Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A termés és a mag szöveti felépítése

A termés és a mag szöveti felépítése

A termések, igen változatos felépítésüknek megfelelően, nagyon eltérő szöveti felépítésűek lehetnek. Miközben a bibeszál és a bibe rendszerint leszárad, a termőlevél fala, terméssé való érésekor, jelentős változásokon megy keresztül. Gyakran kiszárad, színe megváltozik, sejtfalai megvastagodnak, illetve szklerenchimatikussá[419] válnak, és a sejtek vakuólumaiba, valamint a sejtközötti járatokba különböző anyagok /pl. illó olajok/ rakódnak be. Előfordul, hogy terméséréskor még sejtosztódások is bekövetkeznek, vagy éppen egész szövetrétegek - feloldódás következtében - megszűnnek a termőben. Különböző összenövések révén még a valódi terméseknél is nagyobb változások mennek végbe az áltermésekben.

A magot borító maghéj a magkezdemény egy- vagy kétréte-[420] gű burkából, az integumentumból[421] alakul ki. Alatta helyezkedik el a zigótából[422] keletkezett embrió, amely fejlődése kezdetén, heterotróf módon,[423] kétféle forrásból táplálkozhat. Egyes növények - pl. ricinus, vöröshagyma, gabonák - magvaikban külön tápláló szövetet tartalmaznak, míg mások - pl. csonthéjas gyümölcsfák, pillangósvirágúak, bükkfafélék, tök - a tartalék tápanyagaikat magában az embrióban, pontosabban annak sziklevelében raktározzák. Az elkülönült tápláló szövet lehet az embriózsák megtermékenyített központi magjából kialakult endospermium vagy a magkezdemény testéből (nucellus) származó perispermium. A pázsitfüvek embrióját az endospermium irányába a pajzs alakú sziklevelük (pajzsocska, scutellum) borítja. Endospermiumuk belső része a keményítőtartalmú liszttest, külső, fehérjéket raktározó rétege pedig az aleuronréteg. A hajtáskezdeményt tartalmazó rügyecskéjüket (plumula) rügyhüvely (coleoptyl), a gyökérkezdeményt magába foglaló gyököcskéjüket (radicula) pedig gyökérhüvely (coleorrhiza) borítja. A pajzsocska a szikközépi szárból (mesocotyl) ered.

Magkezdemény hosszmetszete, középen az embriózsákkal (Nyakas Antónia felvétele)
Magkezdemény hosszmetszete, középen az embriózsákkal (Nyakas Antónia felvétele)

Ricinus (Ricinus communis, Euphorbiaceae) toktermésekkel (Babos Károly felvétele)
Ricinus (Ricinus communis, Euphorbiaceae) toktermésekkel (Babos Károly felvétele)

Vöröshagyma (Allium cepa, Alliaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Vöröshagyma (Allium cepa, Alliaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Részlet a kukorica (Zea mays, Poaceae) szemtermésének keresztmetszetéből (Nyakas Antónia felvétele)
Részlet a kukorica (Zea mays, Poaceae) szemtermésének keresztmetszetéből (Nyakas Antónia felvétele)

Közönséges tök (Cucurbita pepo, Cucurbitaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Közönséges tök (Cucurbita pepo, Cucurbitaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Közönséges búza (Triticum aestivum, Poaceae) szemtermése embrióval (az embrió fölső részén pajzs alakú sziklevéllel) (Fridvalszky Loránd felvétele)
Közönséges búza (Triticum aestivum, Poaceae) szemtermése embrióval (az embrió fölső részén pajzs alakú sziklevéllel) (Fridvalszky Loránd felvétele)



[419] A szklerenchima erősen megvastagodott falú, szűk sejtüregű, élő anyagot nem tartalmazó sejt vagy szövet. A szilárdításban játszik szerepet.

[420] Az ősibb fajok maghéja kétrétegű (bitegmikus), a levezetettebb fajok maghéja viszont visszafejlődés vagy összeolvadás (fúzió) következtében gyakran egyrétegű (unitegmikus).

[421] Az ősibb fajok maghéja kétrétegű (bitegmikus), a levezetettebb fajok maghéja viszont visszafejlődés vagy összeolvadás (fúzió) következtében gyakran egyrétegű (unitegmikus).

[422] Zigóta a két ivarsejt (gameta) vagy két ellenkező nemű sejtmag egyesülésével (karyogamia) létrejött sejt.

[423] Heterotrófok azok a szervezetek, amelyek önálló szervesanyag-előállításra nem képesek. Ezen hiányosságuk miatt az autotrófok által előállított szerves anyagokból élnek.