Növénytan
A fatest másodlagos elemeit a kambiumgyűrű[358] hozza létre, amely hosszanti irányban megnyúlt fuziform-iniciálisokat[359] és kisebb, izodiametrikus[360] bélsugár-iniciálisokat tartalmaz. Az ezekből évek hosszú sora alatt lefűződő elemek jellegzetes elrendeződésűek . Az erősen megvastagodott fatest mellett a szár keresztmetszetében viszonylag kis területet foglal el a központi bélszövet, a (másodlagos) kéreg és a másodlagos bőrszövet (periderma) . A fatest legfontosabb alkotói, a tracheák, a tracheidák, a farostok és a faparenchimasejtek az évek során rétegesen rakódnak le . Váltakozva világosabb és nagyobb elemekből, valamint sötétebb és kisebb elemekből álló évgyűrűket hoznak létre. Az előbbi rétegek által alkotott ún. korai fa tavasszal, az utóbbiak által kialakított ún. kései fa pedig nyár végén képződik. Az egyes évek faelemeit egy éles vonal, az ún. évgyűrűhatár választja el egymástól. Mivel a vastagodás zónája a szár csúcsán minden évben fölfelé nyomul, az évgyűrűk száma a csúcstól a törzslábig egyre növekszik. Az évgyűrűket sugárirányban itt-ott a bélsugár-iniciálisok által létrehozott bélsugarak szakítják meg. A zárvatermők szállítóelemei a farészben többnyire tracheák, míg a nyitvatermőkben ugyanezt a feladatot a tracheidák látják el. Az évgyűrűk szélességét az ökológiai környezeti feltételek - mindenekelőtt az időjárási tényezők - nagymértékben befolyásolják . Amennyiben a fa a lombozatát kedvezőtlen időjárási feltételek vagy betegségek következtében a vegetációs periódus[361] alatt elveszíti, álévgyűrűk alakulhatnak ki fatestében.
A fatest belső, idősödő évgyűrűi idővel befejezik szállítási tevékenységüket, és üregeiket a szomszédos faparenchimasejtek tömlőszerű benövései, a tillisek tömik el. Sejtfalaikba színes anyagok, flobafének rakódnak, amelyek a kórokozók és a víz ellen nyújtanak védelmet. Az ilyen fatest belső, színes része a geszt, külső, nem színes, működő része a szijács . A faipar által keresett gesztes fák mellett ismerünk geszt nélküli, szijácsfákat is (pl. fűz, nyár), amelyek fatestébe egyáltalán nem rakódnak tartósító anyagok. A fatest minőségét a benne előforduló rostok mennyisége is befolyásolja. A sok rostot tartalmazó keményfák közé tartozik pl. a tölgy, a bükk, a cseresznye, a dió, a kőris és az akác, a kevés rosttal bíró puhafák közé pedig a fenyők, a hárs, az éger, a fűz és a nyár fateste.
A nyitvatermők fateste a nagy üregű tracheák hiánya miatt egységesebb felépítésű (homoxil fa), mint a zárvatermőké (heteroxil fa). A kései fát a zárvatermőkkel ellentétben nem farostok, hanem vastagodott falú tracheidák (ún. rosttracheidák) alkotják. A fatestben gyakoriak a gyantajáratok . Az összes elem - a bélsugársejtek kivételével - a szár hosszanti irányában rendeződik el.
A zárvatermők fateste a tracheák elrendeződése alapján kétféle lehet. Az ún. szórtlikacsú fák - pl. nyárfák, fűzfák, nagylevelű hárs, hegyi juhar, mézgás éger évgyűrűiben ezek a nagy üregű elemek egyenletesen oszlanak el, míg a gyűrűslikacsú fák - pl. kocsányos tölgy, fehér akác, mezei szil, magas kőris - évgyűrűiben elsősorban a tavaszi fában helyezkednek el. A bélsugársejtek a zárvatermőkben is sugárirányba rendeződnek. A háncsrészben is kialakulhatnak évgyűrűszerű képződmények; az elsősorban háncsrostok és kősejtek által képzett rétegeket kemény háncsnak, a rostacsövek, rostasejtek és kísérősejtek által létrehozottakat pedig lágy háncsnak nevezzük .
[358] Kambium a növények szárának, valamint gyökerének felülettel párhuzamosan elhelyezkedő osztódó szövete. A szervet olyan osztódásokkal vastagítja, amelyek eredményeképpen keletkező új sejtfalak érintőirányúak (tangenciálisak). A kambium különleges formája a másodlagos bőrszövetet (periderma, paraderma) és a harmadlagos bőrszövetet (rhytidoma) képező fellogén, perikambium vagy parakambium, illetve a sebeket osztódásaival lezáró sebkambium.
[359] A fuziform-iniciálisok a nyalábkambium azon hosszanti irányban megnyúlt sejtjei, amelyek az edénynyalábok szállító vagy szilárdító feladatú sejtjeit képezik. Mellettük előfordulnak a nyalábkambiumban a tér minden irányában többé-kevésbé azonos kiterjedésű (izodiametrikus) bélsugár-iniciálisok is, amelyek a központi bélszövetet és a kéreg alapszöveteit összekötő bélsugársejteket gyarapítják.
[360] Izodiametrikus a minden irányban azonos kiterjedésű sejt vagy test.
[361] Vegetációs periódus az az időszak, amelyen keresztül az ökológiai környezeti tényezők a növények életfeltételeit kielégítik. Hosszát mindenekelőtt a hőmérsékleti és a csapadékviszonyok korlátozzák.