Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

Kiválasztó és váladéktartó alapszövetek

Kiválasztó és váladéktartó alapszövetek

A növények anyagcseréjük során olyan termékeket is létrehoznak, amelyek általuk már nem hasznosíthatók, esetleg veszélyesek is rájuk. Ezektől igyekeznek megszabadulni. Léteznek azonban olyan kiválasztott anyagok is, amelyeknek még lehet valamilyen szerepük a növény életében: pl. a védelmetüket, illetve más szervezetek csalogatását vagy gátlását szolgálhatják. A valamilyen módon hasznosuló anyagoknak szekrétum, a nem hasznosulóknak pedig exkrétum a nevük. A szekrétumok közé soroljuk pl. a nektárt[328], az exkrétumok közé pedig a kalcium-oxalát kristályokat. A szekrétumok és az exkrétumok között gyakran nincs éles határ. Halmazállapotuk alapján a kiválasztott anyagok lehetnek gázneműek, folyékonyak vagy szilárdak. A kiválasztás lehet extracelluláris, ha a képződött anyag kilép a sejtből, és lehet intracelluláris, ha benne marad. A kiválasztás magányos elhelyezkedésű vagy sejtcsoportot alkotó, különleges megjelenésű parenchimasejtek[329] feladata.

Az alapszöveti parenchima[330] kiválasztó sejtjeit idioblasztoknak is nevezzük, ha a megjelenésük feltűnően eltér a környező sejtekétől. Intracelluláris módon illó olajat, balzsamot, kristályokat, csersavat, nyálkát stb. halmozhatnak fel. Összeolvadásukkor az említett anyagokat tartalmazó és ún. béléssejtekkel (epithel) határolt lizigén vagy skizolizigén sejtközötti járatok jönnek létre. A citrusfélék termésfalában keletkező lizigén sejtközötti járat pl. illó olajat tartalmaz. A kamilla fészekvirágzatának kiszélesedő virágzati tengelyében (vacok) skizogén olajjáratok keletkeznek. A mirtuszfélék és a fenyőfélék sejtközötti járataiban balzsam gyűlik össze. Ezek az anyagok a fatest anyagát védik a kórokozók és a korhadás ellen. A balzsamfenyő kérge által kiválasztott anyagból állítják elő a mikrotechnikában használt beágyazó anyagot, a kanadabalzsamot. A kutyatejfélék, a leander, a szobafikusz és a vetési kender tagolatlan tejcsövei egysejtűek és rendszerint elágazók. A pongyola pitypang, a mák és a kaucsukfa tagolt tejcsövei skizolizigén módon több sejt összeolvadásával keletkeznek. A tejcsövekben felhalmozott tejnedvet a gyógyszer- vagy a gumiipar gyakran alapanyagként hasznosítja. A szekrétum néha besűrűsödik és kikistályosodik.

Kalcium-oxalát kristályrozetta (idioblaszt) Lonicera sp. (Caprifoliaceae) termésében (interferencia-kontraszt felvétel) (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Kalcium-oxalát kristályrozetta (idioblaszt) Lonicera sp. (Caprifoliaceae) termésében (interferencia-kontraszt felvétel) (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Fenyőfa törzsének kérgében gyantajárat béléssejtekkel (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Fenyőfa törzsének kérgében gyantajárat béléssejtekkel (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Lizigén sejtközötti járat (olajjárat) (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Lizigén sejtközötti járat (olajjárat) (Fridvalszky Lóránt felvétele)

A kamilla (Matricaria recutita, Compositae) virágzati vacokjának skizogén sejtközötti járatában felhalmozódott illóolaj (Szőke Éva felvétele)
A kamilla (Matricaria recutita, Compositae) virágzati vacokjának skizogén sejtközötti járatában felhalmozódott illóolaj (Szőke Éva felvétele)

Európai leander (Nerium oleander, Apocynaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Európai leander (Nerium oleander, Apocynaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Vetési kender (Cannabis sativa, Cannabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Vetési kender (Cannabis sativa, Cannabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Pongyola pitypang (Taraxacum officinale, Compositae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Pongyola pitypang (Taraxacum officinale, Compositae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Mák (Papaver somniferum, Papaveraceae) toktermése (Turcsányi Gábor felvétele)
Mák (Papaver somniferum, Papaveraceae) toktermése (Turcsányi Gábor felvétele)

A mirigyszőr a váladékát /pl. illó olajat/ általában extracelluláris módon a sejtek falának kutikularétege alá választja ki. A fáink rügypikkelyein található kollétereknek nevezett szőrök ragadós váladékokat termelnek. A nektáriumok[331] szintén extracelluláris kiválasztást folytatnak. A termő- vagy a porzólevél alapjánál gyakran diszkusz[332] alakul ki. Jellegzetes nektártermelő[333] szerv az orchideák mézajka. A rovarmegporzású növények virágtakarójának belső oldalán illatmirigyek (osmophora) választanak ki a virágnak illatot adó illó olajokat. A víznyílások[334] cseppfolyós vizet ürítenek ki a levelek felszínére.



[328] A nektáriumok vagy mézfejtők a zárvatermő növények megporzó rovarokat csalogató, édes nedvet (nektárt) kiválasztó mirigyei. Megkülönböztetünk virágon belüli, ún. intraflorális nektáriumokat és virágon kívüli, de annak mindig a közvetlen közelében elhelyezkedő ún. extraflorális nektáriumokat. A termőlevelek összenövéseinél szeptális nektáriumok helyezkedhetnek el.

[329] A parenchima a tér minden irányában többé-kevésbé azonos kiterjedésű sejtekből álló (izodiametrikus) szövet.

[330] A parenchima a tér minden irányában többé-kevésbé azonos kiterjedésű sejtekből álló (izodiametrikus) szövet.

[331] A nektáriumok vagy mézfejtők a zárvatermő növények megporzó rovarokat csalogató, édes nedvet (nektárt) kiválasztó mirigyei. Megkülönböztetünk virágon belüli, ún. intraflorális nektáriumokat és virágon kívüli, de annak mindig a közvetlen közelében elhelyezkedő ún. extraflorális nektáriumokat. A termőlevelek összenövéseinél szeptális nektáriumok helyezkedhetnek el.

[332] A diszkusz (mézfejtő gyűrű) a virág tengelyén kialakuló gyűrű, tányér stb. alakú mézfejtő. Feladata a nektárképzés.

[333] A nektáriumok vagy mézfejtők a zárvatermő növények megporzó rovarokat csalogató, édes nedvet (nektárt) kiválasztó mirigyei. Megkülönböztetünk virágon belüli, ún. intraflorális nektáriumokat és virágon kívüli, de annak mindig a közvetlen közelében elhelyezkedő ún. extraflorális nektáriumokat. A termőlevelek összenövéseinél szeptális nektáriumok helyezkedhetnek el.

[334] A hidatóda (hydathoda) a hajtás elsődleges bőrszövetén (epidermis) kialakuló, víz cseppfolyós állapotban való kiválasztására (guttáció) képes nyílás. Rendszerint a gázcserenyílások (stoma) módosulásával jön létre.