Növénytan
A harasztok egypólusú embrióján nincs gyököcske. Gyökereik a szár alsó csomóiból erednek, ún. mellékgyökérrendszert alkotva.
A nyitva- és a zárvatermők kétpólusú embrióján a rügyecskével (plumula) átellenben gyököcske (radicula) helyezkedik el. A nyitvatermők és a kétszikűek gyökérrendszerének tengelyét a gyököcske megnyúlásával kialakuló főgyökér képezi. Ezen csúcskövető sorrendben alakulnak ki az elsőrendű oldalgyökerek, majd az utóbbiak további elágazódásaival a teljes gyökérrendszer. A legvégső elágazások, a gyökérszőröket is viselő hajszálgyökerek, a víz- és ásványisó-felvétel legfőbb szervei. A főgyökérnek a hajtás hipokotil részéhez csatlakozó része a gyökérnyak. Ez lefelé a gyökértestben folytatódik. A gyökértest elvékonyodó vége a gyökércsúcs .
A vékony főgyökeret orsógyökérnek - pl. házi len -, a tartalék tápanyagokat felhalmozó, erősen megvastagodott főgyökeret karógyökérnek (pl. sárgarápa) nevezzük. A főgyökér legfelső, talajfelszín alatt szétterülő oldalelágazásai a harmatgyökerek.
Sok egyszikű faj főgyökerének fejlődése hamar abbamarad, és szerepét a szikközépi szárból eredő mellékgyökerek veszik át.