Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

Mikorrhizák

Mikorrhizák

A mikorrhiza a gombák és a növények között kialakult kölcsönösen hasznos együttélés (szimbiózis) egyik formája. A moháknak, a harasztoknak, a nyitva- és a zárvatermőknek szinte nincs olyan családja, amelyikben ne fordulna elő. Minden kontinens szinte valamennyi növénytársulásában, de különösen mostoha környezeti feltételek között, jelentős a szerepe. A gombatárs az említett növények rizoszférájában[426], illetve rizoplánjában[427] nagy mennyiségben előfordul, és a kölcsönhatás típusától függően a gyökerekbe is különböző mértékben behatol. Megjelenését a rizoszférában a gyökerek által kiválasztott kémiai anyagok rá kifejtett kemotaktikus[428] hatása váltja ki. Amíg a mikorrhiza nélküli gyökerek felszívó felületét csak a felszívó öv (gyökérszőrös zóna) bőrszöveti és kéregsejtjei alkotják, a mikorrhizás gyökerek hasonló felületét a környező talajt behálózó gombafonalak rendkívüli mértékben megnövelik. Így a gomba jelentősen hozzájárul a növény víz- és ásványianyag-ellátásához, amiért cserébe az anyagcseréjéhez és energiatermeléséhez szükséges szerves anyagokat kap.

A mikorrhizák többféle típusát ismerjük:

Az ektomikorrhizában a gomba egy köpenyt alkot a gyökér körül és az epibléma-, valamint a kéregsejtek közötti sejtközötti járatokba is behatol, ún. Hartig-féle hálózatot alkotva. Ez a mikorrhiza-típus a legfontosabb erdőalkotó fáink - pl. a bükk, a tölgyek, a gyertyán és a fenyők - gyökerein fordul elő.

Bükkfa (Fagus sylvatica, Fagaceae) ektomikorrhizája (Turcsányi Gábor felvétele)
Bükkfa (Fagus sylvatica, Fagaceae) ektomikorrhizája (Turcsányi Gábor felvétele)

Hartig-féle hálózat (Jakucs Erzsébet felvétele)
Hartig-féle hálózat (Jakucs Erzsébet felvétele)

Bükkerdő, siskanádtippan (Calamagrostis epigeios, Poaceae) vágásnövényzettel (Turcsányi Gábor felvétele)
Bükkerdő, siskanádtippan (Calamagrostis epigeios, Poaceae) vágásnövényzettel (Turcsányi Gábor felvétele)

Kocsánytalan tölgy (Quercus petraea, Fagaceae) (Babos Károly felvétele)
Kocsánytalan tölgy (Quercus petraea, Fagaceae) (Babos Károly felvétele)

Közönséges gyertyán (Carpinus betulus, Betulaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Közönséges gyertyán (Carpinus betulus, Betulaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Erdeifenyő (Pinus sylvestris, Pinaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Erdeifenyő (Pinus sylvestris, Pinaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Az ektendomikorrhiza abban különbözik az ektomikorrhizától, hogy a gombafonalak a gyökér sejtjeibe is behatolnak. A tűlevelű fák mellett a fenyőspárga (Monotropa), a szamócafa (Arbutus) és a medveszőlő (Arctostaphylus) nemzetségekből ismert.

Az endomikorrhizában a gomba nem alkot sem köpenyt, sem Hartig-féle hálózatot, és a hifák a kéregsejtek sejtközötti járataiba, valamint magukba a sejtekbe is behatolnak. A gazdanövény alapján megkülönböztetünk a hangafélék (Ericaceae) és a varjúbogyófélék (Empetraceae) családjában előforduló erikoid, a kosborfélék (Orchidaceae) családjára jellemző orchideoid, valamint sok moha-, haraszt-, nyitva- és zárvatermő család tagjaihoz kötődő vezikulo-arbuszkuláris (rövidítve: VA-) mikorrhizát. Ez utóbbi csoport a nevét a gomba által a kéregsejtekben kialakított vezikulumokról[429], valamint arbuszkulumokról[430] kapta.

Vezikuláris mikorrhiza lucerna (Medicago sativa, Fabaceae) gyökerében (Dobolyi Csaba felvétele)
Vezikuláris mikorrhiza lucerna (Medicago sativa, Fabaceae) gyökerében (Dobolyi Csaba felvétele)

Arbuszkuláris mikorrhiza apró szulák (Convolvulus arvensis, Convolvulaceae) gyökerében (Dobolyi Csaba felvétele)
Arbuszkuláris mikorrhiza apró szulák (Convolvulus arvensis, Convolvulaceae) gyökerében (Dobolyi Csaba felvétele)



[426] Rizoszféra az a gyökerek körüli talajréteg, amelynek tulajdonságait a gyökerek jelenléte befolyásolja.

[427] Rizoplán a rizoszféra gyökerek felszínéhez legközelebbi része.

[428] Kemotaxis az önálló mozgásra képes sejtek (pl. gombaspórák) vagy szervezetek kémiai inger által kiváltott helyváltoztató mozgása. Irányát tekintve lehet pozitív, ha az inger felé való közeledést, vagy negatív, ha az ingertől való távolodást eredményez.

[429] A vezikulumok hólyag alakú, megduzzadt képződmények (pl. sejtalkotók, gombafonalak).

[430] Arbuszkulumok a gombafonalak által a növényi sejtekben alkotott fa alakú képződmények.