Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

Szállítószövet-rendszer

Szállítószövet-rendszer

A szállítószövetrendszer a gyökerek által felvett vizet és ásványi sókat juttatja el a hajtásba, illetve a hajtásban fotoszintézis révén képzett szerves vegyületeket a növény minden részébe. Szállító feladatot ellátó alkotói a szállítás irányába erősen megnyúltak és ferde harántfalakkal megnövelt felületen biztosítják a szállított anyagok egymásnak való gyors átadását. A víz és az ásványi sók szállításával kapcsolatban álló elemei a farészt (xylem), a szerves anyagok szállításában közreműködő elemei pedig a háncsrészt (phloem) alkotják. A fa- és a háncsrész általában kötegekbe (edénynyalábokba) tömörül. A farész szállítóelemei többnyire elpusztult sejtekből állnak, míg a háncsrész hasonló feladatot ellátó sejtjei plazmát tartalmaznak.

Tracheatagok közötti sejtfal létrás perforációja a gyertyán (Carpinus betulus, Betulaceae) fatörzsének sugárirányú (radiális) hosszmetszetében (Babos Károly felvétele)
Tracheatagok közötti sejtfal létrás perforációja a gyertyán (Carpinus betulus, Betulaceae) fatörzsének sugárirányú (radiális) hosszmetszetében (Babos Károly felvétele)

Vízszállító csövek (tracheák) gyűrűs és hálózatos sejtfalvastagodással, vízszállító sejtek (tracheidák) és faparenchima (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Vízszállító csövek (tracheák) gyűrűs és hálózatos sejtfalvastagodással, vízszállító sejtek (tracheidák) és faparenchima (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Részlet a kislevelű hárs (Tilia cordata, Tiliaceae) háncsrészéből. A kemény- és a lágyháncs, a bélsugártölcsér és a periderma is megfigyelhető (Nyakas Antónia felvétele)
Részlet a kislevelű hárs (Tilia cordata, Tiliaceae) háncsrészéből. A kemény- és a lágyháncs, a bélsugártölcsér és a periderma is megfigyelhető (Nyakas Antónia felvétele)

Egyszikű növény kollaterális zárt edénynyalábjának keresztmetszete (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Egyszikű növény kollaterális zárt edénynyalábjának keresztmetszete (Fridvalszky Lóránt felvétele)

A farész a nevét arról kapta, hogy erősen vastagodott sejtfalú szállítóelemei sok faanyagot (lignin) tartalmaznak. A lignin csekély vízáteresztő képességű, és fokozza a szállítóelemek szilárdságát. A farész elsődleges elemei a prokambium,[289] másodlagos elemei pedig a kambium[290] belső oldalán keletkeznek. Az először kialakuló kisebb méretű, vékony sejtfalú elemek a protoxilémet, a később keletkező nagyobbak és vastagabb sejtfalúak pedig a metaxilémet alkotják. A protoxilém alkotói a szerv erőteljes vastagodása következtében megnövekedett nyomás hatására gyakran összepréselődnek. Az évelő növényekben faszciku- láris és interfaszcikuláris kambium is működik, amely másodlagos farészt képez. A kambium faelemeket képző sejtjei, a fuziform iniciálisok - az osztódásaik révén keletkező sejtek alakjának megfelelően - hosszanti irányban megnyúltak. A farész elemei a tracheák, a tracheidák, a farostok és a faparenchimasejtek. A tracheidák elhalt vízszállító sejtek. A harasztok és a nyitvatermők egyedüli vízszállító elemei. Sejtfaluk másodlagos vastagodása hálózatos, gödörkés, vermes gödörkés stb. lehet. A tracheák több sejt (tracheatag) harántsejtfalának felszívódásával keletkező vízszállító csövek. A zárvatermők fő vízszállító elemei, de előfordulnak a csikófark és a zsurlók szárában is. Ugyanakkor a zárvatermők ősibb fajaiban - pl. a liliomfa-virágúak rendjében - még nem jelentek meg. Hosszúságuk általában 10-20 cm-es, de a liánok szárában hihetetlen méretet (5-10 métert) is elérhet. Sejtfalaik másodlagos vastagodása a leggyakrabban gyűrűs vagy spirális típusú. Több évi működés után a szomszédos parenchimasejtek[291] benyomulhatnak üregükbe és ún. tilliszeket képezve eldugaszolhatják azokat. Idővel sejtfalaikat fafestő anyagok (flobafének) konzerválhatják. A faparenchima a farész élő, vékony sejtfalú eleme. A bélsugár- és a bélszöve- ti sejtek tápanyagokkal való ellátásában és a raktározásban is közreműködhet. Fuziform iniciálisokból[292] vagy bélsugár iniciálisokból[293] is keletkezhet. A farost szklerenchimatikus[294] jellegű szilárdítóelem. Az évelő fásszárú növények fatestében tavasszal nagy üregű, nyár végén pedig kis átmérőjű elemek képződnek. Az évenként kialakult tavaszi és nyár végi fa a fatestben gyakran jól felismerhető évgyűrűket alkot.

