Növénytan
A termések, igen változatos felépítésüknek megfelelően, nagyon eltérő szöveti felépítésűek lehetnek. Miközben a bibeszál és a bibe rendszerint leszárad, a termőlevél fala, terméssé való érésekor, jelentős változásokon megy keresztül. Gyakran kiszárad, színe megváltozik, sejtfalai megvastagodnak, illetve szklerenchimatikussá[419] válnak, és a sejtek vakuólumaiba, valamint a sejtközötti járatokba különböző anyagok /pl. illó olajok/ rakódnak be. Előfordul, hogy terméséréskor még sejtosztódások is bekövetkeznek, vagy éppen egész szövetrétegek - feloldódás következtében - megszűnnek a termőben. Különböző összenövések révén még a valódi terméseknél is nagyobb változások mennek végbe az áltermésekben.
A magot borító maghéj a magkezdemény egy- vagy kétréte-[420] gű burkából, az integumentumból[421] alakul ki. Alatta helyezkedik el a zigótából[422] keletkezett embrió, amely fejlődése kezdetén, heterotróf módon,[423] kétféle forrásból táplálkozhat. Egyes növények - pl. ricinus, vöröshagyma, gabonák - magvaikban külön tápláló szövetet tartalmaznak, míg mások - pl. csonthéjas gyümölcsfák, pillangósvirágúak, bükkfafélék, tök - a tartalék tápanyagaikat magában az embrióban, pontosabban annak sziklevelében raktározzák. Az elkülönült tápláló szövet lehet az embriózsák megtermékenyített központi magjából kialakult endospermium vagy a magkezdemény testéből (nucellus) származó perispermium. A pázsitfüvek embrióját az endospermium irányába a pajzs alakú sziklevelük (pajzsocska, scutellum) borítja. Endospermiumuk belső része a keményítőtartalmú liszttest, külső, fehérjéket raktározó rétege pedig az aleuronréteg. A hajtáskezdeményt tartalmazó rügyecskéjüket (plumula) rügyhüvely (coleoptyl), a gyökérkezdeményt magába foglaló gyököcskéjüket (radicula) pedig gyökérhüvely (coleorrhiza) borítja. A pajzsocska a szikközépi szárból (mesocotyl) ered.
[419] A szklerenchima erősen megvastagodott falú, szűk sejtüregű, élő anyagot nem tartalmazó sejt vagy szövet. A szilárdításban játszik szerepet.
[420] Az ősibb fajok maghéja kétrétegű (bitegmikus), a levezetettebb fajok maghéja viszont visszafejlődés vagy összeolvadás (fúzió) következtében gyakran egyrétegű (unitegmikus).
[421] Az ősibb fajok maghéja kétrétegű (bitegmikus), a levezetettebb fajok maghéja viszont visszafejlődés vagy összeolvadás (fúzió) következtében gyakran egyrétegű (unitegmikus).
[422] Zigóta a két ivarsejt (gameta) vagy két ellenkező nemű sejtmag egyesülésével (karyogamia) létrejött sejt.
[423] Heterotrófok azok a szervezetek, amelyek önálló szervesanyag-előállításra nem képesek. Ezen hiányosságuk miatt az autotrófok által előállított szerves anyagokból élnek.