Növénytan
A lomblevelek epidermisze[373] egy többrétegű levélbelsőt (mesophyllum) fog közre. A mezofillumba kollaterális zárt edénynyalábok ágyazódnak. Farészük többnyire a színi (adaxiális) oldal, háncsrészük pedig a fonáki (abaxiális) oldal felé esik.
A homogén felépítésű levelek - pl. a fagyöngy levelei és a virágtakaró-levelek - mezofilluma nem tagolódik eltérő típusú parenchimasejtek[374] által alkotott rétegekre. A mérsékelt égöv mér- sékelt vízellátottságú növényeinek (ún. mezofiton növények) mezofillumában a színi epidermisz[375] alatt kissé megnyúlt, hosszirányban szorosan egymás mellé rendeződött sejtekből álló oszlopos parenchima[376], a fonáki epidermisz[377] alatt pedig izodiametrikus[378] sejtek által alkotott szivacsos parenchima[379] van (dorziventrális vagy bifaciális levél) . A szárazságtűrő növények (szklerofiton növények) leveleiben redukálódott vagy esetleg el is tűnt a szivacsos parenchima,[380] és mindkét oldali epidermisz[381] alatt oszlopos parenchima[382] található. Hasonlóképpen a pázsitfüvek mezofillumában is a színi és a fonáki oldal egyforma (izolaterális vagy unifaciális levél) . A mezofillumot alkothatja csupán szivacsos parenchima (pl. a nád, csenkeszek, perjék), de több fajra (pl. búza, árpa) az jellemző, hogy az epidermiszek[383] alatt szorosabban elhelyezkedő oszlopszerű parenchimasejtek,[384] a levéllemez közepén pedig fejlett szivacsos parenchimasejtek[385] találhatók. Ezek a kontinentálisabb éghajlathoz alkalmazkodott növények levéllemezüket csaknem függőleges irányba fordítják, aminek következtében levelük két oldalát többé-kevésbé egyforma mennyiségű fény éri.
Különleges a C4-es fotoszintézist folytató növények levelének felépítése . Edénynyalábjaikat ugyanis egy szorosan záródó, parásodott falú parenchimatikus sejtekből[386] álló nyalábhüvely burkolja, amelyhez sugarasan rendeződött oszlopos parenchima kapcsolódik. Az ilyen szöveti szerkezetet a német der Kranz (jelentése: gyűrű) szóval Kranz-anatómiának nevezzük.
A gázcserenyílások legtöbbször a fonáki epidermiszben[387] fordulnak elő (hiposztomatikus levelek). A víz színén úszó leveleknek viszont csak a színi oldalán találunk sztómákat[388] (episztomatikus levelek). Mindkét oldali epidermiszben[389] tartalmaz gázcserenyílásokat pl. a pázsitfüvek ún. amfisztomatikus levele.
A leveleket az edénynyalábokhoz kapcsolódó, és egyben a levélereket is alkotó kollenchimatikus[390] vagy szklerenchimatikus[391] szövetek szilárdítják.
[373] Az epidermisz a fiatal hajtás (elsődleges) bőrszövete.
[374] A parenchima a tér minden irányában többé-kevésbé azonos kiterjedésű sejtekből álló (izodiametrikus) szövet.
[375] Az epidermisz a fiatal hajtás (elsődleges) bőrszövete.
[376] A parenchima a tér minden irányában többé-kevésbé azonos kiterjedésű sejtekből álló (izodiametrikus) szövet.
[377] Az epidermisz a fiatal hajtás (elsődleges) bőrszövete.
[378] Izodiametrikus a minden irányban azonos kiterjedésű sejt vagy test.
[379] A parenchima a tér minden irányában többé-kevésbé azonos kiterjedésű sejtekből álló (izodiametrikus) szövet.
[380] A parenchima a tér minden irányában többé-kevésbé azonos kiterjedésű sejtekből álló (izodiametrikus) szövet.
[381] Az epidermisz a fiatal hajtás (elsődleges) bőrszövete.
[382] A parenchima a tér minden irányában többé-kevésbé azonos kiterjedésű sejtekből álló (izodiametrikus) szövet.
[383] Az epidermisz a fiatal hajtás (elsődleges) bőrszövete.
[384] A parenchima a tér minden irányában többé-kevésbé azonos kiterjedésű sejtekből álló (izodiametrikus) szövet.
[385] A parenchima a tér minden irányában többé-kevésbé azonos kiterjedésű sejtekből álló (izodiametrikus) szövet.
[386] A parenchima a tér minden irányában többé-kevésbé azonos kiterjedésű sejtekből álló (izodiametrikus) szövet.
[387] Az epidermisz a fiatal hajtás (elsődleges) bőrszövete.
[388] A sztóma vagy gázcserenyílás a mohák, a harasztok és a virágos növények hajtásának elsődleges bőrszövetén kialakuló, gázcserét (mindenekelőtt szén-dioxid-felvételt és oxigénleadást) biztosító, specializálódott sejtekből álló képlet.
[389] Az epidermisz a fiatal hajtás (elsődleges) bőrszövete.
[390] A kollenchima a fiatal, elsődleges felépítésű szervek részlegesen (pl. a sejtek sarkában vagy felülettel párhuzamos oldalain) megvastagodott falú, élő sejtekből álló szilárdító szövete.
[391] A szklerenchima erősen megvastagodott falú, szűk sejtüregű, élő anyagot nem tartalmazó sejt vagy szövet. A szilárdításban játszik szerepet.