Növénytan
A növények anyagcseréjük során olyan termékeket is létrehoznak, amelyek általuk már nem hasznosíthatók, esetleg veszélyesek is rájuk. Ezektől igyekeznek megszabadulni. Léteznek azonban olyan kiválasztott anyagok is, amelyeknek még lehet valamilyen szerepük a növény életében: pl. a védelmetüket, illetve más szervezetek csalogatását vagy gátlását szolgálhatják. A valamilyen módon hasznosuló anyagoknak szekrétum, a nem hasznosulóknak pedig exkrétum a nevük. A szekrétumok közé soroljuk pl. a nektárt[328], az exkrétumok közé pedig a kalcium-oxalát kristályokat. A szekrétumok és az exkrétumok között gyakran nincs éles határ. Halmazállapotuk alapján a kiválasztott anyagok lehetnek gázneműek, folyékonyak vagy szilárdak. A kiválasztás lehet extracelluláris, ha a képződött anyag kilép a sejtből, és lehet intracelluláris, ha benne marad. A kiválasztás magányos elhelyezkedésű vagy sejtcsoportot alkotó, különleges megjelenésű parenchimasejtek[329] feladata.
Az alapszöveti parenchima[330] kiválasztó sejtjeit idioblasztoknak is nevezzük, ha a megjelenésük feltűnően eltér a környező sejtekétől. Intracelluláris módon illó olajat, balzsamot, kristályokat, csersavat, nyálkát stb. halmozhatnak fel. Összeolvadásukkor az említett anyagokat tartalmazó és ún. béléssejtekkel (epithel) határolt lizigén vagy skizolizigén sejtközötti járatok jönnek létre. A citrusfélék termésfalában keletkező lizigén sejtközötti járat pl. illó olajat tartalmaz. A kamilla fészekvirágzatának kiszélesedő virágzati tengelyében (vacok) skizogén olajjáratok keletkeznek. A mirtuszfélék és a fenyőfélék sejtközötti járataiban balzsam gyűlik össze. Ezek az anyagok a fatest anyagát védik a kórokozók és a korhadás ellen. A balzsamfenyő kérge által kiválasztott anyagból állítják elő a mikrotechnikában használt beágyazó anyagot, a kanadabalzsamot. A kutyatejfélék, a leander, a szobafikusz és a vetési kender tagolatlan tejcsövei egysejtűek és rendszerint elágazók. A pongyola pitypang, a mák és a kaucsukfa tagolt tejcsövei skizolizigén módon több sejt összeolvadásával keletkeznek. A tejcsövekben felhalmozott tejnedvet a gyógyszer- vagy a gumiipar gyakran alapanyagként hasznosítja. A szekrétum néha besűrűsödik és kikistályosodik.
A mirigyszőr a váladékát /pl. illó olajat/ általában extracelluláris módon a sejtek falának kutikularétege alá választja ki. A fáink rügypikkelyein található kollétereknek nevezett szőrök ragadós váladékokat termelnek. A nektáriumok[331] szintén extracelluláris kiválasztást folytatnak. A termő- vagy a porzólevél alapjánál gyakran diszkusz[332] alakul ki. Jellegzetes nektártermelő[333] szerv az orchideák mézajka. A rovarmegporzású növények virágtakarójának belső oldalán illatmirigyek (osmophora) választanak ki a virágnak illatot adó illó olajokat. A víznyílások[334] cseppfolyós vizet ürítenek ki a levelek felszínére.
[328] A nektáriumok vagy mézfejtők a zárvatermő növények megporzó rovarokat csalogató, édes nedvet (nektárt) kiválasztó mirigyei. Megkülönböztetünk virágon belüli, ún. intraflorális nektáriumokat és virágon kívüli, de annak mindig a közvetlen közelében elhelyezkedő ún. extraflorális nektáriumokat. A termőlevelek összenövéseinél szeptális nektáriumok helyezkedhetnek el.
[329] A parenchima a tér minden irányában többé-kevésbé azonos kiterjedésű sejtekből álló (izodiametrikus) szövet.
[330] A parenchima a tér minden irányában többé-kevésbé azonos kiterjedésű sejtekből álló (izodiametrikus) szövet.
[331] A nektáriumok vagy mézfejtők a zárvatermő növények megporzó rovarokat csalogató, édes nedvet (nektárt) kiválasztó mirigyei. Megkülönböztetünk virágon belüli, ún. intraflorális nektáriumokat és virágon kívüli, de annak mindig a közvetlen közelében elhelyezkedő ún. extraflorális nektáriumokat. A termőlevelek összenövéseinél szeptális nektáriumok helyezkedhetnek el.
[332] A diszkusz (mézfejtő gyűrű) a virág tengelyén kialakuló gyűrű, tányér stb. alakú mézfejtő. Feladata a nektárképzés.
[333] A nektáriumok vagy mézfejtők a zárvatermő növények megporzó rovarokat csalogató, édes nedvet (nektárt) kiválasztó mirigyei. Megkülönböztetünk virágon belüli, ún. intraflorális nektáriumokat és virágon kívüli, de annak mindig a közvetlen közelében elhelyezkedő ún. extraflorális nektáriumokat. A termőlevelek összenövéseinél szeptális nektáriumok helyezkedhetnek el.
[334] A hidatóda (hydathoda) a hajtás elsődleges bőrszövetén (epidermis) kialakuló, víz cseppfolyós állapotban való kiválasztására (guttáció) képes nyílás. Rendszerint a gázcserenyílások (stoma) módosulásával jön létre.