Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A szár elsődleges szöveti felépítése

A szár elsődleges szöveti felépítése

A hajtáscsúcstól bizonyos távolságra megkezdődnek a differenciálódási folyamatok, amelyek eredményeképpen a szár elsődleges szövetei kialakulnak. Ezek a bél és a kéreg alapszövetei - parenchima-[335], szklerenchima-[336] és kollenchimaszövetek - valamint a prokambiumnyalábokból[337] differenciálódó elsődleges edénynyalábok és az epidermisz[338].

Az edénynyalábok elrendeződése eltér a különböző rendszertani csoportok szárában. A kétszikűekében pl. körben helyezkednek el, amelyet kívülről az elsődleges kéreg, belülről pedig a bél övez. A nyalábok közötti területen elsődleges bélsugarak kötik össze a kérget a béllel. A szár nyalábokat és bélszövetet tartalmazó központi részét gyakran nevezik központi hengernek, jóllehet ezt a részt az elsődleges kéregtől ritkán választja el olyan jól felismerhető réteg, mint az endodermisz[339] a gyökérben. Mivel azonban a fiatal kétszikűek legbelső kéregrétegének sejtjei sok keményítőt tartalmaznak, ezt az endodermisszel[340] homológ[341] sejtréteget keményítős hüvelynek nevezték el. Idősebb szervekben a keményítő eltűnik. Egyes fajokban - pl. közönséges aggófű - és a föld alatti módosult szárakban éppúgy, mint az ősibb hajtásos növényekben - pl. mételyfű, kígyónyelv - tipikus endodermisz[342] is kifejlődhet. Sok növényben a bélszövet tönkremegy, és helyén üreg jön létre . A szár kéregrészében kívül, az epidermisz[343] alatt, rendszerint klorenchima-[344] és kollenchimaszövet[345] húzódik.

Kétszikű szár keresztmetszete kollaterális nyílt edénynyalábbal (Nyakas Antónia felvétele)
Kétszikű szár keresztmetszete kollaterális nyílt edénynyalábbal (Nyakas Antónia felvétele)

Fiatal liánszár (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Fiatal liánszár (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Kék nőszirom (Iris germanica, Iridaceae) poliarch egyszerű, sugaras edénynyalábja U-alakú endodermisszel (Babos Károly felvétele)
Kék nőszirom (Iris germanica, Iridaceae) poliarch egyszerű, sugaras edénynyalábja U-alakú endodermisszel (Babos Károly felvétele)

Kígyónyelv (Ophioglossum vulgatum, Ophioglossaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Kígyónyelv (Ophioglossum vulgatum, Ophioglossaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Tök (Cucurbita pepo, Cucurbitaceae) kétnyalábkörös szárának keresztmetszete bikollaterális edénynyalábokkal (Nyakas Antónia felvétele)
Tök (Cucurbita pepo, Cucurbitaceae) kétnyalábkörös szárának keresztmetszete bikollaterális edénynyalábokkal (Nyakas Antónia felvétele)

Az epidermisz alatti mechanikai és asszimiláló alapszövetek többi szövettől elkülönülő rétegét hipodermának nevezzük. Ennek mechanikai szöveteit a kollenchimán[346] kívül szklerenchima[347] is alkothatja.

Az egyszikűekben az edénynyalábok a szár keresztmetszetében szórtan helyezkednek el . Itt is fel lehet ismerni egy olyan, edénynyalábokat magába foglaló részt, amely a központi hengernek, illetve egy azt körülvevő vékony részt, amely az elsődleges kéregnek felel meg. A legtöbb egyszikű szárában kívül több és kisebb, belül pedig kevesebb és nagyobb edénynyaláb helyezkedik el. Az epidermisz[348] alatti kéregrészben, valamint az edénynyalábok közvetlen környezetében szklerenchimaszövet[349] van. A kéreg szklerenchimájába[350] klorenchimaszövet[351] csoportjai ágyazódnak. Egyes egyszikűek /pl. a pázsitfüvek többsége/ szárának legbelsejében - éppúgy, mint a kétszikűekében - központi bélszövet alakul ki, amelyet a szártag gyors megnyúlása miatt létrejövő rexigén üreg válthat fel.

Kukoricaszár (Zea mays, Poaceae) keresztmetszete (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Kukoricaszár (Zea mays, Poaceae) keresztmetszete (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Epidermisz, alatta szklerenchimatikus hipodermával (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Epidermisz, alatta szklerenchimatikus hipodermával (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Közönséges rozs (Secale cereale, Poaceae) szalmaszárának keresztmetszete kollaterális zárt edénynyalábbal (Nyakas Antónia felvétele)
Közönséges rozs (Secale cereale, Poaceae) szalmaszárának keresztmetszete kollaterális zárt edénynyalábbal (Nyakas Antónia felvétele)



[335] A parenchima a tér minden irányában többé-kevésbé azonos kiterjedésű sejtekből álló (izodiametrikus) szövet.

[336] A szklerenchima erősen megvastagodott falú, szűk sejtüregű, élő anyagot nem tartalmazó sejt vagy szövet. A szilárdításban játszik szerepet.

[337] Prokambium a szár és a gyökér azon elsődleges merisztémája, amelyből a szerv elsődleges (felülettel párhuzamos irányú osztódásokkal még nem vastagodott) szállítószövet-rendszere keletkezik.

[338] Az epidermisz a fiatal hajtás (elsődleges) bőrszövete.

[339] Az endodermisz kéreghatár: a gyökerek és a földbeli hajtások elsődleges kérgének legbelső, központi hengerrel határos sejtsora.

[340] Az endodermisz kéreghatár: a gyökerek és a földbeli hajtások elsődleges kérgének legbelső, központi hengerrel határos sejtsora.

[341] Homológok az azonos származású, de az evolúció folyamatában egymástól eltérő megjelenésűvé vált szervek, illetve az ilyen szervekkel végbemenő egyedfejlődés-típusok.

[342] Az endodermisz kéreghatár: a gyökerek és a földbeli hajtások elsődleges kérgének legbelső, központi hengerrel határos sejtsora.

[343] Az epidermisz a fiatal hajtás (elsődleges) bőrszövete.

[344] A klorenchima asszimiláló alapszövet.

[345] A kollenchima a fiatal, elsődleges felépítésű szervek részlegesen (pl. a sejtek sarkában vagy felülettel párhuzamos oldalain) megvastagodott falú, élő sejtekből álló szilárdító szövete.

[346] A kollenchima a fiatal, elsődleges felépítésű szervek részlegesen (pl. a sejtek sarkában vagy felülettel párhuzamos oldalain) megvastagodott falú, élő sejtekből álló szilárdító szövete.

[347] A szklerenchima erősen megvastagodott falú, szűk sejtüregű, élő anyagot nem tartalmazó sejt vagy szövet. A szilárdításban játszik szerepet.

[348] Az epidermisz a fiatal hajtás (elsődleges) bőrszövete.

[349] A szklerenchima erősen megvastagodott falú, szűk sejtüregű, élő anyagot nem tartalmazó sejt vagy szövet. A szilárdításban játszik szerepet.

[350] A szklerenchima erősen megvastagodott falú, szűk sejtüregű, élő anyagot nem tartalmazó sejt vagy szövet. A szilárdításban játszik szerepet.

[351] A klorenchima asszimiláló alapszövet.