Vízszállító csövek (tracheák) gyűrűs és hálózatos sejtfalvastagodással, vízszállító sejtek (tracheidák) és faparenchima (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Vízszállító csövek (tracheák) gyűrűs és hálózatos sejtfalvastagodással, vízszállító sejtek (tracheidák) és faparenchima (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Erdeifenyő (Pinus sylvestris, Pinaceae) udvaros gödörkés sejtfalvastagodása a tracheidák radiális falán (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Erdeifenyő (Pinus sylvestris, Pinaceae) udvaros gödörkés sejtfalvastagodása a tracheidák radiális falán (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Kambium és farész faparenchimával (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Kambium és farész faparenchimával (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Fehér nyár (Populus alba, Salicaceae) fatörzsének érintőirányú (tangenciális) hosszmetszete (Babos Károly felvétele)
Fehér nyár (Populus alba, Salicaceae) fatörzsének érintőirányú (tangenciális) hosszmetszete (Babos Károly felvétele)

Cserfa (Quercus cerris, Fagaceae) fatörzsének keresztmetszete (Babos Károly felvétele)
Cserfa (Quercus cerris, Fagaceae) fatörzsének keresztmetszete (Babos Károly felvétele)

A háncsrész elsődleges elemei a prokambium[295], másodlagos elemei pedig a kambium[296] külső oldalán keletkeznek. Ezek az elemek szállítják az asszimilátumokat[297] a fiatal növényi részekben, az egyszikűekben és a másodlagosan nem vastagodó kétszikűekben. Először a protofloém, később pedig a metafloém alkotói jönnek létre. Az asszimilátumok[298] szállításában leginkább a metafloém vesz részt. Ősszel a háncs szállítóelemei eltömődnek és a kambium nagy mennyiségű háncsrostot hoz létre. A háncsrész alkotói a rostasejtek, a rostacsövek, a kísérősejtek, a háncsparenchima és a háncsrost. A rostasejtek a harasztok és a nyitvatermők egyedüli szállítóelemei, de a zárvatermőkben is gyakran előfordulnak. Tonoplasztjuk szétesése után sejtmagjuk tönkremegy és egy keverékplazma (mixoplazma) tölti ki a sejt üregét, amelyben az endoplazmatikus retikulum a sejtfal közelében megmarad. A rostasejtek csúcsi falán lévő sejtfalvastagodások gödörkéin plazmodezmoszok hatolnak át a szomszédos rostasejtekbe, amelyek a gyors asszimilátum-szállítást teszik lehetővé. A rostacsövek a zárvatermők jellegzetes háncselemei. Úgy keletkeznek, hogy több egymás fölött elhelyezkedő sejt (rostacsőtag) harántfalai perforálódnak, ún. rostalemezt alkotva. Általában csak néhány évig működnek. Ezt követően rostalemezeiket kallóz tömi el. A kísérősejtek és a rostacsőtagok közös anyasejtek egyenlőtlen (inekvális) osztódásával keletkeznek. Újabb osztódások következtében a rostacsőtagok mellett akár több kísérősejt is elhelyezkedhet. A kísérősejtek a nyitvatermőkből hiányzanak. Élénk anyagcserét folytatnak, és tápanyagokat is raktározhatnak. A rostacsővel együtt pusztulnak el. A háncsparenchima a szállításban és a raktározásban közreműködő, vékony falú háncsalkotó. Elöregedve szklerifikálódhat[299]. A háncsrost megnyúlt, vastag falú sejtjei a háncsot szilárdítják. A rostnövényekben - pl. kender, len - különösen fejlettek.

