaszámú (diploid) sejtekből álló szakasza, amelynek végén spórák keletkeznek redukciós osztódással.