Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

Az alapszövetrendszer és a valódi alapszövetek

Az alapszövetrendszer és a valódi alapszövetek

Az alapszövetek a bőrszövetek és a szállítószövetek közötti teret töltik ki. A gyökérben a periblémából, a hajtásban pedig az alapmerisztémából keletkeznek. Sejtjeik rendszerint intenzív anyagcserét végeznek. Turgornyomásukkal[311] a lágyszárú növények tartását segítik, vízvesztésükkel pedig hervadását okozzák. Az alapszövet jellemző tulajdonsága, hogy sejtjei között gyakoriak a sejtközötti járatok (intercellulárisok). Ezek alapvető típusai a hasadásos (schizogen), az oldódásos (lysigen), a hasadással és oldódással létrejövő (schizolysigen) és a szakadásos (rhexigen) járat. Skizogén sejtközötti járat fordul elő pl. a lomblevelek szivacsos parenchi- marétegében, valamint a vízi növények átszellőztető alapszövetében (lásd később!). Benne gyakran anyagcseretermékek - pl. gyanta, illó olaj - halmozódnak fel. A gyakran egész sejtcsoport feloldódásával kialakuló lizigén sejtközötti járatok gyantát, tejnedvet, olajat, illó olajat stb. tartalmazhatnak. A fészekvirágzatúak, a kutyatejek és a kaucsukfa tejcsövei is oldódással keletkeznek. Skizolizigén sejtközötti járat a fenyőfélék gyantajáratait, rexigén sejtközötti járat pedig a szalmaszár központi üregét alkotja.

Dorziventrális levél keresztmetszete (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Dorziventrális levél keresztmetszete (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Lizigén sejtközötti járat (olajjárat) (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Lizigén sejtközötti járat (olajjárat) (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Fenyőfa törzsének kérgében gyantajárat béléssejtekkel (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Fenyőfa törzsének kérgében gyantajárat béléssejtekkel (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Szalmaszár nódusszal, internódiummal, levéllemezzel, levélhüvellyel és az utóbbi kettő között elhelyezkedő nyelvecskével (Turcsányi Gábor felvétele)
Szalmaszár nódusszal, internódiummal, levéllemezzel, levélhüvellyel és az utóbbi kettő között elhelyezkedő nyelvecskével (Turcsányi Gábor felvétele)

Közönséges rozs (Secale cereale, Poaceae) szalmaszárának keresztmetszete kollaterális zárt edénynyalábbal (Nyakas Antónia felvétele)
Közönséges rozs (Secale cereale, Poaceae) szalmaszárának keresztmetszete kollaterális zárt edénynyalábbal (Nyakas Antónia felvétele)

A valódi alapszövet sejtjei izodiametrikusak[312] /parenchimatikusak/[313] . Sejtfaluk vékony, és sok plazmát tartalmaznak. Jó regenerálódó képességűek; sebzés hatására sebkambiumot[314] képeznek. Szövettenyésztéskor ezt a tulajdonságukat használják ki. Valódi alapszövet alkotja a levelek mezofillumának,[315] a gyökér és a szár kéregrészének, valamint bélszövetének, egyes módosult szerveknek (gumó, hagyma, répatest stb.), a magvak endospermiumának,[316] a termések mezokarpiumának és a kétszikűek sziklevelének a fő tömegét.

Parenchimasejt (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Parenchimasejt (Fridvalszky Lóránt felvétele)

A valódi alapszövetek négy alapvető típusát különböztetjük meg: az asszimiláló, a raktározó, a víztartó és az átszellőztető alapszövetet. Az asszimiláló alapszövet (chlorenchyma) sok kloroplasztiszt tartalmaz. Legjellemzőbb a levelek mezofillumára,[317] de előfordul minden más, zöld színű szervben (szárakban, fiatal termésekben stb.). Legtipikusabb formája a levelek oszlopos parenchimája (palisad parenchyma). A raktározó alapszövet elsősorban a fénytől elzárt növényi szervekben elterjedt. Nagy tömegben fordul elő a raktározásra módosult gyökerekben, gyöktörzsekben,[318] gumókban, répatestekben, hagymákban, valamint a magvakban és a termésekben . Víztartó alapszövet a szárazságtűrő növények - pl. kaktuszok, varjúhájak, kövirózsák - szerveiben fordul elő. A sejtközötti járatokban gazdag átszellőztető alapszövet (aerenchyma) a vízi és a mocsári növények víz alá merült szerveire jellemző.

Asszimiláló alapszövet (chlorenchyma) a kamilla (Matricaria recutita, Compositae) virágzati tengelyében (Szőke Éva felvétele)
Asszimiláló alapszövet (chlorenchyma) a kamilla (Matricaria recutita, Compositae) virágzati tengelyében (Szőke Éva felvétele)

Dorziventrális levél keresztmetszete (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Dorziventrális levél keresztmetszete (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Közönséges búza (Triticum aestivum, Poaceae) szemtermése embrióval (az embrió fölső részén pajzs alakú sziklevéllel) (Fridvalszky Loránd felvétele)
Közönséges búza (Triticum aestivum, Poaceae) szemtermése embrióval (az embrió fölső részén pajzs alakú sziklevéllel) (Fridvalszky Loránd felvétele)



[311] Turgor a sejt vízfelvétele következtében kialakuló, sejtfalra ható hidrosztatikai nyomás. Hozzájárul a lágy növényi részek tartásához, szilárdságához, és a növekedő sejtek megnagyobbodásának is okozója.

[312] Izodiametrikus a minden irányban azonos kiterjedésű sejt vagy test.

[313] A parenchima a tér minden irányában többé-kevésbé azonos kiterjedésű sejtekből álló (izodiametrikus) szövet.

[314] Kambium a növények szárának, valamint gyökerének felülettel párhuzamosan elhelyezkedő osztódó szövete. A szervet olyan osztódásokkal vastagítja, amelyek eredményeképpen keletkező új sejtfalak érintőirányúak (tangenciálisak). A kambium különleges formája a másodlagos bőrszövetet (periderma, paraderma) és a harmadlagos bőrszövetet (rhytidoma) képező fellogén, perikambium vagy parakambium, illetve a sebeket osztódásaival lezáró sebkambium.

[315] A mezofillum a levél bőrszövet (epidermis) által határolt belseje.

[316] Az endospermium a mag táplálószövete (ún. magfehérje), amely a nyitvatermőkben még elsődleges (primer), mert az egyszeres kromoszómaszámú (haploid) női ivarú előtelepből (macroprothallium) jön létre, a zárvatermőkben pedig másodlagos (secunder), mert az embriózsák megtermékenyített központi vegetatív magjából keletkezik, és ennek következtében háromszoros kromoszómaszámú.

[317] A mezofillum a levél bőrszövet (epidermis) által határolt belseje.

[318] A rizóma vagy gyöktörzs vastag, évelő föld alatti módosult szár, rendes vagy járulékos rügyekkel és pikkelyszerű allevelekkel.