Egyszikű növény kollaterális zárt edénynyalábjának keresztmetszete (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Egyszikű növény kollaterális zárt edénynyalábjának keresztmetszete (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Rostalemez (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Rostalemez (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Vetési kender (Cannabis sativa, Cannabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Vetési kender (Cannabis sativa, Cannabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)



[289] Prokambium a szár és a gyökér azon elsődleges merisztémája, amelyből a szerv elsődleges (felülettel párhuzamos irányú osztódásokkal még nem vastagodott) szállítószövet-rendszere keletkezik.

[290] Kambium a növények szárának, valamint gyökerének felülettel párhuzamosan elhelyezkedő osztódó szövete. A szervet olyan osztódásokkal vastagítja, amelyek eredményeképpen keletkező új sejtfalak érintőirányúak (tangenciálisak). A kambium különleges formája a másodlagos bőrszövetet (periderma, paraderma) és a harmadlagos bőrszövetet (rhytidoma) képező fellogén, perikambium vagy parakambium, illetve a sebeket osztódásaival lezáró sebkambium.

[291] A parenchima a tér minden irányában többé-kevésbé azonos kiterjedésű sejtekből álló (izodiametrikus) szövet.

[292] A fuziform-iniciálisok a nyalábkambium azon hosszanti irányban megnyúlt sejtjei, amelyek az edénynyalábok szállító vagy szilárdító feladatú sejtjeit képezik. Mellettük előfordulnak a nyalábkambiumban a tér minden irányában többé-kevésbé azonos kiterjedésű (izodiametrikus) bélsugár-iniciálisok is, amelyek a központi bélszövetet és a kéreg alapszöveteit összekötő bélsugársejteket gyarapítják.

[293] A bélsugár-iniciálisok a nyalábkambium azon sejtjei, amelyek többé-kevésbé izodiametrikus bélsugársejteket képeznek.

[294] A szklerenchima erősen megvastagodott falú, szűk sejtüregű, élő anyagot nem tartalmazó sejt vagy szövet. A szilárdításban játszik szerepet.

[295] Prokambium a szár és a gyökér azon elsődleges merisztémája, amelyből a szerv elsődleges (felülettel párhuzamos irányú osztódásokkal még nem vastagodott) szállítószövet-rendszere keletkezik.

[296] Kambium a növények szárának, valamint gyökerének felülettel párhuzamosan elhelyezkedő osztódó szövete. A szervet olyan osztódásokkal vastagítja, amelyek eredményeképpen keletkező új sejtfalak érintőirányúak (tangenciálisak). A kambium különleges formája a másodlagos bőrszövetet (periderma, paraderma) és a harmadlagos bőrszövetet (rhytidoma) képező fellogén, perikambium vagy parakambium, illetve a sebeket osztódásaival lezáró sebkambium.

[297] Az asszimilátumok az élő szervezetek testét fölépítő, áthasonított anyagok. Az anyagcserefolyamatok során keletkeznek.

[298] Az asszimilátumok az élő szervezetek testét fölépítő, áthasonított anyagok. Az anyagcserefolyamatok során keletkeznek.

[299] A szklerenchima erősen megvastagodott falú, szűk sejtüregű, élő anyagot nem tartalmazó sejt vagy szövet. A szilárdításban játszik szerepet.