Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A gyökerek másodlagos szöveti felépítése

A gyökerek másodlagos szöveti felépítése

A harasztok és az egyszikűek gyökere nem vastagszik másodlagosan. Ez alól csak a sárkányfa kivétel. Amíg a nyitvatermők és a kétszikű fásszárúak gyökere erőteljesen vastagszik másodlagosan, a lágyszárú kétszikűek jelentős része nem, vagy csak csekély mértékben teszi ugyanezt. Ismerünk mindazonáltal olyan lágyszárú kétszikűeket is - pl. lucerna, édeskömény -, amelyek gyökere viszonylag jelentős mértékben vastagszik másodlagosan.

Kanári sárkányfa (Dracaena draco, Dracaenaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Kanári sárkányfa (Dracaena draco, Dracaenaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Takarmánylucerna (Medicago sativa, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Takarmánylucerna (Medicago sativa, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A másodlagos vastagodás a fa- és a háncsnyalábok között egy hullámvonal alakú kambiumgyűrű[394] ("hullámkambium") kialakulásával kezdődik. Ezt a fa- és a háncsnyalábok közötti parenchimasejtek[395], valamint a fanyalábokkal szembeni periciklussejtek[396] osztódóképességük visszanyerésével hozzák létre. Az így kialakult kambium[397] a háncsnyalábok alatt kezd működni, és befelé másodlagos xilémelemeket[398] lefűzve fokozatosan kisimul gyűrű alakúvá . Közben kifelé másodlagos floémelemeket[399] is képez. Az elsődleges szerkezet fanyalábjai fölött a kambiumsejtek[400] az elsődleges bélsugarakat gyarapítják. Közben másodlagos bélsugarak is keletkeznek a másodlagos elemek között.

A paprika (Capsicum annuum, Solanaceae) homogén módon vastagodott gyökerének keresztmetszete (Nyakas Antónia felvétele)
A paprika (Capsicum annuum, Solanaceae) homogén módon vastagodott gyökerének keresztmetszete (Nyakas Antónia felvétele)

A gyökér másodlagos edénynyalábelemeinek kialakulását egyéb szövettani változások is kísérik. A vastagodás következtében az epibléma[401] leszakadozik és helyét átmenetileg az elparásodott exodermisz[402] veszi át. A periciklus[403] kambium[404] kialakításában részt nem vevő sejtjei is osztódni kezdenek, és parakambiumként[405] működve másodlagos bőrszövetet (periderma) képeznek . A fásszárú növények gyökerein általában harmadlagos bőrszövet (rhytidoma) is kialakul.

Részlet a szőlő (Vitis vinifera, Vitaceae) vastagodott gyökerének keresztmetszetéből (Nyakas Antónia felvétele)
Részlet a szőlő (Vitis vinifera, Vitaceae) vastagodott gyökerének keresztmetszetéből (Nyakas Antónia felvétele)



[394] Kambium a növények szárának, valamint gyökerének felülettel párhuzamosan elhelyezkedő osztódó szövete. A szervet olyan osztódásokkal vastagítja, amelyek eredményeképpen keletkező új sejtfalak érintőirányúak (tangenciálisak). A kambium különleges formája a másodlagos bőrszövetet (periderma, paraderma) és a harmadlagos bőrszövetet (rhytidoma) képező fellogén, perikambium vagy parakambium, illetve a sebeket osztódásaival lezáró sebkambium.

[395] A parenchima a tér minden irányában többé-kevésbé azonos kiterjedésű sejtekből álló (izodiametrikus) szövet.

[396] A periciklus a gyökér központi hengerének osztódásra képes legkülső sejtsora.

[397] Kambium a növények szárának, valamint gyökerének felülettel párhuzamosan elhelyezkedő osztódó szövete. A szervet olyan osztódásokkal vastagítja, amelyek eredményeképpen keletkező új sejtfalak érintőirányúak (tangenciálisak). A kambium különleges formája a másodlagos bőrszövetet (periderma, paraderma) és a harmadlagos bőrszövetet (rhytidoma) képező fellogén, perikambium vagy parakambium, illetve a sebeket osztódásaival lezáró sebkambium.

[398] Xilém a szállítószövet-rendszer szilárdító elemeket is tartalmazó farésze.

[399] Floém a szállítószövet-rendszer szilárdító elemeket is tartalmazó háncsrésze.

[400] Kambium a növények szárának, valamint gyökerének felülettel párhuzamosan elhelyezkedő osztódó szövete. A szervet olyan osztódásokkal vastagítja, amelyek eredményeképpen keletkező új sejtfalak érintőirányúak (tangenciálisak). A kambium különleges formája a másodlagos bőrszövetet (periderma, paraderma) és a harmadlagos bőrszövetet (rhytidoma) képező fellogén, perikambium vagy parakambium, illetve a sebeket osztódásaival lezáró sebkambium.

[401] Az epibléma a fiatal gyökér bőrszövete.

[402] Az exodermisz a fiatal gyökér elsődleges kérgének legkülső sejtsora, amely a másodlagos bőrszövet (periderma) kialakulását megelőzően az elhaló epibléma védelmi szerepét veszi át ideiglenesen.

[403] A periciklus a gyökér központi hengerének osztódásra képes legkülső sejtsora.

[404] Kambium a növények szárának, valamint gyökerének felülettel párhuzamosan elhelyezkedő osztódó szövete. A szervet olyan osztódásokkal vastagítja, amelyek eredményeképpen keletkező új sejtfalak érintőirányúak (tangenciálisak). A kambium különleges formája a másodlagos bőrszövetet (periderma, paraderma) és a harmadlagos bőrszövetet (rhytidoma) képező fellogén, perikambium vagy parakambium, illetve a sebeket osztódásaival lezáró sebkambium.

[405] A periderma vagy parakéreg a másodlagosan vastagodó hajtásos növények idősebb gyökerének és szárának az elsődleges bőrszövet (epidermisz) leszakadozását követően kialakuló másodlagos bőrszövete. Három rétege a parásodott falú paraszövet (phellom), a parakambium (phellogen) és a paraalapszövet (phelloderma).